A dunakeszi családirtás tanulságai: a rokonok, barátok figyelmén is múlhat, hogy bekövetkezik-e a tragédia

Bolyky Orsolya osztályvezető-helyettes, az Országos Kriminológiai Intézet bűnözéskutatási és elemzési tudományos osztályának főmunkatársa volt a vendégünk, és a dunakeszi családirtás tanulságairól kérdeztük. Vasárnap este egy férfi vadászpuskával megölte volt partnerét, közös gyereküket és a nő anyját Dunakeszin.

Kiterjesztett öngyilkosság

Először is az került szóba, mit jelent a kiterjesztett öngyilkosság. Elmondta, ennek sok definíciója van a szakirodalomban, és attól is függ, hogy jogi vagy pszichiátriai szempontból közelítjük meg. Van, aki annyira szélesen értelmezi ezt a fogalmat, hogy az öngyilkos merénylőket is beleérti, és van a legszűkebbre szabott meghatározás, amikor általában az anya, a saját szempontjából nagyon kilátástalan helyzetben, gyakran mély depresszióban a gyereke(i)t is magával viszi a halálba, mert egy egységnek tekinti őket magával, a saját öngyilkosságát terjeszti ki rájuk. Ők azt szokták ide érteni – mondta Bolyky Orsolya –, amikor az elkövető a hozzá érzelmileg közel állókkal és magával végez, általában 24 órán belül, előre eltervezetten. Ezen belül is vannak motiívumok, például ha bosszúból követik el, az kívül esik a kiterjesztett öngyilkosságon.

Hogy lehetne megelőzni?

A dunakeszi gyilkosságnál voltak előjelek, a férfi ismerősei mondták, hogy fenyegetőzik azzal, hogy megöli az egész családot, és a nő köreiből is jöttek hírek, panaszkodott a férfi zaklatására. A nőjogi szervezetek szerint szinte mindig vannak előjelek. 

A szakértő elmondta: végeztek kutatást azokról az ügyekről, ahol egy elkövető több embert ölt meg. Ebbe a körbe tartoztak a kiterjesztett öngyilkosságok is, amelyek között voltak olyanok, amikor sikerült az elkövető öngyilkossága, és olyanok is, amikor nem. Az utóbbiak azért különösen fontosak, mert azokból lehet megismerni, hogy milyen az elkövető. Tizenkét év összes ilyen minősítésű emberölési ügyét végignézték, durván 200-at, ezek közül 19 volt kiterjesztett öngyilkosság. Két fő csoportot lehet élesebben elhatárolni, ezek közül az egyik, amikor az elkövető pszichotikus állapotban gyilkol. Több esetben az elkövető skizofrén, és olyan is volt, aki annyira mély depresszióban szenvedett, hogy pszichotikus gondolatai voltak. Ők valamilyen késztetést éreznek erre. A másik csoport, és nagy valószínűséggel a dunakeszi ügy is ide tartozik, amikor a kilátástalan(nak tűnő) élethelyzet van a háttérben.

Ez utóbbi csoportot vizsgálva fontos az is, hogy férfi vagy nő az elkövető. Nők gyakrabban követnek el kiterjesztett öngyilkosságot gyerekeikkel szemben, náluk a mély depresszív állapot van a háttérben, férfiaknál pedig inkább az, hogy nem tudták elfogadni a házasság, a párkapcsolat végét – akkor se, ha nekik már volt új partnerük. (Műsorvezetőnk közbevetette, hogy a lúgos orvosnak is hónapok óta volt új barátnője, amikor megtámadta Renner Erikát.)

Mikor kell figyelmeztetni a potenciális áldozatot?

Felmerült, hogy a rendőrségnek be kellett volna avatkoznia, el kellett volna rendelnie távoltartási végzést. Bolyky Orsolya szerint fontos kérdés, hogy mikor avatkozhat be az állam egy magánéleti szituációba. Kapacitáshiány is van a rendőrségnél és a szemléletváltást is erősíteni kellene, de most már egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a rendőrtiszti képzésben a családon belüli erőszak felismerésére, kezelésére.

Kiemelte: nagyon oda kell figyelni a kisebb fenyegetésekre vagy nem annyira gyakori zaklatásra is, főleg, ha ezek intenzitása növekszik. Szerinte ilyen helyzetekben az első lépés, hogy a környezet figyelmeztesse a fenyegetett személyt és figyelje a fenyegetőt is. Ha a potenciális áldozatot nem hagyják egyedül ebben a krízishelyzetben, amíg az tart, akkor előfordulhat (erre is lehet jó pár példát látni), hogy nem teszi meg az illető azt, amivel fenyegetőzött. Arról is beszélt, hogy akit zaklatnak, az mentse el az üzeneteket, készítsen hangfelvételt (erről már az interneten is sokat lehet olvasni), és ez a zaklató felé is visszatartó erő lehet. Akit zaklatás, bántalmazás ér, az ne féljen segítséget kérni a szűk környezettől – hangsúlyozta.

Általánosságban arról is beszéltek, hogy nem minden zaklatás torkollik életellenes bűncselekménybe, de szinte mindegyiket megelőzi zaklatás, és nem minden verbális abúzus vezet fizikai bántalmazáshoz, de minden fizikait megelőz a verbális. A szakértő azt is elmondta: egyáltalán nem olyan könnyű megszakítani a kapcsolatot évek után, és teljesen érthető, hogy ingadozik valaki, hogy a gyereke találkozhasson-e az apjával.

Milyenek az elkövetők?

Az emberölést elkövetőket (nem csak a kiterjesztett öngyilkosságot) ügyek aktáin keresztül vizsgálta Bolyky Orsolya, és rengeteg minden derül ki az elkövetőkről, a mentális állapotukról is, mert szinte mindig kirendelnek elmeorvos és pszichológus szakértőt. Meglepte, hogy 55 százalékuk büntetlen előéletű volt, emberölés miatt ítélték el először. Persze a nyomozás során kiderült több esetben, hogy az adott személy korábban bántalmazta családtagjait, de az nem jutott el a rendőrségig. A skizofréniában szenvedőket felmentik kóros elmeállapotuk miatt, és kényszergyógykezelést rendelnek el, ami jelenleg határozatlan ideig tart. A pszichopátiás vagy antiszociális személyiségzavar gyakran előfordul, de nem szokta befolyásolni az ítélkezést.

Fontos! Akik veszélyben érzik magukat kapcsolaton belül – akár gyerekkel – az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálathoz (OKIT-hoz) fordulhatnak, a 06 80 20 55 20-as telefonszámon, vagy ezen a weboldalon.

Az adás második felében Révész Renáta Liliána pszichológussal, gyásztanácsadóval, családterapiás szakemberrel beszélgettünk a többi között a bullyingról, amely öngyilkossághoz vezethet, és arról, hogy ilyen esetben az elkövetőknek együtt kell élniük a tettükkel.

Az adást a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Pixabay