A gazdagoknak tetszik a diktatúra
23/05/2019 10:21
| Szerző: Klubrádió
Két Magyarország létezik egymással párhuzamosan, de van egy közös pont: szegényebbek, gazdagabbak, ellenzékiek, kormánypártiak egyaránt szeretik a Kádár-rendszert.
Úgy tűnik, hogy két részre szakadt az ország. A szegényebbek demokráciában szeretnének élni, a gazdagabbak nyitottak a diktatúrára. Röviden így summázható egy friss MTA-s kutatás eredménye, amelyről Gerő Márton szociológus beszélt a Reggeli gyorsban.
Főleg a magas társadalmi pozícióban lévők elégedettek a mostani állapotokkal, úgy érzik, hogy előre tudtak lépni a szüleikhez képest. Sokat kaptak a rendszertől, jó a jövedelmük. Igaz, hogy ez nagyrészt a külső forrásokból táplálkozó gazdasági fejlődésnek köszönhető. Stabilitás. Ez az egyik kulcsszó náluk. A stabilitást egyébként a szegényebbek is fontosnak tartják, sőt érzik is, például a közmunkában. Ezzel a hatalom megnyugtatja őket. Fontos megjegyezni, hogy a két csoport között szinte lehetetlen az átjárás, azaz nem lehet feljebb lépni.
A nemzeti érzés erősítésével jó alapot teremtett további lépéseihez a rendszer. Aki a Fidesz politikáját pártolja, az jól érzi magát, bizakodó, legfeljebb a nemzeti szuverenitást látja veszélyben. Az ellenzéki szavazók borúlátóbbak, szerintük az Orbán-rezsim veszélyezteti a jövőt.
A bevándorlástól, a terrorizmustól kevésbé félnek az emberek, mint ahogyan azt a kormánypropaganda sugallja, hisz a valóságban nem is találkoznak ilyen veszéllyel. Azonban a migránsellenesség alkalmas volt arra, hogy egy ellenségképet alakítson ki, amely egyben tartja a kormánypártiakat, tartósan. Azaz elég egy fikció, elég a politikai kommunikáció erős médiaháttérrel, a valóság mellékes.
Van egy közös pont szegények és gazdagok között: szeretik a Kádár-rendszert. Ez természetesen főleg az idősebbekre igaz. A megkérdezettek 40 százaléka egyértelműen jobbnak tartja a késői Kádár-érát a mostaninál, és csak körülbelül 15 százalék mondja azt, hogy most jobb. Akik most érzik jól magukat, azok valamiféle párhuzamot találnak a két időszak között.
Rózsa Péter interjúját a fenti „lejátszás” ikonra kattintva hallgathatja meg. Címlapi fotó: Fortepan.