Diplomácia a ZOO-ban - Józsa Márta jegyzete
A ma már soha nem emlegetett – bár papíron még létező – el nem kötelezett országok jobbára nagy pompával utazgató államfői nem ritkán tértek haza egy-két elefánttal a puttonyukban. Lásd Josip Broz Titonak az adriai Brioni szigetén harmadik világbéli királyi és főkormányzói adományokból létrejött egykori magánállatkertjét.
Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Kardos András: Szerb Antal, az SZDSZ ügynöke
24/04/2023 13:14
| Szerző: Kardos András
ifj. Lomnici professzor esete Szerb Antallal és az SZDSZ-szel.
A Fidesz polihisztor géniuszainak egyik sajátossága, hogy naponta képesek megújítani a világtudományt, a világvallást, a világművészetet, egy szóval a világmindenséget. Tekintve, hogy szerény tudásom korlátos, ellentétben a Fidesz egyik polihisztorprofesszorával, a mindenek feletti tudásának géniuszával, ifj. Lomnici Zoltánnal, magvas kijelentései közül kizárólag az SZDSZ alatti irodalom oktatásra tett korszakalkotó megjegyzéseit ajánlanám egész népünk, mit népünk, az egész világ, kiemelten a tévelygő amerikai sültbunkók figyelmébe.
Ifj. Lomnici úr, akinek megjegyzéseihez képest Arisztotelész Poétikája, Kantnak Az ítélőerő kritikája, továbbá Hegel Esztétikája a fasorban sincs, idevágó, az irodalom, az esztétika, a politikatörténet és az egyetemes- valamint a magyar történettudomány forradalmát egyszerre jelentő aforisztikus tömörségű zseniális fragmentuma így hangzik:
"Az irodalomban is, azt hiszem, hogy nagyobb hangsúlyt kapott az egyetemes irodalom, a nemzetközi irodalom sok esetben, mint például a hazai. Kedvenc példám, hogy Szerb Antal világirodalmi kötete az többszörösen vastag, mint a magyar irodalomról szóló monográfiája. Számomra ez is szembeötlő volt már gimnazista koromban. És ez volt az ajánlott irodalom az irodalomórákhoz.”
Ezt maga ifj. Lomnici professzor nyilatkoztatta ki, midőn az SZDSZ oktatáspolitikáját analizálta, ami valóban aktuális kérdés, hiszen a liberális párt alig több mint tíz éve megszűnt. De hát aki tudós, az tudós, Lomnici professzor tudja, hogy mi miért aktuális. Nézzük a polihisztor „állításait”.
1. A mindentudás konzervatív mágusa szerint nagyobb hangsúlyt kapott az egyetemes irodalom az iskolában, mint a magyar (de csak a liberális métely időszakában, nyilván). Igaz, ami igaz: ekkora baromságot még Arisztotelész se mondott. Honnan tudja és veszi alkotmányjogász uram, megmérte rőffel? Netán kilóra? Oldalszámra. Ja, az más. Jelzem Önnek, hogy első mondata első felének egyáltalán semmi értelme nincs, viszont, igaz, ami igaz: előkészíti a „nemzeti” diktatúra „esztétikájának” „kopernikuszi fordulatát”. (A félreértés elkerülése végett: Kopernikusz, alias Kópé Niku, magyar származású, élete végéig magyar nyelven álmodó gondolkodó volt, akinek híres „fordulata” is természetesen magyar nyelven fogant.) Nézzük a fordulatot magát.
2. A mondat második felében a most már a csillagászati ismereteket, a matematikai, a történelmi, a judaisztikai vonásokat is tartalmazó argumentumában, ifj. Lomnici mágus, úgysem hiszik el: megszámolta Szerb Antal (meghalt 1945 elején, a balfi táborban) két művének, Magyar irodalomtörténetének és A világirodalom történetének az oldalszámait. Értik? Megszámolta. De ez semmi: össze is vetette Szerb Antal két kötetének az oldalszámait. És itt jön a Lomnici-féle „esztétika kopernikuszi fordulata”, amit ő, szerényen, csak kedvenc példájának nevez: A világirodalom története „többszörösen vastagabb”, mint a Magyar irodalomtörténet. Csak hogy világos legyen. A két mű adatai: Magyar irodalomtörténet, 1934. A világirodalom története, 1941.
3. Ennek a géniusznak ez már középiskolás korában feltűnt. E páratlan zseni, még bátor ember is: Az SZDSZ oktatási diktatúrájával szemben, mint Herkules, oly merészen azt is bemondja, hogy mindez a Szerb Antal-féle, a II. világháború előtt elkövetett eszdéeszes hazaárulás, uram ne hagyj el! hatvan évvel később ajánlott olvasmány lett a gimnáziumban.
4. Bár nem vagyok történész (sem), de Lomnici polihisztor kinyilatkoztatását nem illik megcsonkítani. Íme az SZDSZ oktatáspolitikájának a történelemre vonatkozó megítélése:
„Sikerült elérni, hogy egy ideig nem tanították az 1956-os eseményeket a magyar iskolákban, gyakorlatilag a magyar királyok életét nem kellett alapjaiban ismerni, nagyobb hangsúlyt helyeztek az egyetemes történetre, mint a magyar történelem legnagyobb alakjainak a bemutatására.”
Most már elhagyom Örkényt, nem fogom kommentálni ezt a gyűlölettől sugárzó hazugságot. A meggyilkolt Szerb Antal eszdéeszes, magyarellenes műveket írt, és az SZDSZ oktatáspolitikája értelmében regnálásuk alatt nem tanították az 1956-os forradalmat. Ez már Örkénynek is sok volna. No comment.
Ócska, primitív, hazug, gyalázkodó „eszméi” vannak ifjabb Lomnicinak.
Undorodom.
P. S. „Egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk egy bizonyos szint alá.” Ezt a klasszikus mondatot azért idézem, mert ugyan ifjabb Lomnici van a „bizonyos szint alatt”, de nem én vagyok a szint fölött, hanem Szerb Antal és az SZDSZ oktatáspolitikája, élén Magyar Bálinttal és Horn Gáborral. Én viszont személyes sértettje vagyok Lomnici mágusnak. Ugyanis Szerb Antal: Utas és a holdvilág című regénye egyike a huszadik század legnagyobb magyar regényeinek, továbbá személyesen is nagyra tartom. És hogy segítsünk az ifjabb Lomnici által manipulált nézőnek, idézem Szerb Antal előszavának sorait: „Könyvemben a magyar irodalom csak utalások és összehasonlítások alakjában szerepel. Méltánytalanság lett volna úgy bánnom vele, mint a többi kisebb nyelv irodalmával; hiszen a magyar irodalom sokkal többet ér, mint amennyi helyet tölt be a világirodalmi tudatban, azzal mindannyian tisztában vagyunk. Másrészt mindazt, amit a magyar irodalomról mondhattam, elmondtam Magyar Irodalomtörténetemben, és nincs nehezebb és meddőbb feladat író számára, mint újra megfogalmazni valamit, amit egyszer már megfogalmazott.”
Hátha volt olyan nézője a polihisztormesternek, aki érti ezt az idézetet. Ifjabb Lomniciban nem bízhatom. De a nézőiben még igen.
