„Ha Trump olyan okos lenne, mint Orbán, már nem lenne amerikai demokrácia sem”

Egészséges-e még vagy már meg is betegedett az amerikai demokrácia? – többek között erről beszélgettek Paul Krugman Nobel-díjas közgazdásszal a BBC Hard Talk című műsorában. Ha Donald Trump ismét megnyeri a választást, akkor súlyos kétségei lesznek arról, hogy túléli-e a következő időszakot az amerikai demokrácia? – hangzott a kérdés. Mire a New York Times kolumnistájaként is ismert Paul Krugman Orbán Viktor kormányzását hozta fel példaként. „Máris nagyon közel vagyunk a magyar típusú demokráciához. Ha Trump olyan okos lett volna, mint Orbán Viktor és lenne annyi önkontrollja is, mint neki, már nem beszélhetnénk többé amerikai demokráciáról. De óriási a kockázata annak, hogy az elkövetkező egy-két évben búcsút inthetünk a demokráciának mi is Trump következő kormányzása alatt” – vélekedett Krugman.

A történészek Budapest ostromát és felszabadítását második Sztálingrádnak is hívják, mert házról házra jártak és szabadították fel a magyar fővárost  – emlékezett meg a Rosszija 1 orosz tv-csatorna a 108 napig tartó, kegyetlen, sok áldozattal járt harcokról vasárnap, Hét eseményei összefoglaló műsorában. A 10 perces magyarországi riportról írásos összefoglaló is készült. A cikk címét részben pedig Karácsony Gergely főpolgármesternek az e témában minap megnyitott kiállításának a beszédéből kölcsönözték, noha csavartak egyet rajta. Karácsony arra figyelmeztetett, hogy nem engedhetjük meg a politikusoknak, hogy összekeverjék a hősöket az áldozatokkal. Míg a cikk címe szerint: ’45-ben még senki nem tette fel a kérdést, hogy ki volt az áldozat és ki volt a hős. A terjedelmes és sok részletre kiterjedő riportban a kiugrási kísérlettől kezdve a most felvetett új emlékműig, amely a háborúban erőszakot elszenvedett nőknek állítana emléket – számos érdekességet írnak le és mutatnak be. Krausz Tamás történész például azt mondta el, hogy a német és magyar katonák is megerőszakolták a nőket, nemcsak a szovjetek, de előbbiek felett szemet hunytak, míg az szovjet katonákat azonnal ki is végezték, ha kiderült. Az emlékművek kapcsán a Szoborparkot is bemutatja a riport. A cikkből az is kiderül, hogy ünnepélyes katonai ceremónia keretében és ágyúk díszlövései kíséretében emlékeztek meg Budapest felszabadításáról február 14-én, az orosz fővárosban.

Az orosz Védomosztyi is beszámol az amerikai külügyminiszter nagy horderejű bejelentéséről, miszerint a Három tenger kezdeményezés finanszírozását megtoldja 1 milliárd dollárral abból a célból, hogy a projektben résztvevő országok kevésbé függjenek az orosz energiaszolgáltatótól. Ebben a projektben hazánk is részt vesz. A bejelentésre pedig az orosz külügyminiszter jelenlétében a müncheni biztonságpolitikai konferencián került sor.

Orbán évértékelőjéről szinte azonnal beszámolt az AP tudósítása alapján a New York Times. Címében azt emelte ki, hogy Orbán figyelmeztet a klímakatasztrófára és az uniós növekedés lelassulására. Persze a cikk azzal indul, hogy a magyar kormányfő szerint az elmúlt száz év legsikeresebb időszaka volt a magunk mögött hagyott évtized. Lelkes hívei társaságában kirohant vélt ellenségei, így az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és Soros György ellen.  Úgy fogalmazott, idézi a cikk: "ha megfogadtuk volna a tanácsukat, akkor most Magyarország egy kórteremben feküdne, IMF- és brüsszeli hitelek csövei lógnának minden végtagjából, és Soros György kezében lenne a hitelek csapja". Miközben szót ejtett a „kimagasló” GDP-ről, elismerte azt is, olvashatjuk a New York Timesban, hogy az unó problémája a mi problémánk is, csak az a kérdés, milyen mértékben. A meghirdetett klímaprogramból kiemelték az erdősítést, az egyszer használatos műanyag zacskók tiltását és azt, hogy 2022-ben a városi közlekedésben minden új busz már elektromos lesz a tervek szerint.

Végül Szijjártó Péter bécsi szerepléséből emelnénk ki egykét gondolatot, miszerint az ENSZ menekültügyi programja komoly fenyegetést jelent az emberiségre nézve – mondta ezt a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ által szervezett terrorellenes konferencián, írja a The New American. Szerinte ugyanis a migrációs forrásokból kellene átcsoportosítani a terrorelhárításra. Ezt a problémát már 2018-ban is jelezte, amikor a magyar kormány nem írta alá az ENSZ új, globális migrációs megállapodását, akkor azzal érvelve, hogy az törvényessé teszi az illegális migrációt, és sérti Magyarország szuverenitását.

Csernyánszky Judit lapszemléjét meghallgatják a fenti lejátszóra kattintva. Címlapi kép: Orbán Viktor Facebook-oldala