Az új alaptantervvel akarja Orbán „ismét naggyá tenni” Magyarországot

A New York-i székhelyű, zsidó hírekkel és kultúrával foglalkozó Tabletmag online újság azt a kérdést feszegeti, miért maradt ki az új magyar iskolai alaptantervből az első magyar irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre és életműve. Szerintük azért, mert a populista kormány így tesz kísérletet arra, hogy „újra naggyá tegye Magyarországot” – utal a szerző cinikusan Donald Trump választási szlogenjére. Persze Kertész Sorstalanság című könyvét már a megjelenésekor, 1975-ben is igyekeztek mellőzni irodalmi és politikai körök is – jegyzi meg. 2002-ben is vitát váltott ki bizonyos körökben, mivel kifogásolták, hogy miért nem egy „igaz magyar” kapta a díjat. De ekkor már nem lehetett nem tudomást venni életművéről, és kötelező olvasmány is lett a Sorstalanság. Most megint fordult az életmű sorsa, mert kikerült a kötelező olvasmányok közül, noha az ajánlottak között szerepel majd a minisztérium ígérete szerint. Helyette viszont olyanok kerültek be, akik a 20. századi irodalmi kánonban nem szerepeltek, feltehetően azért, mert ők dicsőítik a magyarság mítoszát és a nyugati hatalmak áldozataként állítják be az országot. Herczeg Ferencben, Nyírő Józsefben és Wass Albertben az is közös vonás, hogy mind a hárman antiszemiták voltak, és itt a szerző közbeszúrja, hogy Kosztolányi Dezső is, de az ő tehetsége vitathatatlanul messze felülmúlta a többiekét. Wass és Nyírő ellenben a nyilasokkal is szimpatizált a cikk szerint. Velük erősíti az Orbán-kormány a nacionalista és idegenellenes retorikáját – tette hozzá.

A Politico uniós verziója az Európai Néppártnak írt Orbán Viktor-féle memorandummal foglalkozik, kiemelve, hogy a magyar miniszterelnök szerint élesen jobbra kellene fordulniuk, különben a néppártnak vége. Eddig gyújtó hangú beszédeiről ismerték, de most az Orbán-műfaj új típusú „szerelmes levéllel” bővült, mert ebben a magyar kormányfő úgy állítja be magát, mint aki aggódik a pártcsalád sorsáért. Amely szerinte középpárttá vált, miután elkövette azt a hibát, hogy keresztényi mivoltában jobbról balra tolódott. Azt is az EPP szemére veti Orbán, hogy nem vette fel a harcot a balliberális értelmiséggel szemben, amely szerinte „teljes mértékben uralja és  kontroll alatt tartja” a sajtót. A cikk szerzője ironikusan megjegyzi: hát, igen, sajnos nem minden néppárti vezetőnek van olyan barátja, aki független sajtóorgánumokat vásárol neki, hogy elhallgattassa az ellenzéki médiát a „nagyvezér” kedvében járva. Orbán új, centrista helyett szélsőjobboldali szövetségeseket javasol, az olasz Silvio Berlusconi szívesen állna Matteo Salvini mellé, ha utóbbiból miniszterelnök lesz. A régi szövetségestől pedig meg kell szabadulni Orbán szerint, aki azt írja, a Néppárt elnöke, Donald Tusk termékeny vita helyett a lengyel belső konfliktusokat és érdekeit vitte be a pártcsaládba.

Az Euractiv a Direct36 munkatárásnak, Panyi Szabolcsnak a magyar korrupció rövid történeti áttekintéséről szóló elemzését vette át, amely a Forbes magazin szerint 1.3 milliárd eurós, adózás utáni vagyonnal büszkélkedő Mészáros Lőrinc bemutatásával indít, majd jut el oda, hogy a kormányzati szerződésekkel elért eredmények nem szolgálják az ország javát, mert a globális piacon a nem versenyképesek az előnyhöz juttatott „nemzeti tőkések”.

A brit Guardian megtudta, hogy miután Tony Abbott volt ausztrál kormányfő a migrációt és Orbán politikáját támogató ominózus beszéde elhangzott Budapesten, arra kérték őt, hogy külföldi ügynökként regisztráltassa magát a brit Konzervatív Politikai Akciók Ügynökségén, amely az amerikai republikánus párttal is kapcsolatban áll. Egyébként Abbott beszédét a cikk írója az erősen vitatott, ellentmondásos jelzőkkel illette. A volt ausztrál kormányfő eleinte örömmel vette a felkérést, legalábbis az igazságügyi tárca egyik munkatársa szerint, ám később a sajtóban már abszurdnak nevezte az egészet. Végül a határidőből kicsúszásra hivatkozva Abbott külföldi ügynökként regisztrálása elmaradt.

A moszkvai Regnum portál Szijjártó Péter üzbég energetikai miniszterrel folytatott találkozójáról számol be azzal a címmel, hogy Magyarország támogatja atomerőmű építését Üzbegisztánban. Indoklásképpen a magyar külügyminiszter azt hozta fel, hogy a szennyezőanyag kibocsátás mérséklését csak így lehet elérni. S a cikk arra a részletre is kitér, hogy a tárgyalófelek megállapodtak abban, az atomenergiát békés célokra használják fel Magyarországon teljes egészében, Üzbegisztánban pedig részben.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: Orbán Viktor Facebook-oldala