A pozsonyi főpolgármester és az amerikai aktivista tanácsa a politika túléléséhez

A konferencia témája mindannyiunk számára fontos, és ezen kívül megtartjuk a Szabad Városok Szövetségének csúcstalálkozóját is, amihez újabb polgármesterek csatlakoznak – avat be a Budapest Fórum részleteibe Matus Vallo, Pozsony függetlenként indult főpolgármestere, akitől megtudjuk, legalább 20 újabb taggal bővül (Amszterdam, Bécs, Barcelona, Firenze, Frankfurt, Gdansk, Los Angeles, Párizs, London, Podgorica, Rijeka, Stuttgart, Taipei, Taoyuan, Tirana, Ulm, Neu-Ulm, Zágráb, Amsterdam, Ljubljana) az eredetileg a Visegrádi 4-ek mintájára, Karácsony Gergely által kezdeményezett Szabad Városok Szövetsége. Amit Budapest főpolgármestere tesz, azt teljes mértékben tudom támogatni, a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetben a főpolgármesterek és a liberális oldal összefogása igencsak fontos. A szövetség – ahogy látom – egyre nagyobb és nagyobb lesz. Szerintem nagyon fontos, hogy beszéljünk azokról az értékekről, amelyek minket összekötnek. Másrészről, ahogy új polgármesterek csatlakoznak hozzánk, úgy bővülnek a témáink és a kezdeményezéseink is, örömmel nézek elébük.

Matus Vallót azután kaptam mikrofonvégre, amikor lejött a színpadról, ahol panelbeszélgetés keretében a pandémia okozta kihívásokról esett szó. Az emberek elvesztették bizalmukat sok helyen a hivatalokban, politikusokban, önök hogy álltak ezzel a legválságosabb időszakban?

Az önkormányzatoknak, de minden vezetőnek és politikusnak az a dolga, hogy amit megígért, azt teljesítse is. Legalábbis én ezt alapelvnek tekintem. Emellett nem mindegy, hogyan kommunikálsz. Világos és egyértelmű üzenetet kell küldened, hogy azonnal átmenjen és reagáljanak rá az emberek. És azt tapasztaltam, ez sikerült is. Amikor arra kértük a pozsonyiakat, hogy miként változtassák meg a közösségi együttlét szabályait, hogy legyenek fegyelmezettek, viseljenek maszkot, mindenki tette a dolgát. Megértették, amit kértünk és ezért hálás is vagyok nekik. Szóval nálunk nem merült fel a bizalmatlanság kérdése.

Tudtak együttműködni a kormánnyal? Kaptak segítséget a legnehezebb időszakban?

Hát persze, voltak nézeteltérések, úgyis fogalmazhatnék, nem ideális a főváros és a kormány kapcsolata.

Pénzügyi problémák merültek fel?

Csakhogy egyet említsek, 30 millió euró kárunk keletkezett abból, hogy a tömegközlekedést nem finanszírozta.

Hogyan találják meg a forrást a működéshez?

A korrupció súlyos probléma, úgyhogy mi most ennek felszámolásába kezdtünk, s innen tudunk szert tenni a szükséges forrásokra.

Mielőtt elkezdenénk a fórumot, álljunk meg egy pillanatra, mi is motivált minket, hogy miért olyan becses, drága számunkra a demokrácia – kezdte nyitóbeszédét az angolul előadó budapesti főpolgármester. Első helyen Karácsony Gergely a szabadságot említette, ami elválaszthatatlan az egyenlőség eszméjével, amelyben egy közösség, egy nemzet minden tagja egyenlő jogokat élvez. De a demokrácia fogalmába a viták, a nézetkülönbségek is bele kell férjenek. Azonban az elmúlt 30 évben ezek az alapeszmék teljesen elkoptak, értéküket vesztették. Az állami vagyon kevesek kezében összpontosul, s a rendszer teljes egyenlőtlenséget szült. A Budapest Fórumnak feladata ezt megváltoztatni a nemzetközi összefogással. A kétnapos fórumon amerikai képviselőktől kezdve, brüsszeli bizottsági alelnökig és nemzetközi hírű politológusoktól kezdve az agytrösztök vezetőjéig szinte mindenki, aki számít ma a liberális oldalon, részt vett a konferencián. Legtöbbjük személyesen, a többiek online vitáztak panelbeszélgetésekben. A fórumot a CEU Demokrácia Intézete, a Political Capital és a főváros szervezte. 

