Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Tények nélküli világ – Kárpáti Iván jegyzete
Mindenki abban hisz, amiben akar, szabadon döntheti el. Egyre kevésbé kiszámítható, hogy egy nyilvánosságra kerülő információ milyen hatást vált ki, így pillanatokon belül elveszti jelentőségét.
Valami honpolgár – Józsa Márta jegyzete
26/05/2024 11:45
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
Valaki érdeklődött aziránt, hogy akkor most lesz-e választási vita a királyi tévében, vagy ha nem, akkor miért nem. A miértet hagyjuk, a királyi meg csak szleng, ennyit megengedhetek magamnak. És azt a nyilvánvalóan nem neki címzett, ám trehányság miatt az ő postaládájában kikötött választ kapta, miszerint "Nem tudom, hogy ő ki, gondolom vmi honpolgár. Nem válaszolunk neki." És jól van ez így.
A minap a Blaha Lujza téren figyeltem egy kétségbe esetten telefonáló férfit, nagyjából arról szólhatott a diskurzus, hogy ő este kilenc óra körül elindul Budapestről valahova, és szeretné, ha a célállomáson várnák őt autóval. Mikor érkezel – kérdezhette a vonal másik végén levő ismerős – nulla óra ötvenötkor, vagyis reggel hatkor, hangzott a válasz.
Gondolom, hogy a hívás fogadója éppúgy nem értette, ahogy én sem, a hívó fél ordítva érvelt újra és újra, hogy ide van írva, nulla ötvenöt, azaz majdnem hat. Feltételezem, hogy végül valaki sokat várakozott valakire végül amiatt, hogy nem sikerült értelmezni a nulla-ötvenöt és az öt-ötvenöt közötti apró differenciát. Elvégre csak egy nulla hibádzott.
Tudjuk, hogy a szövegértés és értelmezés nem erőssége az iskolákból szélnek eresztett magyar embereknek, csak az ember ritkán hall ennyire eklatáns példát egy honpolgártól. Magam életemben először használom ezt a mesterkélt, alapjaiban véve talán nem is lekezelő, de valahogy egyre inkább annak ható szót. Szerencsére még idejében kirúgott a NER az egykori Magyar Televízióból, cégnevén ma MTVA-ból ahhoz, hogy bármikor használnom kellett volna. Mondjuk nagy szívességet tettek ezzel, mármint a kirúgással, éppen kerestem azt a frappáns mondatot, hogy mire hivatkozzam, amikor felmondok, talán e szó használata jó indok lett volna.
Történt ugyanis, hogy május közepe tájt – ahogy azt a 444.hu-hoz eljutott egyszerű nézői levél tanúsítja – valaki érdeklődött aziránt, hogy akkor most lesz-e választási vita a királyi tévében, vagy ha nem, akkor miért nem. A miértet hagyjuk, a királyi meg csak szleng, ennyit megengedhetek magamnak. És azt a nyilvánvalóan nem neki címzett, ám trehányság miatt az ő postaládájában kikötött választ kapta, miszerint "Nem tudom, hogy ő ki, gondolom vmi honpolgár. Nem válaszolunk neki." És jól van ez így. Örüljünk, hogy egy honpolgár még fel tudott tenni egy kérdést anyanyelvünkön, hogy az MTVA szakemberei átgondolták, hogy mi a dolguk a mi pénzünkből, mivel tartoznak a közönségnek, az érdeklődőknek, a hozzászólni akaróknak. Azoknak, akik érdeklődnek a köz ügyei iránt.
Igen, ezt a választ vártuk, köszönjük, a vita fejleményeiről azóta magunk is értesültünk, a magam részről derék katona vagyok, várok mindenkit a háború után nulla óra ötvenötkor, azaz hatkor a Kehelyben.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2024. május 23-i adásában hangzott el.
