A baktériumölők nyomában

Új ablakban

2024. június 25. Utópia (2024. június 25., kedd 19:00)

56:23

00:00

Műsorvezetők: Neuman Gábor Szerkesztők: Lőrincz Csaba, Neuman Gábor

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2050-re a vezető halálok a hagyományos antibiotikumoknak ellenálló mikroorganizmusok miatt kialakuló fertőzés lehet. Az ellenük való küzdelemhez új típusú, egyedi hatásmódú vegyületekre van szükség. A HUN-REN TTK kutatói a közelmúltban egy lehetséges, bíztató irányról számoltak be tanulmányukban a Nature Communications című folyóiratban – olvasható a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleményében.

A munka több vonatkozásban is innovatív: egyrészről sikeresen terveztek olyan peptid-alapú antibiotikumot, amely célzottan a baktériumsejtekhez kötődve in-situ aktiválódik, másrészről eddig még nem sikerült közvetlen vizuális betekintést nyerni arról, hogy a baktériumölő peptidek hogyan teszik tönkre a célsejteket.

"A probléma az, hogy nagyon régóta nem jött ki új, hatásos antibiotikum" – mondta az Utópia adásában Beke-Somfai Tamás, a Biomolekuláris Önrendeződés. „Lendület” csoport vezetője. Hozzátette, 2014-ben még körülbelül 700 ezer regisztrált haláleset volt, amelyet közvetlenül antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okoztak. A 2024-ben megjelent 2019-es adatok szerin 1,27 millió ember halálát okozták.

Beke-Somfai szerint ezért is fejlesztik az új antibiotikumokat, azonban ezek még klinikai tesztek, engedélyezés előtt álló szerek. "Amikor a tudományban antibiotikumról beszélünk, akkor olyan opcionális molákuláról beszélünk", amely esélyes lehet szigorú klinikai tesztelést és engedélyezést követően a boltok polcaira kerülni.

A szakértő szerint a 20. század gyógyászati szempontból két jelentős mérföldköve a penicillin és a hűtő voltak. Ezek voltak, amelyek drasztikusan megnövelték az emberek élettartamát. A penicillinből számos új anyagot képeztünk, a probléma azonban a túlhasználat. Ezek a molekulák a szennyvíz ülepítő rendszerben is megjelennek, amelyek a baktériumoknak ugyan nem tesznek jót, de el sem pusztítják őket, így lehetővé válik az adaptációs folyamat.

"Olyan rendszert fejlesztettünk ki, ami megpróbálja modellezni a természetes peptideket, de tartalmaz pozitív tulajdonságokat" – mondta, kifejtve, hogy a két molekula egymás mellé rendeződve képes a szupramolekuláris, lamelláris rendszer kialakulására. Másik előnyük, hogy a baktériumok külső membránjához kötödnek ezek a peptidek, és csak ezután kezdenek rendeződni. Ezt a mechanizmust sikerült most megfigyelni.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a műsor első felében hallgathatják meg.