A politika virágai

A nők Magyarországon 1896 óta járhatnak érettségit adó középiskolába és egyetemre. Bár ekkor még nem minden szakot nyitottak meg a nők számára, a felsőfokú végzettség pedig a jómódú hölgyek kiváltsága volt, mégis elindult a változás. Innentől kezdve a divat és a nők kapcsolódása sem csupán külsőségek mentén volt adott, több olyan országhatárokat is átlépő női divattervező épített karriert, akik a népi motívumokat építették bele munkáikba.

Dr. Czingel Szilvia néprajzkutató az art deco és a szecesszió korszakának elnyomásból kitörő női alkotóiról mesélt az Uniszexben. Köztük is az egyik legérdekesebb Zsindelyné Tüdős Klára, emlékiratíró, ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyvíró, filmrendező, néprajzkutató. Klára izgalmas karriert épített. Részt vett a falukutató mozgalomban, a falusi munkahelyteremtés ügyét is felkarolta, kéziszövő telepet alapított, felkarolta a paraszti származású, tehetséges gyerekeket. Ő volt az első magyar filmrendezőnő, aki saját forgatókönyv alapján forgatta le filmjét, aminek jelmeztervezője és producere is volt. Azt vallotta, hogy „a ruha vagy anyagban, vagy vonalban, vagy dekorációban legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre.”

Az elv telitalálat volt. Tüdős Klára olyan jól megtalálta az arányokat, hogy ruhái a mai kor divatelvárásainak is tökéletesen megfelelnek. Illetve megfelelnének, ha mernénk hordani őket. Hiszen ma egy ilyen ruhát felvenni, egészen mást jelent, mint 100 évvel ezelőtt. 

A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. A címlapi képen Hrivnák Tünde divattervező munkái modelleken. Forrás: Instagram