"A magabiztos Orbán Erdélytől Dallasig provokál, élvezettel játssza a rosszfiút"

Az áprilisi vereség után a magyar ellenzéki szövetség széthullott, Orbán Viktor pedig szélsőjobboldali „völkisch” arcélét mutatja – írja magyarországi politikai helyzetismertetésében a berlini Tageszeitung, a taz. A német „völkisch” szó eredetileg azt jelentené, hogy „népi”, de annak nyomán, hogy a második világháború alatt a Németország körüli országokban élő „népi németek” jelentős része lelkesen csatlakozott a harmadik birodalomhoz, a „völkisch” szó igencsak rosszul hangzik a mai német közéleti szóhasználatban.  

A taz azt írja, hogy újabb választási győzelme óta a magyar miniszterelnök minden korábbinál magabiztosabb, Erdélytől Dallasig provokál az üzeneteivel, az amerikai republikánusok körében kultikus figurává emelkedett, az EU-ban pedig élvezettel játssza a rossz fiút. 

A német lap megállapítja, hogy a magyar ellenzék szűk öt hónappal a választások után erőtlen, és híján van a terveknek. A fáradságosan összekovácsolt ellenzéki szövetség már a választást követő éjszakán szétesett, és Karácsony Gergely egy interjúban azt is megkérdőjelezte, hogy a választók helytelenül döntöttek, amikor nem segítették kormányra az ellenzéket.

A cikk kitér a bűnbakkeresésre, a Jobbik gyenge szereplésére, és idézi Brenner Koloman jobbikos képviselőt, aki szerint a választás estéjén kiderült, hogy a párt nélküli, konzervatív Márki-Zay Péter rossz választás volt miniszterelnök-jelöltnek. Brenner szerint most minden egyes ellenzéki pártnak időre van szüksége ahhoz, hogy újra felálljon. Márki-Zay új jobbközép párttal akar nekivágni a 2024-es európai parlamenti választásoknak, de hogy mikor lesz meg ez a párt, az „csak a csillagokban van megírva”. Hadházy Ákos független képviselő szerint ugyanakkor nem a parlamentben, hanem az utcán kell politizálni, de ezzel egyedül maradt.

A taz felhívja a figyelmet arra, hogy az európai parlamenti választások szabályai alapján az ellenzéki pártoknak lehetőségük van a külön-külön megmérettetésre, de az önkormányzati választásokra mégis szövetségre kellene lépniük egymással (noha a kettőt egy új törvény alapján ugyanakkor tartják). A német újságíró megszólaltatja Szelényi Zsuzsa volt liberális politikust, aki szerint jobb lenne, ha nem létezne ilyen sok ellenzéki párt. A taz besorolása szerint jelenleg két szociáldemokrata, két liberális, egy zöld, egy alternatív, egy polgári jobboldali és egy szélsőjobboldali – parlamenti, illetve parlamenten kívüli – párt áhítozik az Orbán-ellenes szavazók kegyére. Hadházy új centrumpárt létrehozására gondol, „el nem használódott arcokkal”, szlovén mintára.

Orbán oroszpárti politikája semmit nem ígér, viszont sok a veszítenivaló

A külföldnek szóló német közszolgálati média, a Deutsche Welle angol nyelvű portálja Végh Zsuzsanna politológus, társadalomkutató cikkét közli arról, hogy Orbán Viktor oroszpárti politikája semmit nem ígér, viszont annak következtében sok a vesztenivaló. A vendégkommentár kiemeli, hogy a kormányfő jó viszonyt ápol Moszkvával, és gyakran szólal meg a Kreml nyelvén.

Felhívja a figyelmet arra, hogy Orbán Tusnádfürdőn Oroszország érthető biztonsági aggodalmairól is beszélt. A magyar miniszterelnök azt mondja, Oroszországnak nem Ukrajnával, hanem az Egyesült Államokkal kellene tárgyalnia. Végh Zsuzsanna megállapítja: Orbán, ha nem is veszi védelmébe az orosz agressziót, teljes mértékben figyelmen kívül hagyja Ukrajna szuverén jogait, és ezzel az orosz érvelést karolja fel, szemben azokkal az értékekkel és nemzetközi kötelezettségekkel, amelyeken Magyarország szövetségi beágyazottsága is nyugszik. 

Bár az oroszpárti irányvonalból fakadó kedvezmények erősen megkérdőjelezhetők, semmi nem mutat arra, hogy Magyarország közeledni kívánna a vele kapcsolatban egyre frusztráltabb nyugati szövetségesekhez – írja, és hozzáteszi: az uniós intézmények és az Egyesült Államok jogállamisággal kapcsolatos bírálatai nyomán már megszilárdult az a kép, hogy Magyarország az EU „problémás gyereke”, de most ezen túl, az oroszokra vonatkozó magyar álláspontnak áldozatul esik az eddigi legfontosabb szövetség is, mégpedig a lengyel Jog és Igazságosság párttal.

A két másik visegrádi partner, Szlovákia és Csehország már korábban elfordult Orbántól, és a háború csak tovább élezte az ellentéteket. A lengyel kormányzó párttal való viszony megfeneklése ráadásul aláássa Orbán azon ambícióját, hogy új jobboldali szövetséget hozzon létre az EU-ban.

Bár az EU-ból – és különösen a NATO-ból – való magyar kilépés nem szerepel a lehetőségek közt, Magyarország nyugati partnereinek felkészülten kell fogadniuk azt, hogy Orbán rendszeresen a Nyugat alkonyáról mereng, és gesztusokat tesz a Nyugat kihívóinak, elsősorban Oroszországnak, de Kínának is – írja Végh Zsuzsanna a Deutsche Welle által közölt cikkében. Szerinte miközben Orbán növelni próbálja Magyarország manőverezési lehetőségeit, a valóságban ennek az ellenkezőjét műveli: Nyugaton aláásta az ország megítélését hiteles partnerként, és azoknak a külső kihívóknak a hasznos gyalogjává fokozta le Magyarországot, akik a nyugati szövetség meggyengítésére törekednek.

Weber is az Európába irányuló orosz turizmus leállítása mellett

Végül röviden említsük meg, hogy Manfred Weber bajor keresztényszociális politikus, az Európai Néppárt vezetője a Die Presse című osztrák lapnak adott nyilatkozatában csatlakozott azokhoz, akik szerint az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt indokolt lenne leállítani az Európába irányuló orosz turizmust.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)