"A dél-koreai demokrácia jól vizsgázott"
5/12/2024 16:32
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Dél-Korea jelenlegi elnöke, Jun Szogjol nagyon-nagyon sokat veszített a népszerűségéből az elmúlt hónapok során és a szükségállapottal próbálta stabilizálni hatalmát, de a nyilvánosság és a nemzetgyűlés gyors reakciója megakadályozta ebben – értékelte a helyzetet Csoma Mózes, Korea-szakértő, volt szöuli nagykövet.
Néhány órán keresztül statárium volt életben Dél-Koreában kedden, miután a dél-koreai elnök, Jun Szogjol katonai igazgatás bevezetéséről döntött kedd este, amire 44 éve nem volt példa az országban. A lakosságot érthetően váratlanul érte, a rendőrök és a hadsereg által védett parlament épületénél tüntetők jelentek meg. Pár órával később a kabinet feloldotta a statáriumot. A témával foglalkozó médiumok közt a Guardian is felhívta a figyelmet arra, hogy az ellentmondásos dél-koreai vezető döntése káoszt eredményezett, és az ellenzék már Szogjol lemondását követeli. Azonban, hogy mi állhat ennek hátterében, arról keveset tudunk itthon.
„Rendkívül bizarr, furcsa és mondhatnám abszurd fejleménynek lehettünk tanúi pár órán keresztül. Azt kell tudni, hogy Dél-Korea jelenlegi elnöke, Jun Szogjol nagyon-nagyon sokat veszített a népszerűségéből az elmúlt hónapok során. Ebben közrejátszik az is, hogy már akkor is, amikor 2022-ben megnyerte a választást, nagyon pici, marginális különbséggel lett Dél-Korea államfője” – mondta a Reggeli gyors csütörtöki adásában Csoma Mózes, Korea-szakértő, volt szöuli nagykövet.
Hozzátette, „közrejátszik a jelenlegi fejleményekben az is, hogy az elnök hátterében, és mellette ott volt a felesége, a first lady, aki úgyszintén rendkívül népszerűtlenné vált”. Különböző skandalumok és kellemetlen incidensek kísérték tevékenységét. Túlzott érdeklődés a luxuscikkek iránt, kifogásolható lobbi tevékenység, mindezek nagyon kellemetlenül hatottak az elnöki pár megítélésére.
„Gyakorlatilag annyira elfogyott a levegő az elmúlt hónapok során Jun Szogjol államfő körül, hogy kedd este rendkívül bizarr módon egy 1970-es évekbeli módszerrel próbálta meg stabilizálni a hatalmát, és megakadályozni azt, hogy esetlegesen alkotmányos eszközökkel elmozdítsák hivatalából. Ez a szükségállapot bevezetése volt – mondta Csoma, hozzátéve, hogy a hetvenes évek módszere láthatóan napjainkban nem vált be, hiszen a dél-koreai sajtó lecsapott a témára.
„A dél-koreai demokrácia jól vizsgázott, és 6 óra alatt a nemzetgyűlési képviselők le tudtak ülni, és le tudták szavazni a szükségállapot érvényességét” – összegzett Csoma.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.12.05., csütörtök 7:17
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János
