A Freedom House üzeni Kovács Zoltánnak rádiónkon keresztül, hogy nem Soros-ügynökök
29/05/2023 07:49
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Csernyánszky Judit interjúi Arch Puddingtonnal, a Freedom House volt alelnökével és Mike Smeltzerrel, a 2023-as jelentés egyik készítőjével.
– Egyrészt az orosz propagandát több csatornán nyomják. A háborúpárti propaganda eljutott egészen az állami tv-ig, tehát nem orosz szereplők hirdetik, ahogy azt más országokban látjuk, hanem maga a belső, kormányzati kommunikáció terjeszti. Másrészt most Novák Katalin és megszólalt, és Ukrajna-párti szólamot hallottunk tőle. Ezzel újabb szavazótábor befogása a kormány célja, a spektrum a szélsőjobbtól a konzervatív centrumig tart – szofisztikált rendszerben.
Arch Puddington egyike azon elemzőknek, akik szerint Orbán hatalma még sokáig kitart.
– Miből gondolja ezt? - kérdem a Freedom House demokrácia kutatórészlegéért felelős volt alelnökét, aki nyugdíjasként is publikál. Orbánról legutóbb két írást is megjelentetett, többek között a Francis Fukuyama által vezetett American Purpose magazinban.
– A török elnök példáját szeretném felhozni, aki – noha nagy bajban van a gazdaság, - minden bizonnyal meg fogja nyerni a vasárnap esedékes választás 2. fordulóját. Mert monopolizálta a sajtót, ami a saját propagandájának a szócsöve lett. A gazdasági hibákért külső erőket és külső tényezőket okol – ez folyik minden sajtótermékből. Nekem úgy tűnik, Orbán ugyanezt csinálja. Mindent képes elhitetni a saját médiabirodalmán keresztül, ami hatalmának kedvez. Emellett a gazdaságot is teljesen a kontrollja alatt tartja. Ezért mondom, hogy Orbánnak 5-10 éve még simán hátravan, hacsak be nem üt valami váratlan esemény, amit képtelen kezelni. Az ellenzéknek nagyon nehéz dolga lesz, mert nem tud pénzt szerezni tervei megvalósításához.
– Szerintem a gazdaságban eljött egy olyan pillanat, amit nem nagyon tud kezelni Orbán, lásd az Európában legmagasabb inflációt hazánkban, és mindezek ellenére az emberek továbbra is hisznek neki. S a másik dolog? Gondolta volna, hogy sikerült sikerül oroszpártivá átfordítani az országot, a lakosság többségét? Hogy az emberek a gyilkos Putyin mellé állnak?
– Én figyelmeztettem, hogy a 2022-es választás meghatározó volt Orbán hatalmi gépezetében. Innen már nehéz visszajönni. De azért én azt is hallom, hogy az átlagemberek többsége Ukrajna pártján áll. Orbán igazi, erőskezű irányítóvá vált, s az emberek nem merik megkockáztatni, hogy ezt az erős embert egy gyengébbre lecseréljék. Tudom, elég pesszimista nézet ez, de nézze csak meg Putyint. Éppen romba dönti a saját hazáját és mégsem tesznek ellene az emberek, nincs masszív ellenállás, csak félelem.
– Amennyiben valóság lesz, amit hallunk, hogy Putyin elveszti a háborút és így a hatalmat is, akkor ez magával ránthatja az olyan illiberális országot is, mint hazánk!
– Nem, mert szerintem Orbán már világosan látja, hogy Putyin bajban van. Látja, hogy Oroszország pozíciója nagyon meggyengül a világporondon és Putyin pedig teljesen el fog szigetelődni. Ha jól emlékszem, már jelezte egyik beszédében is, hogy át kell gondolnia Magyarország Oroszországhoz fűződő viszonyát. Orbán elég okos, rugalmas ahhoz és még csak dogmatikusnak sem mondható, hogy most ne lássa, irányt kell változtatni. Neki talán már meg is van az exit stratégiája, amelyben az irány Kínát jelenti.