 

A 'Budapest Díj a Fenntartható Demokráciáért' egyik győztesével is beszélgettem, de abban a pillanatban még nem tudtam, hogy díjazott lesz. La Tosha Brown a Black Voters Matter mozgalom és alapítvány egyik alapítója, akiből dőlt a szó, amikor arról faggattam, hogyan éli meg, hogy a több mint 200 éves amerikai demokrácia falai el kezdtek rogyadozni Trump elnöksége alatt, és most fogadott el Texas, illetve fogad el egyre több republikánus vezetésű állam a szavazati jogot jelentősen csorbító választási törvényt.

Tudja, ebbe a munkába a szívemet-lelkemet beleteszem, az egész életem erről a küldetésről szól. Azt is mondhatom, hogy ez az életművem. Csodálkozik azon, ha azt mondom, rettenetesen el vagyok keseredve? Olyan jogot korlátoznak, ami alapvető, és mint ilyen, mindenkit megillető jog egy demokráciában. Nemcsak a törvények miatt –, hogy korlátozzák a szavazati jogunkat és a női egyenjogúságot – vagyok nagyon csalódott, és hogy idáig jutott a rendszer, hanem azért is, mert nem volt elég gyors a mostani kormány, hogy azonnal reagáljon a változásra. Örülök, hogy már intézkednek, és hamarosan meglesznek az ezeket felülíró törvények. Nem is értem, hogy 2021-ben miért kell azért harcolnunk, hogy egyszerűen csak élhessünk a már kivívott szavazati jogunkkal. Annyi ennél fontosabb dolog is van, amiért még harcolnunk kellene, s tényleg ezzel kell még most is bajlódnunk? Büntetni kellene azokat, akik az új választási törvényt kitalálták és elfogadták. Ehelyett azokat büntetik, akik a részvételi demokrácia tagjai akarnak maradni. De az érem másik oldala, hogy soha ennyien nem vettek részt a demokratikus választási rendszerben, mint 2020-ban.

Csak a demokrata elnökjelöltre 81 millióan és Trumpra 74 millióan szavaztak. Valóban meglepő számok jelezték a kiélezett elnökjelölti versenyt.

Pontosan. Ezzel történelmet írtunk. Ám sajnos ezek az adatok megint csak azt erősítik, mennyire megosztott az ország, noha 7 millióval – és ez nem kis szám - többen szavaztak Joe Bidenre. Ami azt is jelenti, hogy a demokrácia nem gyengült meg, hogy nyomás alatt vannak az antidemokratikus erők. A demokrácia folyamatosan változik, új értelmezést nyer, új tartalmat kap, és erről beszéltem itt Budapesten is. A kormányok feladata, hogy minél többen vegyenek részt a demokrácia irányításában. Számomra most leginkább az a kérdés, részt akarnak-e venni egyáltalán az emberek a demokrácia által létrehívott hatalom megosztásában. A demokrácia pedig a közösségi hálónak is betudhatóan átalakul, mert szélsőséges vélemények is nagy teret kapnak, ami félrevezeti az embereket, s ami megosztja az országot. Miközben persze szélesíti a demokráciát.

Biden elnök nagyszabású reformokba kezdett, amellyel az eddig ismert konzervatív Amerika igencsak átalakul. A mindenkinek biztosítandó egészségügyi szolgáltatástól kezdve a főiskolai oktatás ingyenessé tételéig. Végig tudja-e azt vinni? Át lehet alakítani ennyire a betokosodott rendszert?

Abszolút. Én teljesen mellette állok ebben, mert tudomásul kellene vennünk végre azt, hogy a rendszerünk elavult. Nem szolgálja azokat, akiket kellene. Hogy néz ki, hogy a világ legfejlettebb egészségügyével rendelkező országban volt a legnagyobb a fertőzés, nem beszélve a Covid-halálozások számáról? Nem kell félnünk a rendszert megváltoztatni. Mindig a múlt a refernciapontunk, de ezzel a múlttal le kell végre számolni – mondja az alabamai Selmában született mozgalmi figura, LaTosha Brown, a Black Voters Matter Fund alapítvány társigazgatója, aki ott látta meg a napvilágot, ahol az 1965-ös, a feketéknek is szavazati jogot biztosító új törvény is megfogant.

Csernyánszky Judit interjúja a 2021. szeptember 17-ei Hetes Stúdióban hangzott el.