„Köszönjük
Hetes Stúdió

"A járvány elmúlt, a járványveszély nem" - Lampé Ágnes jegyzete

16/05/2020 15:07

| Szerző: Lampé Ágnes/ Klubrádió

Miért alakult ez így? Mindenki a másikat hibáztatja, és ebben, valljuk be, élen járnak a politikusok. A politikai kommunikátorok pedig röhögnek a markukban, és persze főleg rajtunk, választópolgárokon, akiket lazán bevittek a zöld erdőbe és ebbe az újabb nagy, kötelező utálkozásba.  

2020. május 16. Hetes Stúdió-részlet (2020.05.16. Lampé Ágnes jegyzete)
02:37
00:00
A járvány elmúlt, a járványveszély nem – ezt mondta Merkely Béla, a SOTE rektora, miután kiderültek az országos reprezentatív tesztelés részeredményei. Hozzátette, hogy mindez a szakmabelieket is meglepte, miután kiderült, hogy az orvosi egyetemek által elvégzett több mint 8000 tesztből csak 2 volt pozitív.

Mindezt alig két héttel azután, hogy „hivatalosan” is épp a tetőzést vártuk. És Müller Cecília szerint bármelyik nap a tömeges megbetegedés időszakába léphettünk volna.

Korábban szinte csak arról volt szó, mennyire nincs elegendő teszt és hatalmas, akár 10-15-szörös is lehet az átfertőzöttség mértéke. Most van teszt, de szinte nincs átfertőzöttség, sőt, még fertőzött is alig.  

Egyszer azt halljuk, hogy Budapesten van a legtöbb elhunyt, így itt a legmagasabb a kockázat, vidéken meg jöhet a nyitás. Aztán azt, hogy több megyében a lakosságarányt nézve magasabb a fertőzöttség, mint a fővárosban. Vidéken mégis lehet nyitni, most már Pest megyében is, a fővárosban még nem.

És még számos finoman szólva ellentmondásos példát lehetne említeni.

Az biztos, hogy a politika részéről ráéreztek, mekkora potenciál van a járványtémában. És ezt minden irónia nélkül mondom. Rá lehet ülni a válságkezelésre, játszani a hős megmentőt, a gazdasági potentátnak lehet látszani, lehet szidni az gonosz, érzékelten politikai ellenfelet, össze lehet ugrasztani bárkit, fővárost a kormánnyal, önkormányzatot a korábbi vezetéssel, rémhírtejesztőnek lehet titulálni bárkit. Egyszóval tényleg különleges időszak ez.

Az egyre durvuló, személyeskedő, már-már becsületsértő szócsata, ami a főváros és a kormány között zajlik adatokról, fertőzöttekről, idősotthonokról, nyitásról, az minden, csak nem párbeszéd. Márpedig aligha van még egy olyan ország, ahol ebben az időszakban ne próbáltak volna meg összefogni, ne tették volna félre a szokásos sérelmeket, beszólásokat, sértődéseket, és ne láttak volna neki annak, hogy valahogy közösen jussunk túl ezen az egészen. Nálunk még arról sincs közmegegyezés, hogy egyáltalán volt-e igazi járvány, hányan fertőződtek meg, vagy épp melyek a tesztelés valós adatai. Sőt, talán még a szokásosnál is jobban megy egymás alázása, vádolása, szidalmazása.

Miért alakult ez így? Mindenki a másikat hibáztatja, és ebben, valljuk be, élen járnak a politikusok. A politikai kommunikátorok pedig röhögnek a markukban, és persze főleg rajtunk, választópolgárokon, akiket lazán bevittek a zöld erdőbe és ebbe az újabb nagy, kötelező utálkozásba.  

Bele sem merek gondolni, mi lett volna, ha súlyosabb a járvány, ha rengeteg lett volna a halott vagy lélegeztetőgépre szorult beteg, ha a betelt volna az a 36 ezer kiürített ágy. Mindenesetre szerencsénk is volt, ezt azért leszögezhetjük. Ebben talán megegyezhetünk. Vagy mégsem?

Lampé Ágnes jegyzete a 2020. május 21-i Hetes Stúdióban hangzott el.