– Stimmel. Ez már javában zajlik.
– Ugyebár lételeme a háború, folyamatos háborúban áll a Nyugattal és a Biden-féle Amerikával is. Persze a legfőbb ellensége az EU. Felismerte, hogy Kína Amerikának is az ellensége, ezért fűzi Pekinggel szorosabbra a szálakat. Már most is látjuk, hogy Orbán Kína védőügyvédjeként lép fel az Európai Unióban, az ENSZ-ben.
– És egyik kínai akkumulátorgyárat telepítteti ide a másik után. Nagy a tiltakozás, ráadásul az ország adottságai sem felelnek meg vízhiány miatt a gyárak létrehozásához.
– Ha az akkumulátorgyárakat nem tudná beüzemelni, az szerintem óriási csapás lenne a számára, a bukását készítheti elő. Amikor 2014-ben az illiberális demokráciába belelovalta magát, akkor két hibát máris elkövetett. Putyinnal ráfázni látszik, és Erdogannal is, mert mégha meg is nyeri a választást, a 80%-os inflációval nem fog tudni mit kezdeni.
– De ott van neki Trump barátja is, aki elég esélyes elnökjelölti induló. Nem tart attól, hogy Trump is hatalomra jut és Orbánt megerősíti?
– Először is, bármelyik republikánus induló, legyen az Trump vagy Ron DeSantis, keblére öleli Orbánt, mert kiváló konzervatív politikusnak tartják. Rátette a kezét az intézményekre, kulturális forradalmat csinált, amivel most Ron DeSantis próbálkozik. Orbán hasonmást szeretnének látni a republikánusok a Fehér Házban. S azt is látják, Trumpnak nem sikerült megcsinálni azt a hatalomkoncentrációt, ami Orbánnak könnyűszerrel ment. Ezért lehet esélye Ron DeSantisnak. Orbán mindezt úgy tette meg, hogy nem börtönzött be politikai ellenfeleket, nem kellett erőszakhoz folyamodnia és az EU-val való ellentéte ellenére meg tudja tartani a tagsági viszonyt is Brüsszelben. Ezért az egyik legsikeresebb konzervatív vezető ma a világon. Hiába mondtuk ki a Freedom House demokrácia jelentésében, hogy Magyarországon szabad, de nem tisztességes választások voltak. Ezt az amerikaiak nem is értik.
A Freedom House-nak a választási folyamatokat értékelő fejezetében ismét csak az áll, mint korábban, hogy ugyan látszatra szabad, de nem tisztességes, nem fair. Erről Mike Smeltzert kérdezem, a Freedom House Európa és Eurázsia térségének vezető kutatóját
– Mindenkit meglepett az ellenzék gyenge szereplése. A dolgok mélyére nézve azt láttuk, hogy ennek meg is van a magyarázata. A választójogi törvény és a média kormányzati bekebelezése, amelyek gyakorlatilag a választási csalás fogalmát is kimerítik. A 2000-es évek orosz választására emlékeztető folyamatok zajlanak Magyarországon.
– Tulajdonképpen semmi esélye nincs az ellenzéknek ilyen választójogi törvénnyel. Nem gondolja?
– Az ellenzék esélyei egyre kisebbek. Azt azért nem mondanám, hogy semmi esélye nincs, mert a választásoknak azért továbbra is van tétje.
– Tavaly egyszer kaptak 5 percet az ellenzékiek az állami tv-ben közvetlenül a választások előtt. Ha nem ismerik a jelölteket, nem szavaznak rájuk az emberek. A helyzet azóta sem javul. Sőt… viszont látom, hogy az önök jelentésében a korrupciót ítélik a legsúlyosabbnak, a 7 pontból 2,75-öt ért el.
