Abortusz - Vissza az időben
28/10/2020 07:09
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Hatalmas tiltakozást váltott ki Lengyelországban az abortusz korlátozása. Szijjártó gerjeszti az ukrán-magyar konfliktust. A keleti tagországokat segíti az EU. Itt a médiaszemle.
A lengyel kormányzó párt megpróbálta a parlamentben az abortusz további korlátozását. Nem járt sikerrel, így hát az igazságszolgáltatáshoz fordult. Az viszont, hogy az alkotmánybíróság jogértelmezésével sikerült elérni a célt, kiváltották a kormány 2015-ös hatalomra kerülése óta eddig legnagyobb tiltakozási hullámot. Így összegzi a New York Times terjedelmes beszámolója azt, ami Lengyelországban történik ezekben a napokban.
Mint a cikkben olvasható, a világ úgynevezett jómódúbb államai közül már eddig is Lengyelországban volt érvényben – 1993 óta - az egyik legkorlátozóbb jellegű abortusztörvény. Az alkotmánybíróság múlt csütörtöki döntése előtt magzati rendellenesség, a nő életének veszélyeztetettsége, illetve vérfertőzés vagy erőszakos közösülés következtében bekövetkezett terhesség esetén volt lehetőség művi terhességmegszakításra. Az alkotmánybíróság most a magzati rendellenesség esetére eltörölte az abortusz lehetőségét, mondván, az ellentmond az emberi élet védelme alkotmányos alapelvének.
A New York Times felhívja a figyelmet arra: ez úgy vált lehetségessé, hogy a kormányzó Jog és Igazságosság pártja nagyrészt megszüntette az igazságszolgáltatás függetlenségét, és amit törvényhozási úton nem tud elérni, azt igyekszik az engedelmes bírósággal elfogadtatni. A cikk idézi azokat a bíráló hangokat, miszerint ezzel most csak azt fogják elérni, hogy még az eddiginél is több lengyel nő fogja külföldön elvégeztetni az abortuszt.
A 2015 óta hatalmon levő kormánypárt a hagyományos, katolikus értékek őrzőjeként állítja be önmagát, és ellenfeleit lengyelellenesnek, keresztényellenesnek bélyegzi. Szerintük a lengyel nő legyen feleség és anya, a női jogvédő csoportok pedig a nyugati liberális propaganda veszélyes ügynökei. A kormánypártnak vannak egyébként más céltáblái is. A migrációs válság kezdetén a keresztény civilizáció ellenségeiként festették le a migránsokat, bár aztán később abba belementek, hogy keresztény menekülteket befogadjanak. Az utóbbi időben a melegek elleni kampány erősödött fel Lengyelországban.
Hogy milyen hatalmasat változott a helyzet a kommunizmus időszakához képest, annak illusztrálására cikk kitér arra is, hogy Lengyelországban, valamint a szovjet tömb néhány más államában az abortusztörvény a legmegengedőbbek közé tartozott a világon – olyannyira, hogy nőjogi aktivisták svéd nőknek nyújtottak segítséget ahhoz, hogy Lengyelországba utazzanak, és ott végeztessék el a művi terhességmegszakítást. Jelenleg Európa csaknem valamennyi országa kérésre engedélyezi az abortuszt, a terhesség meghatározott időszakaszán belül.
Végezetül, a New York Times cikke az olvasó figyelmét felhívja arra: ugyanazon a napon, amelyen kihirdették a lengyel alkotmánybíróság döntését, a lengyel, az amerikai, valamint több más kormány, köztük – idézem a felsorolást - az ugandai, a magyar, a belarusz és a szaudi – olyan deklarációt írt alá, amely kihívást intéz az abortuszhoz való jog ellen.
Magyarország beavatkozott az ukrajnai választásokba
Az Európai Bizottság ki akar maradni az ukrán-magyar kötélhúzásból – írja az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál, az uniós testület egyik szóvivőjének a közlésére hivatkozva. A feleknek kétoldalú alapon kell rendezni a köztük támadt feszültséget – mondta a szóvivő. A portál a konfliktus lényegét tömören abban összegzi, hogy Magyarország beavatkozott az ukrajnai választásokba, a konfliktus következményét pedig abban, hogy Budapest megfenyegette Kijevet az ukrán euroatlanti integrációs törekvések megakasztásával.
A cikk idézi Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert, aki az ukrajnai Interfax hírügynökségnek elmondta: Ukrajna megtagadta a beutazást két magas rangú magyar tisztségviselőtől, az ukrajnai helyhatósági választásokba való beavatkozás, az ukrán jog megsértése miatt. Válaszul magyar partnere, Szijjártó Péter kijelentette: ez az értelmetlen ukrán döntés azt az üzenetet hordozza, hogy az ukránok lemondtak európai és euroatlanti integrációs törekvéseik magyar támogatásáról. A feszültség – írja az EurActiv – azután keletkezett, hogy Szijjártó a közösségi médiában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jelöltjei mellett kampányolt. Ukrajnában vasárnap tartották az önkormányzati választásokat. Már Szijjártó fellépését megelőzően is érkezett figyelmeztetés Kijevből, amikor egy helyi nem-kormányzati szervezet azt állította, hogy Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár szintén a KMKSZ mellett kampányolt októberi látogatása során.
A keleti és déli tagállamokat segíti a helyreállítási alap
Végül pedig nagyon röviden arról, hogy a Handelsblatt, a német üzleti világ napilapja ismerteti a Makrogazdasági és Konjunktúrakutató Intézet, az IMK tanulmányát, miszerint az a 750 milliárd eurós helyreállítási alap, amelyről az uniós országok a járvány miatti gazdasági visszaesés nyomán döntöttek, elsősorban a szegényebb, déli és keleti tagországokat fogja segíteni. Az intézet számításai szerint jól látszik ez abból, hogy az uniós alapok felhasználása révén várható befektetések részaránya hány százalékos lehet a GDP-hez képest 2020 és ’26 között, összevetve a 2010 és 2019 közötti időszakkal. Eszerint Görögország esetében háromról négy százalékra, Csehországban négyről hatra, Magyarországon négy és félről hét százalékra növekedhet ez az arány, miközben Németországban nagyjából fél százalékon marad.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.
2020.10.28. 06:00
Szerző: Kárpáti János
És még valami:
A Klubrádió elindult Az Év Honlapja 2020 versenyen, amelynek egyik díja a közönség szavazatától függ. Kérjük, szavazzon ránk! Ezt az alábbi képre kattintva teheti meg.
Ha úgy döntött, támogat minket, akkor a verseny oldalára jutva, a jobbra fent látható kék gombra kell majd kattintania – mellette látszik, hány szavazatnál tartunk.
Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.
