Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Magyar PISA-teszt felnőtteknek - Rózsa Péter jegyzete
20/12/2023 18:03
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
"A szövegértés tesztelését elvégezhetjük mondjuk a kormány politikai szlogenjeinek értelmezését vizsgálva, a számolásban pedig a jövedelmek és az árak összefüggéseinek elemzésével."
A kormány szerint a legutóbbi PISA felmérésben Magyarország helyt állt, az OECD országokkal összevetve a mi diákjaink jól teljesítettek. Az ellenzék szerint pocsék az eredmény, mind szövegértésben, mind számolásban alulmaradtak iskolásaink a nemzetközi átlagnak. Ugyanakkor neves oktatáskutatónk, Nahalka István mindkét fél figyelmét arra hívta fel, hogy ezek az átlagszámok egyáltalán nem tükrözik a diákság valódi teljesítményét, például Magyarország öt-hat másik tagállammal szinte azonos átlagértékeket produkált, de arra is kitért a szakértő, hogy ezek a teszteken alapuló vizsgálatok egyáltalán nem képesek kimutatni a diákok tényleges felkészültségét, tudását.
Javasolnék egy jobb módszert; mérjük fel a lakosság egészének felkészültségét! A szövegértés tesztelését elvégezhetjük mondjuk a kormány politikai szlogenjeinek értelmezését vizsgálva, a számolásban pedig a jövedelmek és az árak összefüggéseinek elemzésével. Ne táncoljunk úgy, ahogy Brüsszelből fütyülnek, ezt az igen jól hangzó üzenetet például a NER tábor mintegy két és félmillió szavazója úgy értelmezi, hogy nehogy már az EU mondja meg a magyaroknak, hogy mit kell tenniük, a nem NER szavazók pedig úgy, hogy Magyarország nem kíván megfelelni az EU szabályoknak. Nos, kérdés, ez esetben ki a hülyébb – pardon, ki értelmezi jól és ki rosszul a szöveget? Vagy, Magyarország előre megy, nem hátra. Itt szintén van egy olyan tábor, amelyik azt mondja, így van, a kormány előre viszi az országot, a másik tábor pedig úgy értelmezi, hogy éppen azért ordít ez a jelmondat minden utcasarkon, mert Magyarország minden mutatója csúszik lefelé, a ranglistákon szépen megyünk hátra, legyen szó médiaszabadságról, átlagjövedelmekről, megélhetési feltételekről, és ezt a kormány el akarja tussolni a közvélemény elől. Itt ki értelmezi helyesen a szöveget? Nem érdemes tovább tallózni, mert a csapda itt éppen abban van, hogy senki. Azért, mert ezek a szövegek eleve értelmetlenek, és éppen arra valók, hogy tények helyett hamis állításokkal tévesszék meg az embereket. A híveket és az ellenzékieket egyaránt. Valószínű, annak van igaza, aki egy-egy ilyen politikai frázisra legyint, figyelmen kívül hagyja és saját fejével gondolkodik az életről.
A számolási képességek felmérése is hasonlóan történhet, vegyük máris a rezsivédelmet. Az, hogy a kormány megvédi a lakosságot a magas energiaáraktól, leszorítja a rezsiköltségeket, ezt sokan elhitték – egyébként pártállástól függetlenül. Azután voltak, akik felismerték, hogy már régen drágábban kapják a gázt, mint amennyiért a szolgáltatók beszerzik, és a rezsivédelem már csak üres szlogen, de vannak, akik továbbra is a kormány gondoskodását látják az egész mögött. Ki értelmezi jól ezt a helyzetet? Szerintem itt is hasonló a megoldás, senki. A kormány teremtette helyzet ugyanis maga értelmetlen, mert a kabinet ahol csak belenyúl a piaci folyamatokba, eltorzítja az ár-érték arányoklat, és becstelen haszonra tesz szert vagy maga, vagy oligarcha körének valamelyik degeszre hízott tagja. Így aztán visszatérve a PISA felmérésre, ha a valódi értésre vagyunk kíváncsiak, ne tesztelgessünk, hanem mondjuk beszélgessünk, tájékozódjunk, uram bocsá’, vitatkozzunk és főleg szeressük egymást gyerekek, ezzel is kivédjük, hogy hülyét csináljanak belőlünk hülye kérdésekre kényszerített válaszokkal.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2023. december 20-i adásában hangzott el.