A Balkán továbbra is puskaporos hordó
29/05/2021 18:59
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Átrajzolnák a Nyugat-Balkán térképét, etnikai, vallási érdekek figyelembe vételével, erről szól az élet a délszláv háború után majdnem harminc évvel.
A szlovén miniszterelnök, Janez Jansa, nem hivatalos diplomáciai dokumentumot küldött az Európai Uniónak, amelyben a volt Jugoszlávia országhatárainak újrarajzolását kérte – így szól az állítólagos hír. Létezik az úgynevezett non-paper a diplomáciában, ami azt jelenti, hogy egyfajta figyelmeztetésről, figyelemkeltésről van szó, de az EU egyik vezetője sem erősítette meg, hogy ilyet kapott volna. Ettől függetlenül érdemes megnéznünk, hogy mi is zajlik a szomszédunkban, ahová egykor nem volt elég a piros útlevél, külön pecsét kellett bele, és majdnem Nyugatnak számított.
Talán sokan emlékeznek rá, hogy a ’90-es években a Somogy megyei Taszáron amerikai légibázis volt, a hajnali égen annyi kondenzcsíkot lehetett látni, mint még soha, a repülők mentek bombázni Jugoszláviába. Az egykori partizánvezér, Joszip Broz Tito képes volt egyben tartani számos nemzetet, nemzetiséget, vallást –nyilván erőszakkal-, de a helyzet nem volt sokáig tartható. Más Szlovénia és teljesen más Montenegro, vagy Horvátország helyzete, adottsága. És ott van még a vallások harca. Európában a II. Világháború óta nem volt ilyen rettenet. Amerikai csapatok érkeztek "rendet tenni".
Nos, 1995-ben a Dayton-i békeszerződésben megegyezés született, hogy legyen vége a vérontásnak. A korábbi Jugoszláviából önállósodott nagyobb országok jöttek ki jól, Horvátország, Szerbia, és a nem oda tartozó Albánia is nyert egy picit. A vallási, etnikai ellentéteket azonban nem sikerült feloldani. Bosznia-Hercegovina kimondottan rosszul járt. De Horvátországban is látni szétlőtt, sérült házakat a hegyek között, ha az ember nem autópályán megy, hanem kalandozik egy kicsit.
A háború terhe alól felszabadult emberek nem érezték azt, hogy jobb nekik a demokrácia, mint a korábbi rendszer. Egyenesen az az érzés uralkodott el, hogy a demokrácia nem kifizetődő dolog.
Most tekintsünk a Nyugat-Balkánra kívülről. Kína ott is jelen van, mint mindenütt. Törökország akár úgy is tekinthet a térségre, mint egy kiskapura az Európai Unióba való belépéshez, tehát támogat egy vallást. Oroszországnak is érdekes a Balkán, meg az is, hogy ott legyen valamiféle káosz. És itt lép be Orbán Viktor.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2021.05. 28. 19:00
Máűorvezető: Szénási Sándor
