A CEU újra bővíthet Budapesten, és a győzelmük más egyetemeket is érinthet

Az EU-s joggal ellentétesnek nyilvánította a magyar felsőoktatási törvény 2017-es, lex CEU-ként elhíresült módosítását az Európai Unió Bírósága keddi ítéletében. A lex CEU miatt az egyetem végül képzéseinek nagyobb részét Bécsbe költöztette, mintegy 200 millió eurót, azaz 72 milliárd forintot költve erre.

„A bírósági döntés lehetőséget biztosít arra, hogy a Budapesten működő campus továbbra is Magyarország felsőoktatásának fontos része maradjon” – mondta Michael Ignatieff , a CEU elnök-rektora keddi sajtótájékoztatóján. Az egyetem vezetői bejelentették azt is, hogy a megmaradt budapesti campuson egy új egyetemi intézetet is nyitnak, a CEU Demokrácia Intézetet, amely a demokráciát fogja kutatni, és továbbviszi az egyetem bizonyos programjai, például a Bibó István Szabadegyetem munkáját.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az Európai Bíróság kettős mércét alkalmazott, és elfogadhatatlan a döntésük, de azt a kormány „a magyarok érdekeinek megfelelően fogja végrehajtani”. Michael Ignatieff sajtótájékoztatóján erre is reagált, közölte: a bírósági döntés üzenete tiszta, és jogi szempontból nincs értelme Varga szavainak, azaz, hogy a döntést a magyarok érdekeinek megfelelően fogják végrehajtani. „Nem akarunk harcot kezdeni. A lex CEU nem alkalmazható Magyarországon, és pont.”

Fodor Éva, a CEU Demokrácia Intézetének társigazgatója azt mondta. Örömünnepnek nem nevezné, de örülnek, mert az Európai Unió Bírósága nekik adott igazat három és fél éves küzdelem után. Hozzátette ugyanakkor: nem tudnak visszaköltözni, mert elképesztő erőforrásokat tettek bele a költözésbe mind anyagi, mint emberi oldalról, hiszen sokan maguk is eljöttek, családjukkal együtt. De az, hogy a lex CEU már nem alkalmazható, „lehetőségeket nyit” számukra Budapesten, olyanokat, amelyek eddig nem voltak. Hogy pontosan mik lesznek ezek, azt nem tudják még, de mindenképpen elgondolkodnak rajta, hogy tudják fejleszteni az intézmény budapesti campusát „még izgalmasabbá”.

Fodor Éva hozzátette: sajnos ez nem úgy működik, hogy Soros György a zsebébe nyúl, és minden meg van oldva. Azt mondta, ő is, mint az új Demokrácia Intézet társigazgatója elkötelezett amellett, hogy pénzt szerezzenek a budapesti helyszínen folyó kutatásokhoz nagy nemzetközi pályázatokkal, amelyeken a kutatóik jelentős sikerrel szerepeltek az elmúlt években. Nem vetik el azt sem, hogy fizetős képzéseket, tréningeket tartanak (akár a demokrácia témájában), mert ebből is lehet anyagi segítséget szerezni az intézménynek. Az alapfinanszírozást a CEU nyújtja, egyrészt elköteleződésből, másrészt azért is, mert a két campusos megoldás nagyon izgalmas a diákoknak és a kutatóknak, sok együttműködési lehetőséget teremt, kinyitja a világot. De persze ennek nem kedveznek a koronavírusos idők.

Műsorvezetőnk, Bolgár György megjegyezte: úgy tűnik, az történt, amit Orbán Viktor akart, mert a lex CEU után három és fél évvel bár az EU bírósága meghozta ezt a döntést, mégis, az egyetem már elköltözött. Fodor Éva azt mondta: nem gondolja, hogy az történt, amit a miniszterelnök szeretett volna, mert ő lex CEU-t akart, és erről az uniós bíróság kimondta, hogy nem alkalmazható. Sőt, szerinte ez a döntés „átütő erejű”, tágabban is értelmezhető, mert azt jelzi, hogy az Európai Unió már képes fellépni az akadémiai szabadság megsértése ellen, mert ez eddig nem volt triviális. Egy olyan országban, ahol az a kérdés, mennyire erősek a jogállamisági intézmények, ott különösen fontos az Európai Unió bíróságának arról szóló döntése, hogy egy törvény gátolja az akadémiai szabadságot. Szerinte ennek a döntésnek az elve kiterjedhet más egyetemekre is, amelyek hasonló problémákkal küzdenek mostanában.

A Fidesz elvileg erre reagálva kiadott közleményében kissé nehezen értelmezhető módon elővette a „bevándorláspárti” baloldalt és Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét is – természetesen Soros György magyar származású üzletember mellett, akit több plakátkampányban is támadott a kormánypárt.

Ebben a témában nyilatkozott rádiónknak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a vele készült interjút itt hallgathatják meg. A szakértő hangsúlyozta: a magyar államnak kötelező betartania a döntést és megsemmisítenie a CEU-t elűző jogszabályokat, ha pedig ezt nem teszi meg, a bíróságoknak kötelességük figyelmen kívül hagyni azokat. 

Címlapi kép: MTI/Koszticsák Szilárd