A Duna Intézetben magyarázták Orbánék bizonyítványát – Tulajdonképpen nem lehet definiálni a jogállamot – védekezik a kormányoldal
11/06/2023 13:24
| Szerző: Csernyánszky Judit
A Danube Institute, a brit John O’Sullivan által vezetett, a kormány által alaposan kitömött pénzzel működtetett Duna Intézet konferenciáján megerősítették számunkra, van jobboldali és baloldali jogállam-értelmezés. Előbbi szerint Magyarországon nemcsak hogy jogállam van, de az európai intézetek és a baloldal folyamatosan ostromolja és fel akarja számolni azt. A külföldi előadók ugyan készségesen nyilatkoztak a Klubrádiónak, de nem hagytak kétséget szélsőséges nézeteik felől, amellyel a fiatalok fejét is tömik. Mert erre bőven jut pénz. Csernyánszky Judit helyszíni beszámolója.
Legutóbb a hatodik kerületben jártam jó két éve a Danube Institute által szervezett rendezvényen, szerény körülmények között dolgoztak, konferenciáztak. Mintha ők is függetlenek lennének. Most viszont a budai vár aljába, a Lónyay-Hatvany villába invitálták a hallgatóságot ’A jogállam fogalma a politika csapdájában’ címmel rendezett konferenciára. A felújított villa luxus berendezései közt Manet és Gauguin festmény fogad a lépcsőfordulóban, és persze külön teremben láthatóak a II: világháborúban a németek által elhurcolt Hatvany Lajos műkincsei, aminek visszaszerzése az amerikaiak érdeme. Szóval a magyar kormány egyik ideológiai fellegvárának is tekinthető Batthyány Lajos Alapítványt ideköltöztették, ahol a konferencián fehér kesztyűs kiszolgáló személyzet fogadta az odalátogatót. Csillivilli konferenciaterem, elegáns urak és nem kevés fiatal. Egyikőjükkel szóba is elegyedtem, egyetemi tanulmányait végzi, és erősen hajlik arra, hogy belép az Alapítvány tagjai közé, mert amit hallott, az neki nagyon szimpatikus volt. Hogy mit hallott? A jogállam fogalmának jobboldali, kormányzati interpretálását, amelyben segítségükre volt Varga Csaba, a Pázmány Péter Egyetem professzor emeritusa, Stumpf István, egykori alkotmánybíró és két külföldi vendég is. Továbbá az alapítvány egyik fiatal tehetsége, aki bebizonyította hallgatóságának, hogy az Európai Uniónak nincs joga vegzálni Magyarországot. Stumpf István is előadásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a nemzeti törvénykezés mindenekfelett, ennek felülbírálására egyik külföldi intézménynek sincs joga.
Stumpf István:
Az alkotmánybíróság szerepe – minden korlátozás ellenére – vitathatatlan abban, hogy hozzájárul a nemzeti identitás és az ország szuverenitásának a megőrzéséhez. Majd megtudtuk azt is, hogy az alkotmánybíróság hozzájárul a hatalommegosztás – mégha kétharmadról is van szó – kontroll alatt tartásához, a demokrácia és a jogállam tisztességes működésének a záloga.
– A jogállam kifejezésen még mindig vitatkoznak, hogyan is értelmezzék. Klasszikus értelemben a jogalkotás folyamatának leírására szolgált, ma pedig szinte csak morális tartalommal van átitatva – mondta el James Allan, a Queensland Egyetem kanadai-ausztrál jogprofesszora, akit előadása után, a szünetben kérdeztem, mert itt nemcsak jobboldali, hanem szélsőséges nézeteket is hallottam.
– Ma nagyon egyszerűen állnak hozzá az emberek. Ha ez a kormány írta a törvényeket, akkor van jogállam. Ha az a kormány, akkor nincs jogállam. De az előadásomban is arra helyeztem a hangsúlyt, hogy ma már az erkölcs fogalmának ebben az értelemben politikai színezete van.
Igen, ön azonban azt is mondta az előadásában, hogy a jogállam nagyjából attól függ, hogy milyen kormányt választ magának a nép. Nálunk már a választás sem alapult jogállami normákon, hisz a kormány 4 éves ciklusa során az ellenzéki vezetők öt percet kaptak és csak egyszer! – az állami tv-ben a bemutatkozásra. Ön szerint a választók ez alapján tudnak egyáltalán legitim döntést hozni, értékrend alapján választani?
A magyar helyzetet nem tudom kommentálni. De jó példának fel tudom hozni az amerikai médiát. Meggyőződésem, hogy az állami tv-csatorna, a PBS 98%-ban demokrata elköteleződésű. Ha hozzáteszem a Fox News tv csatornát, akkor sem javul a helyzet, mert napközben demokrata hangon beszél, és csak az esti órákban szól a republikánus, konzervatív tömegekhez. Nincs a világon rosszabb az amerikai médiánál. De említhetem önnek a New York Times-ot vagy a Washington Postot is. Trump elnöksége idején a Yale Egyetem felmérést végzett Trump elnök megítéléséről a médiában. Az észak-koreai elnök jobb megítélést kapott az amerikai sajtóorgánumokban, mint Donald Trump. Szóval, ha úgy van ahogy Ön mondja, akkor itt is gyakorlatilag az van, mint az Egyesült Államokban. De nagy általánosságban is elmondhatom, hogy az angolszász világban baloldalra húz szinte mindenhol a média.
De nem nálunk! Itt pont fordított a helyzet!
