„A magyar-lengyel-olasz szövetség megbéníthatja Brüsszelt”

Scott Roxborough emlékezik meg a Hollywood Reporter című folyóiratban Törőcsik Mariról, mint egy olyan sztárról, aki a II. világháború után Kelet-Európa filmművészetének ikonikus alakja lett 170 filmmel a háta mögött. A Körhintán kívül Szabó István a Napfény íze, illetve Costa-Gavras Zenedoboz című filmjében nyújtott alakítását emeli ki a szerző, de még a 2017-es filmjére is felhívja a figyelmet, Mészáros Márta Aurora Borealis: Északi fényében játszott utolsó szerepére. A magyar színésznő gyakorlatilag Cannes-ban debütált, ahol a fiatal Francois Truffaut el volt bűvölve tőle, úgy fogalmazott ’56-ban, hogy a fesztivál legnagyobb sztárja volt. A második nagy sikerét ’71-ben a Makk Károly rendezte Szerelemmel, majd ’76-ban a harmadikat pedig a Déryé hol van? című Maár Gyula-filmmel aratta, és ez utóbbiért megkapta Cannes-ban a legjobb női alakítás díját. Cannes-ban annyira díjazták, hogy a Körhintát 2017-ben ismét levetítették, hogy egy új nemzedéknek mutathassák be Törőcsik Marit. Oscar-jelöléseit is kiemelik, a Pál utcai fiúkkal és a Macskajátékkal.

A Variety is legfőképp külföldi sikerei alapján állít emléket a 86. életévében elhunyt Törőcsik Marinak. Leo Barraclough még Jean Cocteau-t is megemlíti, aki szerint ’56-ban Cannes-ben már kijárt volna neki a legjobb női alakítás díja. Gárdos Péter Szamárköhögése Chicagóban kapta meg a filmfesztivál fődíját, ’89-ben pedig a Zenedobozzal az Arany Medvét nyerte el. A cikk Orbán Viktor közösségi médiában megjelent búcsúszavaival zárul. 

A brit lapok – számos jel szerint – előszeretettel foglalkoznak az Európai Unió krízisjegyeivel és annak esetleges következményeivel. A Daily Express vasárnapi kiadványában az euroszkeptikusok, az olaszok, lengyelek és a magyarok kerülnek terítékre, akik „megbéníthatják Brüsszelt”– véli Grant Amyot politikai elemző, aki abból indul ki, hogy Olaszországban Mario Draghi technokrata kormányának nyakában liheg – legalábbis a közvéleménykutatások mostani állása szerint – Matteo Salvini szélsőjobboldali Ligája. Ha a magyar és a lengyel mellett az olasz kormány is az euroszkeptikus lenne, az már kormányozhatatlanná tehetné az Európai Parlamentet. Magyarország és Lengyelország a legutóbbi költségvetési vitában eleve túl messzire ment követeléseivel, megbénítva időlegesen a döntéshozatalt. És ha ez megtörténik, akár létrejöhet a kétsebességes Európa is. Orbán Viktor keményvonalas, új jobboldali szuper-pártcsalád összehozásán dolgozik, amelynek kitűzött célja az Unió további integrációjának a megakadályozása. Ezt megerősíti az olasz La Republicában megjelent elemzés is, amely szerint Orbán Viktor új nacionalista pártcsaládot akar létrehozni.

Hasonló nyomvonalon halad a Total Slovenia News, amelynek cikke a Mladinában megjelentek alapján azt állítja, a Balkánon is Orbán részvételével, vélhetően Vlagyimir Putyin támogatásával olyan összefogás körvonalazódik, amely az EU-t szeretné megroppantani. Instabilitást teremtve csapdát állítanak az EU-nak – így a baloldali hetilap, a Mladina szerkesztőségi cikkének lényege, amely ugyanakkor reményét fejezi ki, hogy az EU ezt már nem fogja tétlenül nézni, mint ahogy ezt tette az elmúlt hosszú évek során. A cikk abból indul ki, hogy Zágráb, Belgád és Ljubljana már egyezkednek Bosznia-Hercegovina jövőjéről utóbbi ország nélkül, de fontosabbnak látszik a nagy kép, amely szerint Bulgária, Ciprus, Görögország, tehát ortodox országok is csatlakoztak a kezdeményezéshez. A cikk úgy fogalmaz: illiberális európai szövetség létrehozásának kezdeményeit látjuk. Ami tiszta érdekszövetség lenne, nem „politikai szerelem”, és ami mögött Putyin hatalmi szándéka áll, aki épp azt szeretné elérni Európában, amit Recep Tayyip Erdogan török elnök Szíriában: a destabilizálást. Ráadásul Brüsszel még nem tudatosította magában, mennyire veszélyes játékos Janez Jansa szlovén kormányfő. Merthogy már nem egy kis ország jelentéktelen vezetője, hanem egy nagy játszma játékosa lett, aki hálával tartozik Orbánnak. Legyen elrettentő kép, ahogy Erdogan nemrég bánt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, aki az április 7-i tárgyaláson egyszerűen nem kapott széket.

A SRF, svájci rádió és tv az orbáni új privatizációt mutatja be meglehetős részletességgel, tehát azt, hogy állami tulajdont – egyetemeket, kastélyokat, termőföldeket és energiaszolgáltatókat – mentenek ki magánalapítványokba, amelyek kuratóriumi tagjai a Fidesz emberei. Szakács László MSZP-s képviselőt is megszólaltatják, aki jelzi: készül a jövő évi választások utáni megélhetésre a Fidesz. Teljesen nyilvánvaló, hogy „túlélőkészletet” rak össze, arra az esetre, amennyiben elvesztené a választásokat. Ligeti Miklós a Transparency Internationaltől attól tart, hogy ezeket nem fogja tudni visszaszerezni később az állam. A svájci rádió és tv megkereste a kormányt és a Fideszt is, egyiküktől sem kapott választ a kérdéseire.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Koszticsák Szilárd