"A dél-koreai elnök akciója a török pancserpuccsra emlékeztet"
8/12/2024 11:16
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Azért vezethetett be szükségállapotot Jun Szogjol, mert elégedetlenné vált azzal, hogy konzervatív elnök létére együtt kell működnie egy liberális többségű parlamenttel.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, néhány órán keresztül statárium volt életben Dél-Koreában kedden, miután a dél-koreai elnök, Jun Szogjol katonai igazgatás bevezetéséről döntött kedd este, amire 44 éve nem volt példa az országban. A lakosságot érthetően váratlanul érte, a rendőrök és a hadsereg által védett parlament épületénél tüntetők jelentek meg. Pár órával később a kabinet feloldotta a statáriumot.
„Mindkét Koreában jártam és sokáig azt mondtam, mindkettőnek előnyére szolgál, hogy két katonai diktatúra nézett farkasszemet egymással. Dél-Korea is a maga módján egy katonai diktatúra volt” – mondta el az Eurozóna legutóbbi adásában a térséget behatóan ismerő kollégánk, Benda László, hozzátéve, hogy míg Észak-Korea „kőkorszaki sztálinista diktatúra volt és maradt”, Dél-Koreában azonban pár évvel a mi rendszerváltásunk előtt megindult a demokratizálódás.
Nagy különbségként emelte ki, hogy míg a politikában többpártrendszer alakult ki, a már meglévő gazdaságot fejlesztették tovább. Így lett napjainkra Japánhoz hasonló szinten fejlett gazdaság, amelynek alapjait egy katonai diktatúrában Pak Csong Hi és kormánya tette le. Érdekességként Benda megemlítette, hogy Pak Csong Hi 1979-es meggyilkolását követően 1980-ban vezettek be legutóbb szükségállapotot.
„Engem kicsit a 2016-os török pancserpuccsra emlékeztet” – mondta Benda. Szerinte azért szánhatta el magát Jun Szogjol, mert elégedetlenné vált azzal a társbérlettel, hogy konzervatív elnök létére együtt kell működnie egy liberális többségű parlamenttel.
Hozzátette, még saját pártján belül is sokan ellenezték a manővert.
Csoma Mózes Korea-szakértő, volt szöuli nagykövet korábban úgy fogalmazott, „a dél-koreai demokrácia jól vizsgázott, és 6 óra alatt a nemzetgyűlési képviselők le tudtak ülni, és le tudták szavazni a szükségállapot érvényességét”.
Az interjút követően érkezett a hír, hogy Jun Szogjol felelősségre vonását pártja végül megakadályozta a parlamentben.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.12.06., péntek 13:00
Riporter: Zentai Péter
