Szélmalomharc

Az igazunkért küzdeni, sokszor szélmalomharc. Belekiálthatjuk a nagyvilágba, kint az utcán. Beszélhetünk róla egymás között otthon. Megírhatjuk hivatalos levélben, fordulhatunk a bírósághoz, kitölthetünk beadványokat, vezethetünk blogot, kommentelhetünk, üvölthetjük vagy megsúghatjuk a másiknak. Akkor sem történik semmi. De még a szélmalomharc is jobb, mint a tétlenség és a pusztába kiáltott szó is jobb, mint a némaság.

Az Uniszexben Dr. Polgári Eszter, a Háttér Társaság jogi önkéntese mesélt arról, hogy ő és még sokan mások miért nem adják fel azt a szélmalomharcot, amit az LMBTQI emberek igazért folytatnak. A Háttér Társaságnál Eszter tartja kézben azokat a panaszos ügyeket, amikkel az LMBTQI közösség tagjai keresik meg őket. Az, hogy tudnak-e nekik segíteni viszont már nem rajtuk múlik, hanem leginkább az adott eseten.

Sok olyan ügytípus van, amit a magyarországi keretek között nem lehet befolyásolni. Ezekben az esetekben a Háttér Társaság is csak annyit tud tenni, hogy azért indít eljárást, hogy az ügy eljusson az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Klasszikusan ilyen a nem jogi elismerése, a transzszexuális emberek esetében a nemi identitásuknak megfelelő nem elismerése és a névváltoztatásukhoz való jog. Nem kezdeményeznek már eljárásokat a külföldi házasság hazai anyaköveztetésében, mert felesleges. De vannak olyan ügyek, amikben muszáj perelni, ezek főként az örökbefogadásos esetek, amikben az az LMBTQI ügyfeleket gyereknevelésre alkalmatlannak ítélik meg.

A Szivárványcsaládokért Alapítvány tavaly év végén kampányt indított, aminek része egy vieósorozat is, melyben közismert vagy kevésbé ismert emberek mesélnek arról, mi számukra a család. Itt Pál Márton, családjogi aktivista mesél – aki maga is szivárványcsaládban él.

Ma Magyarországon egyedülállóként örökbefogadni csak miniszteri engedéllyel lehetséges, ez pedig nem csak az LMBTQI embereket, hanem a házasságon kívül élő heteroszexuális embereket is érinti. A Háttér Társaság által kikért adatok alapján a tavalyi évben drasztikusan csökkent az egyedülállók örökbefogadási kérelmeinek száma Magyarországon.

Az, hogy a magyar örökbefogadási rendszer a házastársakat részesíti előnyben, nem újkeletű. A 2010-es évek óta folyamatosak azok a törvénymódosítások, amik az egyedülálló örökbefogadók helyzetét nehezítik. 2014 óta csak akkor ajánlanak ki gyereket egyedülállónak, ha az egész országban nincs olyan házaspár, aki azt a gyereket szeretné. Ugyan nem nagyszámú az elutasított kérelmek száma, körülbelül 10 százalék, de a tavalyi évben alig százan adtak be egyedülállóként kérelmet.

Örökbefogadásról és az LMBTQI embereket érintő jogi ügyekről bővebben hallhatnak az adásban, amit a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva hallgathatnak meg.