A „rezsicsökkentés” így nem tartható
19/08/2021 09:18
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Sok mindent át kellene gondolni az energiapolitikában, az energia- és üzemanyagárak szabályozásában. A benzin ára az év végéig valószínűleg marad a jelenlegi szinten.
Kezdjük nagyobb áttekintéssel. Egy ENSZ-jelentés egyértelművé teszi azt, amit sok szakértő eddig is mondott, és egy laikus is átgondolhat: csökkenteni kell a fosszilis energia felhasználását, sőt, abba is kellene hagyni, a szén-dioxid kibocsátás veszélyei miatt. Igen ám, csakhogy a probléma nem oldható meg egy-egy országon belül, globális, az egész Földre kiterjedő megoldásra volna szükség, minthogy a veszély sem csak egyes országokat, földrészeket fenyeget. Holoda Attila energetikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy nem mindegy, milyen energiahordozóról beszélünk. A legnagyobb kárt a szén okozza. A kínai széntüzelésű erőművek több káros anyagot bocsátanak ki egy év alatt, mint amennyi kárt okozna, ha Szaúd-Arábia egész ismert olajkészletét elégetnénk. Szenes erőművek persze Amerikában, Európában is vannak, de ha osztunk-szorzunk, azt az eredményt kapjuk, hogy ezek összesen adják a világ szén-dioxid kibocsátásának egyharmadát, a kínaiak a kétharmadát – már ami az erőműveket illeti, hiszen ez a káros anyag más emberi tevékenységből, például a közlekedésből is származik. Persze az sem mindegy, hogy ha már szenet égetünk el, akkor hogyan szűrjük meg a levegőbe kibocsátott égésterméket. Holoda Attila Finnországban tapasztalta, hogy egy város közepén üzemel még egy széntüzelésű erőmű, de olyan korszerű, hogy minimálisan szennyezi a környezetet. Kicsit szűkítve a kört: Európán belül Németországban, Lengyelországban működnek még szenes erőművek, Magyarországon a Mátrai Erőmű az, amelyik lignitre épült, csakhogy egy német ligniterőműhöz képest ötvenszer annyira környezetszennyező. A kőolajra épülő villamosenergia-termelés nem igazán jelentős, hiszen az olaj kell az üzemanyagok gyártásához és kell a vegyiparnak. A fosszilis energiahordozók közül tehát marad a gáz.
Hatásfok, rugalmasság
Környezetvédelmi szempontból jónak tűnnek az atomerőművek, pontosabban szén-dioxid kibocsátási szempontból. Mert ha a környezetvédelem fogalmát tágabban értelmezzük, akkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy például Paks a Duna vizének felmelegítésével milyen kárt okoz, és hogy a nukleáris hulladék kezelése évszázadokig gondot jelent, akkor már árnyaltabb a kép. Energetikai szempontból pedig az vele a gond, hogy nem szabályozható rugalmasan. A paksi atomerőműben most négy, egyenként 500 megawattos blokk üzemel, ha egyet lekapcsolnak, akkor 500 megawatt esik ki. A tervezett új blokkok 1200 megawattosak lennének, tehát még nagyobb az ugrás, ami az egész villamosenergia-rendszerben már gondot okoz. Egy gázerőmű szinte folyamatosan szabályozható az igényeknek megfelelően. A megújuló energiaforrásokkal hasonló probléma van, csak ott még ott van a bizonytalanság is, hogy vagy süt a nap, vagy nem, vagy fúj a szél, vagy nem, kiszámíthatatlan ciklikusság lép be. Éves átlagban azt lehet mondani, hogy az ilyen energiatermelésnek 5-10 százalék a hatásfoka.
Az elektromos autó sem csodafegyver
Magyarországon körülbelül 3,7 millió autó fut, ebből talán 200 ezer az, amit nem belsőégésű motor hajt. Aki elektromos, vagy legalább hibrid autót vásárol, az persze abba a hitbe ringathatja magát, hogy sokat tett a Föld megóvásáért. A saját szűkebb környezete megóvásáért igen, de azt is nézni kell, hogy azt a villamosenergiát, amit ő használ, hol, hogyan állítják elő. Holoda Attila szerint az elektromos autók elterjedésével az emberiség környezetvédelmi lábnyoma nem lesz kisebb. Arról nem beszélve, hogy az ilyen gépkocsik egyelőre nagyon drágák. Valószínűleg nincs messze az az idő, amikor a Németországban levetett elektromos autót valaki boldogan megvásárolja 1-2 millió forintért, aztán pár hónap múlva rájön, hogy akkumulátorokat kell cserélni cirka 4-5 millióért. Szóval érdemes lesz ezt is meggondolni.
Rezsicsökkentés
Az energetikai szakértő szerint ez a jelenlegi formájában egyszerűen hazugság. Persze gyönyörűen rányomtatják a csekkre, hogy ennyivel és ennyivel többet fizetne a polgár, ha nem lenne rezsicsökkentés, de 2012-es energiaárakhoz viszonyítanak, amióta a földgáz világpiaci ára jelentősen csökkent. Az egésznek rossz a szellemisége, mert nem ösztönöz arra, hogy valaki korszerűbb, hatékonyabb energiafelhasználásra törekedjék. Nem egyszerűen spórolásról van szó, hanem a már meglévő, modernebb eszközök használatáról, ezt kellene az államnak támogatnia. A szociális igazságtalanság pedig itt is tetten érhető. Miért is kell mindenkinek kedvezményt kapnia? Aki sokat fogyaszt, az nyilván meg tudja fizetni a valós árat, akinél pedig kikapcsolják a gázt, mert nincs pénze kiegyenlíteni a számlát, az gyakorlatilag nem kap kedvezményt, mert nincs mire kedvezményt adni. Na, az ilyen családokat kellene támogatni – mondja Holoda Attila.
Benzinár
Miután a járványidőszak alatt csökkent az üzemanyag iránti kereslet, a kitermelők visszafogták magukat. Nem fejlesztettek, nem kezdtek új kutatásokba, hanem a meglévő, ismert forrásokat próbálták jobban kiaknázni. Ha meg is nő a piaci igény, az nem megy, hogy egyik napról a másikra jelentősen megnövelik a termelést. Infrastruktúrát kell építeni, tárolókat, vezetékeket, és így tovább. Éppen ezért nem valószínű, hogy hamar csökkenne az üzemanyagok ára, ebben az évben szinte biztosan nem. A szakértő arra számít, hogy 75-80 dollár körül marad az olaj világpiaci ára, minek következtében a magyar benzinár az 500 forint körüli szintről nemigen megy lejjebb. Bár a kormánynak lenne mozgástere, hisz köztudott, hogy az üzemanyagok árában jelentős az adótartalom.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.
2021.08.09. 14:30
Műsorvezető: Kárpáti Iván