– Valóban, de más európai országokban is elég rossz a helyzet e tekintetben, például Lengyelországban, Szerbiában. Nemcsak beszippantja a korrupció az embereket, de a hatalmon lévőket konszolidálja is a korrupció. Az átlagember pedig úgy érzi, hogy tulajdonképpen tehetetlen a korrupcióval szemben, ezért ez egy öngerjesztő folyamat és gyakorlatilag az összes intézményt megfertőzi.
– Alaposan körbejárják az Orbán-kormány konfliktusait az Európai Unióval. Ön szerint ilyen körülmények között megengedhető, hogy betöltse Magyarország jövőre az EU soros elnökségét? Az Európai Parlament ellenzi.
– A helyzet, több mint aggasztó. Épp olyan, mint amikor a népírtást szemünk láttára elkövető Oroszország az ENSZ BT soros elnöki posztját töltötte be. Mondjuk, Magyarország még nem süllyedt az orosz önkényuralom legmélyebb szintjére. Kissé ellentmondásos, hogy egy olyan ország kerül vezető pozícióba, amelyik épp azokat a demokratikus értékeket tagadja, amelyek az EU országait alapvetően összetartják.
– S önök azt is megállapítják, hogy Orbán ideológiája egyre jobban radikalizálódik
– Sőt, egyre nagyobb a nemzetközi hatása is, amit persze nem akarok túldimenzionálni.
– Miközben a háborús helyzetnek betudhatóan Biden elnök igyekszik még nagyobb demokratikus közösséget összerakni, a világ minden eddiginél nagyobb liberális egységét megteremteni.
– Jó megközelítés. Hisz a jelentésünk is megállapítja, hogy a háború miatt a keleti térségekben erősödött az autokrácia, romlott a demokrácia helyzete, kivéve Ukrajnát, ahol erősödött. Versenyben vannak egymással ezek a rendszerek. Ugyanakkor tudjuk, hogy a demokráciák általában stabilabbak az önkényuralmi rendszereknél, lásd a Szovjetunió összeomlását. S azt is tudjuk, hogy a demokrácia nem egyik napról a másikra jön létre, hosszú és rögös út vezet odáig.
– Belevették jelentésükbe a Klubrádió hullámhosszának elvételét és a peres ügyeket is, amit ezúttal is köszönettel vesszük, noha nem friss fejlemény.
– Nem mellékesen megjegyezném, egy hónap múlva jön ki a sajtószabadságot értékelő jelentésünk, amelyben Magyarország megint kiemelt helyre kerül sajnálatos módon.
– Ezt akartam is kérdezni, mert feltűnt, hogy a 2023-as demokráciajelentésük 5-6 pontos összefoglalójában, ahol általános tendenciákat állapítanak meg, kiemelik Magyarországot, mint elrettentő példát.
– Igen, mert a demokrácia hanyatlása évek óta egyre nyilvánvalóbb, és kritikánkat a magyar kormány nem fogadja kitörő örömmel, képzelheti. Tegnap a szóvivő, Kovács Zoltán gyakorlatilag hazugsággal vádolt meg minket a közösségi hálón. Megszoktuk, mert általában ezt teszik és Soros ügynökökként állítanak be minket. De épp az évek óta hatványozottan romló helyzete miatt fontos Magyarországot kiemelnünk a sorból. Oroszország áll ebből a szempontból az első, legrosszabb helyen, s őt Magyarország követi.
– Önök kapcsolatban állnak Sorossal?
– Jaj, dehogy is. Nem. A USAID támogatja a működésünket és világszerte a politikai spektrum minden részéről érkező elemzőkkel dolgozunk, ami függetlenségünk garanciája is egyben.
– Üzen esetleg rádiónkon keresztül Kovács Zoltánnak?
– Igen, valami olyasmi lenne, hogy arra kérem tisztelettel, foglalkozzon inkább azokkal a a magyar demokráciát ért kihívásokkal, amelyekre a jelentésünkben felhívtuk a figyelmet.
Csernyánszky Judit interjúi a 2023. május 27-i Hetes Stúdióban hangzottak el.
Címlapi fotó: Mike Smeltzer Forrása: Freedom House
