A hágai bírák csak a munkájukat végzik – írja a Netanjahu elleni elfogatóparancsról a Süddeutsche Zeitung
22/11/2024 06:14
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A lap véleménycikke szerint a politikai következmények jelentősebbek lehetnek, mint a jogi következmények.
Tegnap a legnagyobb világpolitikai vihart kiváltó esemény az volt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogató parancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant volt védelmi miniszter, valamint Mohammed Diab Ibrahim Al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának parancsnoka ellen, az emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekmények vádjával.
A Frankfurter Rundschau című német lap erről szóló összeállítása kiemeli, hogy Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője történetesen Ammanban, a jordániai fővárosban azt mondta, hogy ez az összes uniós tagállamot jogilag kötelezi. Előzőleg azonban Orbán Viktor magyar kormányfő abszurdnak és szégyenletesnek nevezte az izraeli politikusokra vonatkozó végzés kibocsátását. A német lap megjegyzi: az EU-ban Magyarország mellett Csehország és Ausztria számít Izrael legelkötelezettebb támogatójának. Caspar Veldkamp holland külügyminiszter azonban azt közölte a hágai parlamentben, hogy az érintetteket, köztük tehát Izrael hivatalban levő miniszterelnökét letartóztatnák abban az esetben, ha holland területre lépnének. Az Egyesült Államok elítélte a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését. A Nemzetbiztonsági Tanács egyik szóvivője Washingtonban mélységesen aggasztónak nevezte, hogy súlyos eljárási hibák nyomán ilyen elhatározásra jutott a bíróság. A Németországi Zsidók Központi Tanácsa élesen bírálta a Netanjahu és Galant elleni elfogató parancsot, és visszautasította, hogy egy szintre helyezzék a tavaly október hetedikei Hamász-vérengzés nyomán önvédelmet folytató Izraelt a Hamásszal.
A beszámoló kitér arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze még májusban kérte ennek az elfogató parancsnak a kibocsátását, és ez már akkor nagy port vert fel. Ami a Hamász-parancsnokot illeti, vannak arról szóló hírek, hogy ő időközben légicsapás következtében életét vesztette, de ezt teljes bizonyossággal, hivatalosan nem erősítették meg.
A Nemzetközi Büntetőbíróság nem ismeri el az állami, illetve kornányzati vezetők büntetőjogi mentességét, és tavaly már Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben is elfogató parancsot adott ki. A testületnek ugyanakkor arra nincs lehetősége, hogy saját maga foganatosítson ilyen intézkedést, csupán felszólítani tudja az országokat, hogy amennyiben módjuk nyílik rá, vegyék őrizetbe az érintetteket.
A Nemzetközi Büntetőbíróság nem keverendő össze a szintén hágai székhelyű Nemzetközi Bírósággal, amely nem egyes személyekkel szemben folytat eljárást, hanem az ENSZ égisze alatt államok közötti jogviták eldöntése a feladata. E bíróságon Dél-Afrika kezdeményezett eljárást Izrael ellen a gázai övezetben elkövetett erőszakcselekmények miatt.
Bár a német tudósításban nem szerepel, megjegyzem, hogy a Hamász jogi besorolása nem teljesen egyértelmű. A Nemzetközi Bíróság előtt alapvetően államok lehetnek jogalanyok, terrorszervezetek tehát nem. A Hamász viszont évek óta közhatalmat is gyakorol a gázai övezetben, ebben az értelemben tehát akár „kvázi állami” aktornak is minősülhetne.
Ami a médiavisszhangot illeti, fel kell hívnom a figyelmet az egyébként kifejezetten liberális müncheni Süddeutsche Zeitungnak a véleménycikkére, amelyben Peter Münch tagadja, hogy az elfogató parancs kiadása antiszemitizmust tükrözne: szerinte az helytálló következtetéseken alapul, és a hágai bírák csak a munkájukat végzik. Münch szerint a politikai következmények jelentősebbek lehetnek, mint a jogi következmények.
Most valamivel rövidebben arról, hogy a bécsi Der Standardban Thomas Mayer a megalakuló Európai Bizottságról – az Olasz fivérek elnevezésű szélsőjobboldali párt politikusának, Raffaele Fittónak a bizottsági alelnökké emeléséről - azt írja: megszűnt a fasisztázás, Olaszország nélkül nem megy, Giorgia Meloni megerősítette saját pozícióját Brüsszelben. Tekintettel részben arra, hogy Donald Trump ismét ante portas, vagyis megjelent a kapuk előtt, a tagállami kormányfők behúzták a vészféket, Pedro Sánchez spanyol kormányfő visszafogta a szocialistákat, Emmanuel Macron francia elnök pedig a liberálisokat, illetve Manfred Weber néppárti elnök is feladta a spanyol szocialista Teresa Riberával szembeni ellenvetését, miként EU-biztos lehet Várhelyi Olivér is, akit a Der Standard szerzője Orbán Viktor euroszkeptikus haverjának nevez. Ami pedig az uniós végrehajtó intézmény tevékenységének várható súlypontját illeti, Thomay Mayer szerint a klímavédelem helyett a gazdaság és a biztonság kerül előtérbe.
Végül megemlítem, hogy a Reuters hírügynökség – arról szóló beszámolójában, hogy Magyarország légvédelmi rendszert telepít az ország északkeleti részén, tekintettel az ukrán-orosz háború eszkalációs veszélyére – azt írja: a magyar honvédelmi miniszter nem közölte, hogy melyik rendszert állítják hadrendbe. A magyar hadseregben modernizációs programot hajtanak végre. Az ország tavaly Mistral francia légvédelmi rendszert vásárolt, 2020-ban pedig arról döntött, hogy NASAMS légvédelmi rendszert szerez be a norvég Kongsbergtől, illetve az amerikai Raytheon Technologies-től.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.11.22., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János
