Igazság a paywall mögött (sincs) – Selmeci János jegyzete
Az igazság persze egy, sőt tíz másodpercben sem mondható el, néha egy kiváló újságíró hosszú cikke vagy riportja, és három megszólaltatott szakértő is kevés ahhoz, hogy bármire is jussunk egy bonyolult kérdésben, amiről egy narancsszínű politikus, államilag széttámogatott kormány-progapandista vagy egy mezei tiktokker tíz másodperc alatt világgá üvölti a maga igazságát.
Diplomácia a ZOO-ban - Józsa Márta jegyzete
A ma már soha nem emlegetett – bár papíron még létező – el nem kötelezett országok jobbára nagy pompával utazgató államfői nem ritkán tértek haza egy-két elefánttal a puttonyukban. Lásd Josip Broz Titonak az adriai Brioni szigetén harmadik világbéli királyi és főkormányzói adományokból létrejött egykori magánállatkertjét.
Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Somfai Péter: Mennyi három meg egy?
29/11/2023 08:00
| Szerző: Somfai Péter
Ha a gondolkodók kerülnek többségbe, megkongathatják a NER vészharangját.
Felejthetetlen emlékű matematika tanárom, Lovas Antal nem a humoráról volt híres. Ha valamelyikünk nem készült, vagy nem tudott megbirkózni a feladott egyenlettel, felé fordult és azt mondta: „Új Bólyai vagy fiam. Nála három meg egy az négy volt, nálad kettő. Szóval kettes…” Ezt mindig nagyon viccesnek találta.
A mai világban cseppet sem vicces, ha azt látom, hogy a politikusok az ellenzéki oldalon szinte egytől egyik új Bólyainak gondolják magukat, rosszul állítják fel a választási esélyeik „egyenletét”.
Amikor a közelmúltban a Momentum elnök asszonya nekiment a saját politikai oldalán fő riválisnak tartott másik vezetőnek, azt gondoltuk, rossz napja volt, amikor nyilatkozott, majd kijavítja a suta mondatait és helyreáll a béke. Ám a dolog nem így áll, újra és újra olajat löttyint a tűzre, egyre jobban feléget mindent az ellenzéki együttműködés körül.
Ha azok a politikusok rendszeresen hallgatnák a Klubrádióban Bolgár György Megbeszéljük című műsorát, ahol szinte mindig szóba kerül, hogyan készüljenek a pártok a közelgő választásokra, tapasztalhatnák: a megszólalóknak eszükbe sem jut az „együtt vagy egyedül” dilemmája. Tekinthetnék a betelefonálók véleményét akár egy félhivatalos közvélemény-kutatásnak is, de ha ez mégsem volna eléggé meggyőző, olvassák el a Szociális Demokráciáért Intézet megbízásából a Závecz Research 2023. október 29. és november 8-ika között felvett, 1000 fő személyes megkérdezésén alapuló kutatását.
A profik és hallgatók egyaránt az együttes fellépésben látják a „jövendő”, jelen esetben a NER leváltásának kulcsát. A kutatás szerint, ha a 2022-es országgyűlési választáson, együttesen induló demokratikus pártok a 2024. évi európai parlamenti megmérettetésen is egy listán indulnának, akkor a mai támogatottsági szintek mellett is megnyernék a választást, és az EP-i mandátumok többségét. Noha tavaly az összefogás nem hozott sikert, a felmérés szerint a választópolgárok 35 százaléka most is az egy évvel korábban együtt induló demokratikus ellenzéki pártok listájára adná szavazatát. A FIDESZ-KDNP listáját csak a polgárok 34 százaléka választaná, és jó esetben 6 százalékos támogatottságot érne el a Mi Hazánk. Ezzel szemben az ellenzéki pártok együttesen 11 képviselőt küldhetnének Brüsszelbe, a FIDESZ-KDNP közös lista 9 mandátumot érne, a Mi Hazánk választóit legfeljebb egy politikusuk képviselné az Európai Parlamentben.
Június végén még csak a megkérdezetteknek 73 százaléka támogatta a pártok közös indulását, november elejére ez a szám már 81százalékra nőtt. A leghangosabban „külön listás” Momentum szavazói körében is a „gondolkodók” kerültek többségbe. Hiába érvel elnök asszonyuk az önálló megmérettetés mellett, a párt választóinak 87 százaléka úgy látszik az egységes lista híve.
Az egyik legtapasztaltabb, politikailag elfogulatlannak tartott közvélemény-kutató cég úgy látja, ez a valódi tétje az európai választásnak. Ha többségbe kerülnének azok a magyar választópolgárok, akik nemet mondanak a kormánypártra és változást akarnak Magyarországon, az azt is bizonyítaná, hogy a NER rendszere igenis leváltható lehet akár már a 2026-os országgyűlési választásokon is.
Ennél rosszabb hírt aligha olvashatnak mostanában a Karmelita tanácsadói. A számok világosan mutatják, hogy a kormánypárt elemi érdeke lenne, hogy a demokratikus ellenzéki pártok ne egyezzenek meg a közös indulásban.
Nem volnék meglepve, ha ezekben a hetekben megint elkezdenének lázasan keresgélni a korábbi kampánystratégák poros tanácsai között és visszatérnének a 2010-ben bevált módszerhez. Leporolhatják az egykori amerikai republikánus Arthur Finkelstein „örökérvényű” ajánlatát: „Nem ismeri a politikai ármányokat, aki azt hiszi, hogy figyelmen kívül lehet hagyni, hogy a politikusok mit mondanak vagy tesznek, az újságok mit írnak. Elegendő egy egyszerű, világos és gyakran negatív üzenet, ami eleget ismételve, meghozhatja a sikert.” A plakátokon már ott van a brüsszeli főnöknő, a Soros fiú, és nagy tételben mernék fogadni, hogy hamarosan előkerül a DK-s „patás ördög” képe is, körülötte valamennyi konkurens politikus fizimiskájával.
És ha ez nem volna elég? Nyárig a háttérben dolgozhatnak még a névtelen „cselszövők” is. Duruzsolhatnak a politikai Biberachok a fülekbe mindenféle hízelgő szavakat. Mindegyiknek mószerolhatják a másikat, és fordítva, csak az a fontos, hogy ne jusson eszükbe összefogni. Akkor aztán dörzsölheti a kezeit mindenki a miniszterelnök csapatában: nekik akár 15 jelöltjük is nyerhet, a DK-nak jó ha lesz 3, a Momentumnak és az MSZP-nek 1-1 és a Mi Hazánknak is egyetlen képviselői helye Brüsszelben.
A többiek? Futottak még.
Visszatérve az iskolapadba, az ellenzéki össze nem fogás Lovas tanár úr mércéjével az elégségeshez is kevés lenne, egyenesen a bukáshoz vezethet. Pedig ott vagyunk mi is a háttérben, próbálunk súgni, de hiába. Csak mondják a magukét.