Kérem, akkor el kell menni szavazni, és megnyerni a választást. Alapvetően a jobboldalnak kell megküzdenie az egyenjogúságáért. S az egyetemeken is az újságírást túlnyomó többségben baloldaliak tanítják.
De hát nem adatik meg az igazi választás lehetősége. És hadd tegyem hozzá, hogy az Európai Parlament ki is mondta, hogy nincs demokrácia ma Magyarországon
Ez egyszerűen nevetséges.
A Freedom House is majdnem ugyanezt mondja.
Ez tényleg nevetséges, különösen úgy, hogy a parlamentben csak egypáran mondják ezt.
Nem, a túlnyomó többség ezt szavazta meg.
Mert egy oldalon állnak. Na, látja, épp ezért lépett ki Nagy-Britannia az EU-ból. Mert ki kell mondanunk, hogy nem egy demokratikus intézmény az EU. Az is nevetséges, hogy az EU nem tud törvényeket alkotni. Akkor mire fel vannak? Mit számít, amit tesznek? Ki ellenőrzi az Európai Bizottságot? Ki mondja meg, hogy amit ők tesznek, az úgy van jól?
De hát a konzervatív Európai Néppárt is egyetért Magyarország megítélésében az összes döntéshozó szervvel.
Nos, csak oda lyukadunk ki, hogy erkölcsi és nem jogállami alapon születnek döntések.
Ön az előadásában a Hillary Clinton által használt szánalmas tömeg kifejezést említette, amiből arra következtetek, hogy ön Trump pártján áll. Nem zavarja, hogy vád alá helyezték és egyre több peres ügye lesz?
Az egész politikai elit megvádolta Trumpot az oroszokkal való összejátszásban, de végül senki nem tudta bebizonyítani. Minden Trump elleni vád hamis alapokon nyugszik.
Szintén előadott Gadi Taub, a Jeruzsálemi Héber Egyetem vezető oktatója, aki meglepett azzal, hogy az utcán a jogállamért tüntető embereket gonoszaknak, míg a kormányzati embert jó embereknek állította be.
Nem. Pontosítanék. Az utcán a reformok ellen tüntetők szeretik magukat jó emberekként beállítani, s akik nincsenek az ő oldalukon, azok szerintük rossz emberek. Ez az, amikor az elitista rendszer úgy állítja be magát, mintha demokrácia lenne.
Ön elmondta azt is, hogy nem tudja sajnálatos módon a kormány Izraelben végrehajtani az igazságügyi reformot, mert a Legfelsőbb Bíróság csupa progresszív liberális emberekből áll. Magyarországon viszont csupa illiberális, kormánypárti emberekből áll az Alkotmánybíróság. Tehát akkor Ön kimondta, ez így nem kóser.
Nem vagyok tisztában a magyar helyzettel, de Izraelben a radikális baloldali bírák tartják kontroll alatt a bírák kinevezési procedúráját, amit én egyértelműen antidemokratikus rendszernek tartok.
Akkor kinek kellene kontroll alatt tartania a jelölésüket?
A politikusoknak, mint ahogy az minden demokratikus rendszerben általában lenni szokott.
A tüntető tömegek kritikaként fogalmazzák meg Benjamin Netanjahuval szemben, hogy ő fogja a bírákat kinevezni. Amit Ön mond, pont attól félnek.
Nem fogja ő személy szerint kiválasztani, ez merő demagógia.
Ön hogyan határozná meg az izraeli jogállamot?
Izrael nem jogállam, hanem a bírák uralma alatt tartott ország.
Kaotikus állapotként jellemezte a mai helyzetet, amelyben gesztust tett Netanjahu a népnek.
Az elitnek tett gesztust azzal, hogy leállította az igazságügyi reformot. Mert az elit a többséggel szembemenve nem akarja ezt a változtatást keresztülvinni. Nekem az a szívfájdalmam, hogy még a parlamenti többség sem képes keresztülvinni ezt a szerény reformot. Az elit tartja kontroll alatt a többséget, olyannyira, hogy még puccsal is képes fenyegetőzni.
A többség az utcán van és tüntet!
Nem! A többség a jobboldal, és nem az utcai tüntetők. Az utcai tüntetők persze szavazók is egyben, és ez a szavazó többség a jobboldalra voksolt.
Mi lesz ennek a patthelyzetnek a megoldása?
Ha rajtam múlt volna, már rég megszavazzuk az igazságügyi reformot, hogy végre a jogállam útjára térjen az ország. Puskaporos válságban vagyunk, ezért sokkal keményebben kellett volna fellépni a védelmi miniszterrel és a puccsal fenyegetőkkel szemben. Rögtön az elején el kellett volna fojtani a hadsereg főparancsnokának a soraiban mutatkozó ellenállást. A kormány elvesztette az ellenőrzést a hadsereg felett. A parlamenti szavazástól függ a továbbiakban az izraeli jogállam.
S végül sikerült mikrofonvégre kapni azt a Varga Csaba professzort is, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem emeritusát, aki több mint 20 percen keresztül előadásában azt állította, hogy a jogállamnak millió értelmezése van, ezért nem megfogható. Tulajdonképpen nem is tudjuk meghatározni, mi a jogállam. De erről Jogállam címmel nagy könyvet is írt. S persze kényes kérdések nem hangoztak el a konferencián, így az sem, hogy Oroszországot is jogállamnak tartják? Merthogy a hallottak alapján simán belefér ez.
Kérdésemre közölte, nem tudja, mert ő jogfilozófus, akinek nem dolga konfrontálódni ilyen kérdésekben.
