A leghülyébbek közülünk – Selmeci János jegyzete
Önök, kedves hallgatók szoktak arra vágyni, hogy jó dolgok rosszabbak legyenek? Dehogyis, ilyesmi csak a választott politikusoknak jut az eszébe … Például olyasmi, amit csak egy igazi marha szavazhat meg.
Fapados repülőrajt – Hardy Mihály jegyzete
A gazdasági rakéták begyújtásához épp a minap bukott el a magyar kormány egymilliárd eurót, a költségvetés inkább hasonlít stand-up comedy-re és nincs az a KSH-elnök aki eleget tud "igazítani" az adatokon, hogy azok megfeleljenek a propagandának.
Holnap béke – Józsa Márta jegyzete
Egyre félelmetesebb mértékű sikereket aratnak az ő nyelvükön fogalmazva szuverenista, magukat vátesznek tartó ámokfutók – Magyarországon is. És ennek a következményeit szenvedik el végső soron azok is, akiknek a kétharmaddal újra és újra felszentelt vezetője a békéről papol, miközben kard kirántására buzdítja híveit a vele egyet nem értők ellen.
Megy a szekér… - Rózsa Péter jegyzete
Amikor Orbán ráült erre e szegény Magyarország nevű járgányra, az nem volt a legrosszabb állapotban, hiszen előző hajtója éppen egy nagyjavítással végzett, és a 2008-as pénzügyi világválságból kihízva, legalábbis működőképessé tette.
Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Mérgelődjetek csak a Csurka-szobor miatt (is) - Dési János jegyzete
2/12/2024 18:04
| Szerző: Dési János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
"Csurka István egykori író, később antiszemita politikus halálával a csurkizmus nem szűnik meg – írtam 2012 februárjában, Csurka halálakor. Jó, ebben igazam lett. De hogy tulajdonképpen állami ideológiává küzdi fel magát ez a nyálkás, rasszista eszme, azt azért nem hittem akkor."
Szobrot kap Lakiteleken Csurka István, azon a helyen, amely a magyar rendszerváltás fontos állomása volt. Lehetne szép jelkép is. Ehelyett állami tíz és tízmilliárdokkal kitömve, majd egy katolikus egyházmegye kezébe kerülve ma már nem más, mint az állam és a vele pénzügyileg, elnyomásilag összefonódott egyház üzleti vállalkozása, felemelt ujja, hogy itt minden a miénk pupákok. Közpénz magánzsebbe. Pénz, hatalom, igazság, minden a miénk, és még a rendszerváltás történetének egyik legkártékonyabb figurájának is szobrot állítunk, mert megtehetjük. Mérgelődjetek csak. Wass Albert szobrai és a róla elnevezett könyvtárak országában persze nincs ebben semmi meglepő. A nyilas és nyilaskás múlt is a miénk, kéretik nem elfelejteni
Csurka István egykori író, később antiszemita politikus halálával a csurkizmus nem szűnik meg – írtam 2012 februárjában Csurka halálakor. Jó, ebben igazam lett. De hogy tulajdonképpen állami ideológiává küzdi fel magát ez a nyálkás, rasszista eszme, azt azért nem hittem akkor. Bár előjelei akadtak. Csurka az, aki a legújabbkori időkben elsők között hozta be a közbeszédbe a nyílt rasszizmust, a fajgyűlöletet. Újságja, a Magyar Fórum hemzsegett a rasszista, antiszemita írásoktól. Ezek egy részét maga Csurka jegyezte, de alvállalkozói sem lazsáltak. Csurka simán állította azt, hogy a középkori vérvádas tiszaeszlári perben, ahol a zsidókat rituális gyilkossággal gyanúsították meg, csak azért mentették fel a megvádolt zsidókat, mert a “Rothschildok” csak akkor adtak pénzt Tisza miniszterelnöknek. Mert ugye már akkor is a zsidó tőke tartotta kézben a még a magyarokat is. (Magyar Fórum, 2003. IX. 18.) Vagy ő volt az, aki az egész világot joggal megrázó 2001. szeptember 11-i amerikai merényletsorozat után (sokezer ártatlan ember halála az) azt fejtegette, hogy nagyjából megérdemlik az amerikaiak, ami történt. Úgy kell nekik. Különben is Izrael tehet az egészről. És most aztán félre kell tenni az EU-hoz való csatlakozás magyar ábrándját és „Magyarországnak a saját, külön útját kell járnia.” A példák hosszan sorolhatóak lennének még. Csurka a kirekesztő, rasszista, antiszemita szélsőjobb politika újkori meghonosítója - igaz, az oroszbarátság még akkor nem jutott az eszébe.
Lehet mentegetni, olyasmiket mondani róla, hogy „de jó író volt” – ha az volt, bár újraolvasva még csak az se nagyon –, mégsem ez a lényeg. Hanem az, hogy egy viszonylag ismert és elismert társasági, közéleti ember, aki a kilencvenes évek előtt csak részegen zsidózik, úgy érzi, hogy az új világban a permanens antiszemitizmus lehet a szervezőerő a „magyarság” ügyében. Kétségtelenül e téren szívós és kitartó. Hétről hétre éveken át ontotta a bűzös, alpári cikkeket. Az, hogy ma sokan normális jelenségnek, vagy legalábbis a mindennapokhoz tartozónak tartják a rasszizmust, részben az ő bűne. A kilencvenes évek elején egy nagygyűlés szónokaként éppen öklét rázva harsányan zsidózott, amikor az első sorok egyikében meglátta egy régi barátja döbbent ábrázatát. „Na jó, akadnak rendesebb zsidók is, Péter” – szólt oda neki elmosolyodva. Az utódai már mosolygás nélkül zsidóznak, cigányoznak, felzárkózik a buzizás. Csurka amúgy a korszerű pártfinanszírozás rendszerének egyik megteremtője is volt. Amennyiben nagy ügyességgel volt képes köz- és pártpénzekből magánvagyont varázsolni. Politikai kapcsolatait felhasználva ügyesen szedte le az állami bankokat, vállalatokat nagyobb összegekre, aztán ezek a pénzek a család privatizációs akcióiban vesztették el közpénz jellegüket. (Dési János - Velancsics Béla: Fórum és Cégbirodalom, in: Csepeli György-Örkény Antal (szerk.): GYűlölet és politika, Minoritás Alapítvány Kisebbségkutató Intézete, 2002, pp. 220-232.)
Pályája korunk egyik nagy tragédiája. A szobra szégyen és gyalázat.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2024. december 2-ai adásában hangzott el.