Abortusz és konzervatív tendenciák Közép-Európában

A Reuters hírügynökség meglátása szerint meglehetős nyugalomban, a távolságtartási szabályok elég jó betartása mellett zajlott le nézők jelenlétében csütörtökön a Puskás Arénában a Bayern–Sevilla-futballmeccs, amelyet az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) bevallottan kísérletnek szánt – annak reményében engedtek be szurkolókat a lelátóra, hogy a különleges intézkedésekkel biztonságossá tudják tenni a mérkőzéseket járvány idején is. A 67 ezer fő befogadására alkalmas stadion nézőterén 15 500 szurkoló oszlott el.

A Reuters megjegyzi, hogy sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem a kormány nem kommentálta a szakértők, ellenzéki politikusok és helyi lakosok által hangoztatott egészségügyi aggályokat. A hírügynökségi beszámoló szerint a müncheni csapat 2-1-es győzelmével végződött találkozón a közönség mindhárom gól után megőrizte nyugalmát – legalábbis egymástól távolságot tartva ujjongtak a drukkerek.

Terhességmegszakítás és konzervatív társadalompolitika

Röviden ismertetünk ezúttal egy másik, pozsonyi keltezésű Reuters-jelentést is, amely arról szól, hogy a tervek szerint pénteken szavaznak a szlovák parlamentben az abortuszszabályok szigorítását célzó tervezetről, amelynek az előterjesztése a konzervatívabb társadalompolitikai tendenciák közép-európai térhódítását példázza a hírügynökség szerint. Ha a tervezetet elfogadják, a terhesség 12. hetéig kérésre engedélyezett marad ugyan az abortusz, de a nőnek 96 óra gondolkodási időt írnak elő, kötelezővé teszik, hogy nyilatkozatot tegyen indokairól, valamint megtiltják a klinikáknak a művi terhességmegszakítási szolgáltatások hirdetését.

A szlovák szigorítás hatása – írja a Reuters – átgyűrűzik majd Lengyelországra is, ahonnan nőjogi aktivisták adatai szerint évente nők százai, ha nem ezrei kelnek át a határon, és végeztetik el az abortuszt Szlovákiában, mert hazájukban már most szigorú korlátozások érvényesülnek. A szlovákiai klinikákon tavaly 7153 abortuszt hajtottak végre, ezen belül hivatalos adatok szerint 1329-et nem szlovákiai lakosokon. Eközben Lengyelországban további szigorításra törekszik a konzervatív kormányzó párt: októberre várják az ítéletet az alkotmánybíróságtól, hogy megengedhető-e az abortusz méhrendellenesség vagy betegség okán.

A Reuters-tudósítás megjegyzi: Magyarországon nincs ugyan előtérben az abortuszvita, de Orbán Viktor miniszterelnök a hagyományos keresztény értékek védelmében kampányt folytat az LMBT-aktivisták – általa szivárványpropagandának nevezett – tevékenysége ellen.

Nem mindenki volt olyan elszánt, mint Orbán

Az EurActiv elnevezésű brüsszeli uniós hírportál eltérő hangsúlyokat érzékel az egyes visegrádi államok között az Európai Bizottság legújabb migrációs javaslatainak fogadtatását illetően. A testület – feladva a korábbi, kötelező befogadási kvótákon alapuló elképzelést – most azt mondja, hogy a kötelező szolidaritás elve azokra is vonatkozik, akik nem hajlandóak befogadni menekülteket, és ezeknek az országoknak a menedékre nem jogosult migránsok hazájukba történő visszajuttatásában kellene segédkezniük.

Csütörtökön Brüsszelben Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel tanácskozott a négy visegrádi ország közül háromnak a kormányfője. Igor Matovic szlovák miniszterelnök azért nem volt jelen, mert éppen akkor korábban egyeztetett látogatást tett Pozsonyban az ukrán államfő.

Az EurActiv beszámolója szerint a lengyel Mateusz Morawiecki, a magyar Orbán Viktor és a cseh Andrej Babis egyértelmű elutasító álláspontot fejtett ki von der Leyennek a bizottsági indítvánnyal kapcsolatban. Morawiecki az újságírók előtt azt emelte ki, hogy ragaszkodni kell a hatékony határvédelemhez, és hozzátette, hogy az egyeztetés folytatódik. Orbán Viktor egyetértett vele, de sokkal elszántabb hangot ütött meg, és úgy minősítette a bizottsági javaslatot, hogy az nem jelent áttörést, mert továbbra is kezelni – és nem megállítani – akarja a migrációt. Babis azt mondta, hogy teljesen egyetért Orbánnal, sőt rátett még egy lapáttal, és magát a kötelező szolidaritás koncepcióját is értelmetlennek nevezte.

Matovic a cseh kormányfőt hatalmazta fel arra, hogy képviselje álláspontját, de – jegyzi meg az EurActiv – Pozsony előzőleg azt hangoztatta, üdvözli a kötelező befogadási kvóták feladását, és több időre van szüksége az új brüsszeli javaslat tanulmányozására, mindazonáltal „hezitált abban, hogy ugyanúgy elutasítsa azt, mint három másik visegrádi partnere”.

Nem elég az éves jogállami jelentés

Végezetül nagyon röviden még egy EurActiv-cikkről: a portál Michal Šimečka szlovák liberális európai parlamenti képviselő írását közli arról, miként lehetne megtörni a tabut a jogállamiság és az uniós források kapcsolatát illetően. Šimečka szerint nem elég az, ha az Európai Bizottság évente kiállítja az egyes tagállamok jogállamisági bizonyítványát. Az idei jelentés egyébként a jövő héten esedékes. Arra is szükség van – véli a szlovák EP-képviselő –, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállami kormányok képviseletére hivatott Tanács jogilag kötelező intézményközi megállapodást kössön egy folyamatosságot biztosító monitoring eljárásrendről, amely a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok érvényesülésén őrködne, szankciók – így például forrásmegvonás – lehetősége mellett.