„A NAT a magyartanítás Trianonja”

Amikor megjelent a Nemzeti alaptanterv (NAT), felvetődött, hogy egyáltalán miért vannak benne konkrét szerzők, hiszen céloknak kellene szerepelniük benne, a szerzők helye a kerettantervben lenne. Most megjelent a kerettanterv, először magyar nyelv és irodalom tantárgyból.

Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnökét kérdeztük, aki elmondta: talán a felháborodás hatására megpróbálták kozmetikázni a NAT-ot, a gimnáziumi (9-12. osztályos) anyagban 123-ból 117 szerző maradt (269 művel), viszont ez meg törvényellenes szerinte, mert a kormányrendeletet (ami a NAT) nem írhatja felül egy miniszteri rendelet (a kerettanterv). Néhány helyen szerzőket, például az általános iskolában Tonke Dragtot választhatóvá tették, miközben ő az alaptantervben kötelező volt.

A horribilis szerzőszám miatt Arató László szerint ez a NAT és kerettanterv a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja. Az egyébként korszerű cél- és feladatfelsorolások csak „írott malasztot” jelentenek. Ugyan a nyomás hatására megjelent Ottlik Géza és Kertész Imre az ajánlottak között, de a rengeteg kötelező miatt nem lesz rájuk idő. Wass Albert és Herczeg Ferenc megőrizte a helyét a kötelező olvasmányok között.

A kerettantervből még inkább kibukkannak az ideológiai „hullafoltok”, a legnagyobb magyar költőket, mint Petőfit és Aranyt is „nemzetiesebbre vették”, Juhász Gyulától kikerült a Tápai lagzi és bekerültek Trianon-versek. Sőt, vannak kicsi, „Vérző Magyarország” című fejezetek Trianonról. Szerinte ez pont olyan, mint ami 1978 előtt volt, csak akkor Tanácsköztársaság-blokkot írtak bele a tankönyvekbe. Úgy folytatta: ez a típusú ideológiai, politikai nevelés 50-60 évvel veti vissza az irodalomtanítást.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.com