A lengyelek az Európai Bíróság elé citálnák Magyarországot
14/02/2025 07:06
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Amiért a budapesti kormány figyelmen kívül hagyta a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes ellen kiadott európai elfogatóparancsot, és menedéket nyújtott Marcin Romanowskinak. Nemzetközi lapszemle.
Európa vezetői – írja a Politico – elkezdtek alkalmazkodni ahhoz az új világhoz, amelyben amerikai védelem nélkül állnak kinn a hidegben, és felemelték szavukat Donald Trump ukrajnai béketervével szemben. Helyenként nyugodtabb, máshol ingerültebb szavakkal egyre növekvő kórus figyelmezteti az amerikai elnököt, hogy ha eleget tenne Vlagyimir Putyin orosz vezető területi követeléseinek, akkor az a Hitler megállítását célzó, rossz emlékű és eredménytelen megbékítési politikával érne fel. A rosszallás annak szól – teszi hozzá a brüsszeli portál -, hogy Trump elutasítja Ukrajna NATO-tagságát, kizárja, hogy amerikai csapatok felügyeljék a tűzszünetet, és elveti, hogy Kijev visszaszerezze az összes területet, amit Oroszország 2014 óta elvett tőle. A megnyilatkozások domináns eleme, hogy nem támogatnak semmilyen orosz-amerikai ügyletet, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök távollétében kötnek. „Semmi olyan alku nem fog működni, ami a hátunk mögött születik” – idézi a Politico Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt. Keir Starmer brit miniszterelnök is azt hangoztatta, hogy Ukrajna kihagyásával nem lehet tárgyalni, és hogy Ukrajnának a NATO felé vezető úton kell maradnia.
A tudósítás kitér arra, hogy Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter Brüsszelben igyekezett megnyugtatni hallgatóságát, miszerint a tárgyalásokba Ukrajnát is bevonják, bár azt hangoztatta, hogy a nyomvonal az orosz-amerikai kétoldalú jelleg, és hogy nem világos még, milyen szerepet kaphat az EU, illetve Nagy-Britannia.
A Politico kitér arra, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök gúnyolódott Kallas azon kijelentésén, miszerint az európaiak kitartanak Ukrajna támogatása mellett, mondván, sem erkölcsileg, sem politikailag nem fogadható el Brüsszel álláspontja, hogy addig támogatják a folytatódó öldöklést, ameddig csak kell. Orbán szerint míg Trump és Putyin a békéről tárgyal, addig az EU tisztségviselői semmire sem jó nyilatkozatokat tesznek.
A Politico idézi egy névtelenséget kérő európai diplomata szavait, miszerint félő, hogy Trump őrült engedményeket tesz Oroszországnak.
A Gazeta Wyborcza értesülése szerint a lengyel kormány arra készül, hogy az Európai Bíróság elé citálja Magyarországot, amiért a budapesti kormány figyelmen kívül hagyta a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes ellen kiadott európai elfogatóparancsot, és menedéket nyújtott Marcin Romanowskinak, arra hivatkozva, hogy meglátása szerint Lengyelországban súlyos gondok adódnak a jogállamisággal. A liberális szellemiségű lengyel lap a minap átfogó cikkben elemezte a lengyel-magyar kapcsolatok alakulását, kezdve azzal, hogy 2011-ben a soros EU-elnökség átadásakor Orbán Viktor és Donald Tusk még lelkesen méltatta a két nép barátságát, a mostani őrségváltás alkalmából szervezett varsói ünnepség előtt azonban már nem kívánatos személynek minősítették a magyar nagykövetet. A Wyborcza szakértői vélemények alapján azt a következtetést vonja le, hogy a két kormányzat közötti viszony a belátható jövőben tovább fog éleződni.
Az áttekintésből kitűnik: a lengyel-magyar kapcsolatok történelmi mélypontra süllyedése összekapcsolódik azzal, hogy a Donald Tusk – Orbán Viktor - Jarosław Kaczyński háromszögben eltérően ítélték meg az elmúlt évek súlyos nemzetközi fejleményeit, különösen az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút. A cikk megszólaltatja Végh Zsuzsannát, a German Marshal Fund és az Európai Külkapcsolatok Tanácsa elemzőjét, aki a Fidesz jobboldali ideológiai irányváltásától keltezi a Tusk-Orbán relációban a viszony megromlásának a kezdetét, és kiemeli, hogy 2015-16-ban, a menekültválság csúcspontján a magyar kormánypárt retorikája még intenzívebbé vált. Azután viszont, hogy Tusk Brüsszelbe távozott, és Varsóban Kaczyński euroszkeptikus pártja, a Jog és Igazságosság – a PiS - került hatalomra, kormányzati szinten Budapest és Varsó kéz a kézben vált az EU fekete bárányává, mindkettőjük ellen uniós eljárások indultak jogállamisági kifogások miatt. Végh Zsuzsanna a Fidesz vonatkozásában fordulópontnak tartja az Európai Néppártból való 2021-es távozást. Egy évvel később azonban az orosz támadás nyomán törés következett be a PiS és a Fidesz viszonyában, akkortól fogva Orbán már nem csak Tuskkal állt szemben, hanem Kaczyński is a barikád másik oldalára került.
Mint Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófiai és szociológiai intézeti adjunktusa a varsói lapnak elmondta, a lengyel társadalom nem értette, hogyan szavazhattak a magyarok olyan vezetőre, aki Putyin érdekeit szolgálja. A Moszkvához való viszony kulcsfontosságot nyert: 2022 előtt is erősen ellenezték a lengyel kormányok Orbán Oroszország-politikáját, de ezt akkor még tudomásul vették, az invázió előtt még félre lehetett tenni, de utána már nem. Amikor Orbán nem volt hajlandó elítélni a bucsai vérengzést, Kaczyński azt üzente neki, hogy menjen szemorvoshoz.
Mindazonáltal Zgut-Przybylska szerint a két ország közötti kapcsolat nagyrészt attól függ, ki van kormányon, mert a PiS így is sokkal megértőbb Orbánnal szemben, közösek az érdekeik az úgymond Brüsszellel való szembenállásban.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2025. 02. 14., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János
