Magyar szál az amerikai hírszerzésben

Új ablakban

2020. február 25. Reggeli gyors - részlet 20.02.25. Lapszemle/Kárpáti János

05:50

00:00

A Washington Post terjedelmes írásban foglalkozik Richard Grenell berlini amerikai nagykövettel, akinek a lobbicége egy Magyarország által finanszírozott alapítványnak is dolgozott. Grenell személye annak nyomán került reflektorfénybe, hogy Donald Trump őt nevezte ki ügyvezetőként az amerikai titkosszolgálatok tevékenységét összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság vezetőjének. Grenell az elnök hűséges szócsöve, az európai radikális jobboldal nyílt pártfogója, aki most úgy került – igaz, csak átmeneti jelleggel - ebbe a vezető hírszerzési pozícióba, hogy semmi ilyen irányú szakmai tapasztalattal nem rendelkezik, legalábbis a róla nyilvánosan elérhető adatok szerint.

A magyar szál

Rendelkezik azonban gazdag kommunikációs múlttal és kapcsolatrendszerrel: 2001 és 2008 között ő volt az Egyesült Államok ENSZ-képviseletének a szóvivője. A Washington Post most utánajárt annak, hogy Grenell lobbicége, a Capitol Media Partners kiknek dolgozott fennállásának azon közel két esztendeje alatt, ami megelőzte Grenell németországi nagykövetté történt kinevezését. Trump 2017 szeptemberében jelölte őt nagykövetnek, és az azt követő év májusában adta át megbízó levelét Berlinben. Az adóhivatali dokumentumokból kitűnik, hogy Grenell összesen több mint 668 ezer dollár jövedelemre tett szert a cégből, amiből 103 750 dollár 2016-ban érkezett a cég számlájára a Magyar Foundation elnevezésű alapítványtól. Ezt az alapítványt csaknem száz százalékban, 2,1 millió dollár adományozásával a Washington Post megfogalmazása szerint szélsőjobboldali Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar kormány hozta létre, azzal a meghirdetett céllal, hogy előmozdítsa a magyar kultúrát Észak-Amerikában, és hogy bevonjon magyar amerikaiakat Magyarországra összpontosító tevékenységekbe és eseményekbe.

Külföldi ügynök, vagy sem?

A Washington Post cikke felveti, hogy sem a Magyar Foundation, sem Grenell nem jegyeztette be magát külföldi ügynökként a külföldi ügynökök regisztrálásáról szóló törvény alapján. Hogy ezt legalábbis Grenellnek meg kellett volna-e tennie, erről ügyvédje Craig Engle úgy vélekedik, hogy nem, mégpedig azért nem, mert a szóban forgó magyar alapítvány nonprofit jellegű. Grenell cége különböző tudományos, művészeti, kulturális, illetve vallási programokkal kapcsolatban végzett médiatevékenységet a Magyar Foundation számára. Ugyanezen a véleményen van az a Washington Postnak név nélkül nyilatkozó fehér házi tisztségviselő, aki azzal érvel, hogy Grenell nem volt külföldi ország alkalmazásában, hiszen az alapítványt amerikai állampolgárok működtetik. Matthew Sanderson, az ügynökregisztrációs törvény szakértője azonban a Quincy Intézet elnevezésű külpolitikai elemző műhelyen keresztül azt hangsúlyozta, hogy igenis szükséges lett volna a regisztrálás, hiszen amerikai intézmények és amerikai állampolgárok is lehetnek külföldi kormányok ügynökei, a törvény éppen ebből a megfontolásból született. Sanderson szerint az amerikai igazságügyi minisztériumnak nagyon alaposan meg kell vizsgálnia Grenell és az alapítvány tevékenységét. Ugyanezen a véleményen van a Washington Post által megkérdezett Joshua Rosenstein szakügyvéd is. Hasonló esetekben a tárca utána szokott járni a kérdésnek – mondta.

Finkelstein itt is felbukkant

A Richard Grenell tevékenységéről szóló újságcikkben található még egy magyar vonatkozásúnak is tekinthető szál, bár az csupán közvetett, magából a cikkből az amerikai olvasó számára nem válik nyilvánvalóvá a magyar kapcsolat. Arról van szó, hogy Grenell dolgozott többek közt Arthur Finkelstein néhai amerikai republikánus stratégának is – ahogyan a Washington Post fogalmaz róla. Magyarországon a lejárató kampánytechnika nagymestereként, a Fidesz testére szabott egykori kampányguruként emlékezünk Finkelsteinre. Grenell – ügyvédje, Engle szerint – általános jellegű külpolitikai tanácsokat adott pénzért. Hirdetések, reklámok megfogalmazása, lobbitevékenység e vonatkozásban nem merült fel – mondta az ügyvéd. Egy másik jogász, Elliot Berke, aki szintén kapcsolatban áll Grenellel, úgy nyilatkozott, hogy Grenell nem dolgozott Finkelstein ügyfeleinek, és arról sem volt tudomása, kik Finkelstein ügyfelei. Stratégiai tanácsokat adott Finkelsteinnak, valamint bemutatta őt ENSZ-diplomatáknak és tisztségviselőknek. Grenell nagykövet sohasem dolgozott külföldi kormánynak vagy politikusnak, sem fizetségért, sem fizetség nélkül – bizonygatta a jogász.

Nem bolondult meg Közép-Európa

Végül röviden megemlítem, hogy a Reuters hírügynökség – a New York Times által is átvett, pozsonyi keltezésű tudósításában arról ír: Szlovákiában, ahol szombaton tartják a parlamenti választást, az Átlagemberek és Független Személyiségek – betűszóval: OLANO – elnevezésű korrupcióellenes politikai erő üstökösszerűen tör fel, és esélye van arra, hogy legyőzze a Smert, a jelenlegi kormánykoalíció szociáldemokrata jellegű vezető erejét. Az OLNAO a „Verjük meg együtt a maffiát” jelmondattal kampányol, és listavezetője, Igor Matovic úgy nyilatkozott a Reutersnek: eredetileg a harmadik-negyedik helyre számítottak, de most, érzékelve a közhangulatot, esélyt lát a győzelemre is. Matovic, mint a hírügynökség írja, korábban odaszúrt egyet az EU-val jogállamisági, illetve médiaszabadság-ügyekben összekülönböző jobboldali magyar és lengyel kormánynak, amikor arról beszélt: meg akarják mutatni a választáson, hogy nem bolondult meg Közép-Európa.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.