A háború ára, svájci frankban

A Reuters cikke elsősorban azt emeli ki, hogy a befektetők nagy valószínűséggel biztos menedéket keresnének a pénzük számára, mondhatni nyugalmas kikötőben horgonyozva várnák ki a turbulens idők lezárultát. A tapasztalatok szerint ilyenkor az egyik legbiztonságosabb döntés, ha svájci frankba fektetik a pénzt. Így a pénzpiacokon leginkább az euró és a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamának alakulásából lehet következtetni arra, mennyire lát súlyos geopolitikai kockázatokat a befektetői világ. Annál inkább, minél erősebb ebben a relációban a svájci fizetőeszköz. Emellett befektetői biztos menedéknek számít valamelyest az arany is, tehát annak szintén felmehet az ára. 

A másik várható fejlemény a gabona drágulása – abban az esetben, ha a Fekete-tenger mentén fekvő térségből a katonai műveletek, illetve a blokádok és az embargók miatt elakadnak a szállítások. Négy nagy exportőr, Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán és Románia ugyanis fekete-tengeri kikötőkből indítja útnak gabonaszállítmányait a világpiacra. Oroszország a világ első számú, Ukrajna pedig a negyedik legnagyobb búzaexportőre. A gabona drágulása értelemszerűen az alapvető élelmiszerek széles körének árát emelné.

A háború az energiaszektorra is lesújtana. Európa Oroszországból szerzi be földgázszükségletének 35 százalékát, de szankciók esetén nyilván jelentősen csökkenne az ellátás szintje. Németország kilátásba helyezte, hogy ha az oroszok megtámadják Ukrajnát, akkor akár a – Berlinnek pedig oly fontos – Északi Áramlat 2 tenger alatti gázvezetékprojektet is leállíthatja. Az Európába – azon belül Magyarországra is – irányuló orosz olajszállítások szintén megszenvednék a háborút. A szénhidrogének árának egekbe szökése lassítaná a világgazdaság növekedését, és általános inflációgerjesztő hatása lenne.

Vállalati szinten - írja a Reuters - az oroszokkal üzleti kapcsolatban álló nagy cégek kárvallottjai lennének az esetleges újabb szankcióknak, bár az energetikai vállalatokat részben kárpótolná az energiahordozók árának világpiaci emelkedése. A British Petrol tulajdonában van a Rosznyefty csaknem 20 százaléka. A Shell 27 és fél százalékos részesedéssel bír az első orosz LNG - vagyis cseppfolyósított földgázt előállító - létesítményben, a Szahalin 2-ben, valamint több közös vállalkozása van a Gazprommal. Az Exxon közreműködik a Szhalin 1 olaj- és gázprojektben.  

Ami a pénzügyi szektort illeti, a Reuters a JPMorgan számításait ismertetve kiemeli, hogy az osztrák Raiffeisen bank tavaly nettó profitjának 39 százalékát oroszországi tevékenységből realizálta. Az OTP és az UniCredit esetében ez 7 százalék körüli arány, a Société Générale esetében pedig 6 százalék. Az ING kevéssé kitett, nettó profitjának csak egy százaléka származik Oroszországból.

A német Metro kereskedelmi hálózat nyereségének 17 százaléka keletkezik Oroszországban, a Carlsberg dán sörfőzde pedig saját tulajdonának mondhatja a Baltika céget, amelynek csaknem 40 százalékos a részesedése az orosz sörpiacból.  

A Reuters elemzése kitér arra is, hogy az orosz és az ukrán dollárkötvények a feszültség növekedésével már az elmúlt hónapokban egyre rosszabbul szerepeltek, miként a rubel és a hrivnya is. Háború esetén ezek a pénzpiaci bizonytalanságot tükröző trendek drámaian felerősödhetnek.

További kamatemelés is jöhet Magyarországon

Maradjunk a pénznél, gazdaságnál. Magyarország meglepően erőteljes mértékben emeli a hitelkamatokat. A Magyar Nemzeti Bank a 14 éve nem látott mértékű inflációra reagál ezzel – írja a Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja. A beszámoló felhívja a figyelmet arra, hogy utoljára 2011 december végén volt ekkora arányú – 50 százalékpontos – emelés. Ezzel egyébként most az irányadó kamat 2,9 százalékra kúszott fel. Az elemzők eddig nem számítottak ekkora ugrásra, de most már további kamatemelésekkel is kalkulálnak.

A magyar inflációs ráta 7,4 százalékra szökött fel, és tekintettel a tartósan magas nyersanyagárakra és a globális szállítási gondokra, rövid távon nem látszik az áremelkedés megfékezésének a lehetősége. A Handelsblatt ismerteti Liam Peachnek, a Capital Economics elemző közgazdászának a véleményét, aki szerint az elkövetkező hónapokban három és fél, négy százalékig is emelkedhet Magyarországon a hitelkamat szintje.

A lap megjegyzi, hogy a fogyasztói árak mostani emelkedése világméretű tendencia. Németországban például decemberben 5,3 százalékra nőtt az infláció – ilyen mértékre 1992 óta nem volt példa.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Pixabay