A magyar hatalomkoncentrációra még nem volt példa az EU-ban

Számos európai médiumon gyűrűzik tovább a felhívás a magyar jogállamért, amelyet a Civico Europa elnevezésű független, nemzeteken átnyúló civil szerveződés tett közé számos európai lapban, Magyarországon elsőként a Népszavában. A felhívás kezdeményezői között találjuk a francia Guillaume Klossát és az olasz Francesca Rattit, Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnököt, illetve Andor László volt EU-biztost. Az EurActiv című, brüsszeli körökben napi kötelező olvasmánynak számító uniós hírportál az aláírók között kiemeli Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság volt elnökét, Bernard-Henri Lévy filozófust, valamint Christophe Leclercqet, a portál alapítóját – de szintén aláíró sok más korábbi – hangsúlyoznám: korábbi - vezető európai politikus, így Uffe Ellemann-Jensen volt dán külügyminiszter, Jyrki Katainen volt finn miniszterelnök, Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő, Vesna Pusic volt horvát miniszterelnök-helyettes, Petre Roman volt román, Taavi Röivas volt észt és Vladimir Spidla volt cseh kormányfő.

Az EurActiv a felhívás azon elemét hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak sürgősen szankciókat kellene hoznia amiatt, hogy a magyar kormány visszaveti a demokráciát. Az aláírók szerint az európaiaknak egyszerre két vírussal kell küzdeniük, a COVID-19-cel és azzal a fertőzéssel, amely eszméiket és demokráciájukat veszi célba. A tét – hangsúlyozzák az aláírók – az unió további léte. Az mindenesetre megjegyzendő, hogy érdemi szankció akkor képzelhető el, ha ezeknek a mostani felhíváshoz csatlakozó exkormányfőknek a jelenleg hivatalban ülő utódai úgy döntenek.

Annak a – már lábra kapott - feltételezésnek az eloszlatására, hogy itt a Soros-kórus szokásos tagjai szólalnak meg, megjegyzem, hogy a felhívás kapcsán a Hamburgban szerkesztett, markánsan jobboldali Die Welt, a német konzervatív sajtó populáris ágának a legnagyobb hatású orgánuma közli Gesine Schwan politológusnak, a Német Szociáldemokrata Párt alapvető értékekkel foglalkozó bizottsága elnökének a cikkét, amelynek a felcíme azt állapítja meg, hogy Magyarország elárulta az európai ideálokat. A szerző felhívja az olvasók figyelmét arra, hogy Magyarországon a parlament március 30-án időbeli korlát nélkül hirdette meg a rendkívüli állapotot, és adott felhatalmazást a rendeleti kormányzásra. A Magyarországon ma érvényesülő hatalomkoncentrációra még soha nem volt példa az Európai Unióban – írja Gesine Schwan, és úgy véli: ez nem a járvány, illetve annak gazdasági következményei elleni küzdelem célját szolgálja, hanem sokkal inkább a hatalommal való mindenféle visszaélés előtt nyit ajtót. Minden köz- és magánérték a kormány kegyétől függ, és a kormánynak alig kell számot adnia bármiről. Ez Magyarország tíz éve tartó önkényuralom felé fordulásának az eddigi veszélyes csúcspontja. A Die Welt által közölt cikk arra szólítja fel általánosságban a médiát, hogy híreiben szenteljen figyelmet a a magyarországi helyzetnek. „Felszólítunk minden európai polgárt, hogy a Magyarországon történteket ne mint külső ügyet szemlélje, hanem mint közös érdekeink alapvető fenyegetettségét” – olvasható a cikkben.

Ha a Die Welt a német konzervatív média populáris ágának a vezető képviselője, akkor a Frankfurter Allgemeine Zeitung ugyanennek a konzervativizmusnak az intellektuális csúcsreprezentánsa.

Ezúttal a frankfurti lap könyvismertetésére hívom fel a figyelmet: Valuch Tibor történész munkáját ismerteti a lap, amely idén jelent meg németül egy regensburgi kiadónál: a könyv az 1989 és 2019 közötti magyar társadalmi és gazdasági változásokat világítja meg, Die ungarische Gesellschaft im Wandel címmel. A Frankfurter Allgemeine méltatja a szerző alapos elemzését, egyebek közt a demográfiai, településszerkezeti változások, illetve az Orbán-kormány migrációval kapcsolatos gyakorlatának a bemutatását.

A recenzió kitér az aktuálpolitikára is: mint írja, az Orbán Viktor által vezetett Fidesz kétharmados többséggel kormányoz, és a miniszterelnök éppen a minap vitt keresztül a parlamenten olyan törvényt, amely – ugyan csupán a járvány idejére - ám konkrétan meghatározott időkorlát nélkül teszi lehetővé számára a rendeleti kormányzást. Valuch Tibornak, a könyv szerzőjének a megállapításai alapján ugyanakkor a német lap könyvismertetés-szerzője valószínűtlennek tartja, hogy ez a túlhatalom széles körű kritikát váltana ki a magyar társadalomból. A magyar történész ugyanis egyebek közt kitér arra a könyvében, hogy a magyar társadalom meglehetősen magas aránya, 30-40 százaléka távol tartja magát a politizálástól.

Kárpáti János nemzetközi lapszemléje a 2020. április 22-i Reggeli gyorsban hangzott el.