„Köszönjük,
Reggeli gyors/Reggeli személy

"A világűrrel foglalkozni egyszerűen menő"

21/02/2025 12:04

| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Miért népszerű téma az űrkutatás, a csillagászat? Miért fontos, hogy a Holdra visszatérjünk, mielőtt embert küldenénk a Marsra? Szabó Norton csillagásszal beszélgettünk.

2025. február 21. Szabó Norton – Reggeli gyors/Reggeli személy (2025. február 21., péntek 09:00)
42:37
00:00
Műsorvezetők: Panxnotded Miklós, Dési János, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre Szerkesztők: Jávor Dénes Marcell, Selmeci János, Korpás Krisztina, Bencsik Gyula, Herskovits Eszter

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, egy újonnan felfedezett, a 2024 YR4 nevű aszteroidával kapcsolatban a megfigyelések azt mutatták, hogy a megszokott értékekhez képest nagyobb valószínűséggel találhatja el a Földet 2032-ben. Akkor Szabó Norton csillagász elmondta, a kevés rendelkezésre álló adat miatt nagyon bizonytalanok a kutatók a test mozgásával kapcsolatban, és a becsapódás akkor 2 százalékra becsült esélyének várható csökkenését vetítette előre.

„Az a rossz hírem van, hogy tegnap este eloszlottak a kételyek, és valószínűleg nem fog becsapódni, bár eddig se volt nagy esély. Tavaly december 27-én fedeztük fel, aztán találtunk visszamenőleg is felvételeket. Ezek alapján megvolt az esélye a csodálatos nevű 2024 YR4 jelű kisbolygó 2032 december 22-én eltalálhatja a Földet. Eleinte 1 százalék körüli volt az esély, aztán ez felkúszott tegnapra 3,5 százalékig. Minél több mérésünk van, annál inkább látjuk, hogy a vizsgált objektum ráközelít a Földre, vagy inkább elkerüli azt. Tegnap dél körül befutottak a hawaii távcsöveknek az adatai is, amik egy olyan pályát erősítettek meg, ami elkerüli a Földet, tehát 3 százalékról 3 ezrelékre, tizedére zuhant az esélye annak, hogy 2032-ben izgulnunk kellene” – mondta a pénteki Reggeli gyors stúdiós vendége, Szabó Norton.

 
Szabó Norton
Fotó: Klubrádió/Lay Viktória
 

Arra is kitért, hogy a csillagászat és az űrkutatás, ma már a mainstreamnek is része, mindenhol lehet látni felvarrókat, NASA-logóval ellátott ruhadarabokat. „A világűrrel foglalkozni egyszerűen menő” – jegyezte meg Szabó. Szemléletesebb példát is hozott erre: „Tudok olyan hallgatótársról, aki médiaszakra szeretett volna menni eredetileg, és járt nálunk a Svábhegyi Csillagvizsgálóban egy programon, nagyon megtetszett neki az egész, és beadta a jelentkezését az ELTE fizika szakjára, és most nagyon boldog csillagászhallgató.”

Egymásnak ellentmondó állítások jelentek meg az új Hold-missziókkal, és azzal kapcsolatban, hogy embert küldjünk a Marsra. Erről Szabó elmondta: „Az Artemis-programot még pont Donald Trump hívta életre 2017-ben, melynek célja eljutni a Holdra, és ott megmaradni. Ötven évvel ezelőtt az Apollo-program keretén belül 12 ember járt a Holdon. és aztán ott hagytuk. A cél az lett volna, hogy visszatérjünk, és egy állandó bázist építsünk ki, eleinte kutató, majd ipari céllal” – összegezte, hozzátéve, hogy számos, egy emberes Mars-misszióhoz elengedhetetlen kísérlet, mérés, fejlesztés ebben a környezetben hajtható végre hatékonyan. Ha bármi gond adódik, a Holdra három nap alatt el lehet jutni, ha útban a Mars felé, vagy a Marson történik valami, oda másfél év alatt jutna csak el egy mentőmisszió.

„Én azt mondom, hogy 20 év múlva, a 2040-es évek végén, a 2050-es évek elejénléphet ember a Marsra” – mondta, hozzátéve, bizonytalan a kérdésben, mert számos információt nem ismer.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors/Reggeli személy
2025.02.21., péntek 9:00
Riporter: Pálinkás Szüts Róbert