A kormányszócső nem sajtó
4/12/2021 09:00
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Hazudott, így személyiségi jogi pert vesztett a TV2. Jogi képviselői azzal védekeztek, hogy a Tények című műsorban nem tényeket, hanem véleményt közöltek.
A kormány propagandagépezetének három tagját is elmarasztalta a bíróság azért, mert szándékosan hazudtak, hogy az átlag hírfogyasztó véleményalkotását befolyásolják. Az előzményekről. A túlóratörvény, ismertebb nevén rabszolgatörvény ellen több tüntetést is szerveztek 2018. decemberében. A budapesti Kossuth téri demonstráció két szervezőjéről a kormányhű 888.hu azt írta, hogy „felbujtók, randalírozók, bűnözők, akiknek egyedüli célja a pusztítás”. Ahogy az a Közép-Európai Sajtó és Médiaalapítványnál lenni szokott, ez is átfutott a propagandagépezeten, átvette például az Origo.hu és a TV2 Tények című műsora. A szervezők ezután fordultak bírósághoz a TASZ segítségével.
Idézzük fel meg egyszer az ítéletet: „a televíziós csatorna híradója ezen valótlan tényállítással az átlagosan tájékozott és körültekintő átlagnéző véleményalkotását kívánta befolyásolni.” Mivel védekezett a TV2? Azzal, hogy a Tényekben nem tényeket közöltek, csupán véleményt. Bodrogi Bea médiajogász szinte minden perben ezzel a védekezéssel találkozik. Ez most kevés volt. A 888.hu és az Origo.hu gyakorlatilag bele sem ment a perbe, valamennyit fizettek, de az ítéletet teljes egészében nem hajtották végre. Helyreigazítást nem tettek közzé, ami egyébként szintén napi gyakorlat a kormányszócsöveknél. Tudják, hogy azt már nehezebb velük végrehajttatni, mintegy 90 százalékban megússzák, ha mégsem, akkor az a sértettnek nagyon sok pénzébe kerül, amit többnyire nem akar fizetni. Az ügyesebbek más sajtóorgánumokban, vagy a közösségi médiában hozzák nyilvánosságra, hogy pert nyertek. Nincs egy működő mechanizmus a magyar jogban, amivel ki lehetnek kényszeríteni az ítélet, vagy egy bírósági meghagyás végrehajtását.
Érdemes egy pillantást vetni a számokra, amelyek megmutatják, hogy kormánypárti és a független sajtó mennyi sajtópert veszített el a közelmúltban. 2018-ban 109 esetben bukott valamelyik propaganda termék, 14 esetben a független sajtó.2019-ben 61-et vesztett a kormányhű média, és csupán 4-et a független.2020-ban 57:7 az arány. A számok magukért beszélnek, mutatják, hogy kinek lehet és érdemes hinni, és kinek nem.
Bodrogi Bea ebben a perben is hangsúlyozta, amit szinte minden alkalommal szokott: a mostani veszteseket nem lehet sajtóterméknek nevezni. A sajtónak ugyanis léteznek alapkövetelményei, s ha azokat nem teljesíti valamilyen kiadvány, vagy műsor, akkor az nem része a sajtónak. Nem nagy dolgokra kell itt gondolni, csupán olyasmire, ami a józan ész szerint is elvárható. Például: egy cikknek legyen forrása, legyen szerzője, a híreket a szerkesztőségben ellenőrizzék, méghozzá több forrásból, akiről szól az írás, azt keressék és kérdezzék meg. (Jelen esetben a tüntetés szervezőit, akiket bűnözőknek tituláltak, meg sem keresték.) Sajnos, ami nem sajtótermék, azzal ebben a KESMA-világban nem nagyon lehet mit kezdeni. Kormányoldalról nagy erőkkel folyik a tényfeltáró újságírás felszámolása. Egy modell, amivel a jogász többször találkozik, hogy kormányközeli tőkeerős cégek úgynevezett stratégiai pereket indítanak olyan szerkesztőségek ellen, amelyeket tönkre akar tenni a hatalom. Ezek a cégek tudják, hogy el fogják veszíteni a pert,vagy inkább persorozatot, csak közben a megtámadott szerkesztőség anyagilag tönkre megy.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép:MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher.
2021.11.26. 14:30
Műsorvezető: Szente László
