„Orbánnak semmi köze a populizmushoz”

Lehet reményforrás a populizmus címmel Chantal Mouffe belga, politikaelméletet oktató, és ebben a témában számos, világszerte ismert könyvet publikáló professzor tartott előadást a CEU-n. A Londonban dolgozó tudóst Michael Ignatieff, a budapesti egyetem rektora hívta meg.

Chantal Mouffe, a Westminsteri Egyetem professzora, aki a Harvard, a Princeton és a párizsi CNRS egyetem vendégtanára is, csaknem egy órás előadásában a populizmus árnyalatait ecsetelte. A bal és a jobb oldali populizmusról beszélt, arról, hogy jelent-e egyáltalán veszélyt a mai politika radikális átalakulása.

Csernyánszky Judit, a Klubrádió riportere az előadás után a populistának tartott orbáni politika kategorizálhatóságáról kérdezte.

Chantal Mouffe: Őszintén, nem vagyok biztos abban, hogy Orbánt jobboldali populistának tarthatjuk. Szerintem Orbán kormánya autokrata, nacionalista és konzervatív kormányzási formát épített ki, de nem látom, milyen elemét nevezhetném populistának. Mert nézzük csak az én meghatározásomat. Én jobboldali populista mozgalomnak hívom azt, amit a nép ki nem elégített követelése hívott életre. Orbán pedig nem a népakarat után menve építette ki a maga politikai rendszerét. Sokkal inkább tekintem a lengyel Kaczynskit jobboldali populistának, mert ott valóban meghatározott társadalmi szektorok igényére adott választ. Nagy különbség van kettejük politikája között. Igaz, Kaczynskiét erősen jobboldali jelzővel is összeköthetjük. Az én értelezésemben ugyanis a populizmus önmagában nem negatív. Merthogy mindenképpen azt jelenti, hogy annak a tömegnek ad választ a populista politikus, amely ki lett zárva az érvényesülésből.

Csernyánszky Judit: Egy hete járt itt Yuval Noah Harari történész, aki – az ön mintájára – a számunkra negatív jelenségként megélt nacionalizmusnak kifejezetten pozitív értelmezést adott, ami a mai globalizációra adandó hiteles választ jelenthetné. S most ön is pozitívan állítja be azt, amit mi itt Magyarországon negatív mivoltában élünk meg. Legalábbis eddig azt hittük. Tehát akkor Orbán politikáját baloldali populizmusként sem értelmezhetjük?

Nem, dehogy, egyáltalán. Baloldali, az aztán a legkevésbé. Nem, Orbán esetében egyáltalán nem használnám a populista kifejezést. Nem népakaratot képvisel a politikája. Értem én, hogy a populizmusnak ma olyan sok értelmezést adunk, mindent, ami például negatív, azt összekötjük a populizmussal. Számomra az igazi populista Marine Le Pen, mert ő valóban a dolgozói akaratot akarja képviselni. Csakhogy vele is van egy óriási probléma, hogy ő a migránsokat nevezi meg minden bajok okozójaként, ami számomra elfogadhatatlan.

Orbán pont ugyanezt csinálja.

Nézze, ma minden jobboldali kormány migránsozik. Na de hát, ha már itt tartunk, Bolsonaro (Brazília nemrég megválasztott elnöke – a szerk.) nem populista. Ő egyszerűen fasiszta.

Számomra akkor ennek egyenes következménye, hogy az egészséges, pozitív tartalmú populista politikával lehet harcolni Orbánnal szemben. Merthogy az ellenzék töredezett nálunk.

Nem ismerem kellőképpen a magyar politikai rendszert, de azt gondolom, az ellenzéknek azt a kérdést kellene föltennie magának, hogy mi tette népszerűvé Orbánt, mi áll a népszerűsége mögött. Maga tudja erre a választ?

Egyrészt a migrációs politikája, másrészt, az, hogy a fél ország a zsebében van, Magyarországon intézményesült a korrupció, márpedig, aki hű hozzá, az a rendszer részese.

És a nép körében, vidéken is nagy népszerűségnek örvend?

Igen, mert nincs független média vidéken, amiből megtudnák, mi a realitás.

Migránskérdésben valóban egy platformra rakható Orbánnal Salvini, Marine Le Pen, Bolsonaro és még Trump is. De a vegytiszta populizmushoz nekik semmi közük.