Háromból egy magyar tartja demokratikusnak az országot

A legtöbb lengyel, illetve magyar úgy gondolja, hogy országa nem eléggé demokratikus – összegzi a Politico című amerikai portál európai kiadása annak az 53 országra kiterjedő felmérésnek az eredményét, amelyet április és június között végeztek, és amelynek nyomán hétfőn közzétették az úgynevezett Demokráciaérzékelési Indexet.

Az áttekintés szerint a megkérdezett lengyeleknek csak 38 százaléka, a magyaroknak pedig 36 százaléka tartja demokratikusnak saját hazáját. Az ilyen felméréseknél mindig van egy olyan szegmense a megkérdezetteknek, akik nem tudnak határozottan állást foglalni, így érdemes megvizsgálni azt is, hányan vannak, akik nem csupán nem sorolhatók az elégedettek közé, hanem kifejezetten kritikusak a fennálló viszonyokkal. Ebből a másik szemszögből nézve, azok aránya, akik hiányosnak mondták a demokráciát, Lengyelországban 48, Magyarországon pedig 42 százalék volt.

Összehasonlításul – és ez már nem a Politico, hanem a Guardian című londoni lap cikkéből derül ki – a demokráciával határozottan elégedetlenek aránya Ukrajnában 39, Thaiföldön 35 százalék volt. Elégedetlenségben a lengyeleket 50 százalékos eredménnyel – vagyis mindössze két százalékponttal – csak Venezuela előzte meg.

A vizsgálat alá vont, egyébként nagy részt demokratikusnak tekintett országokban összességében a lakosság 40 százaléka vélekedik úgy, hogy hazájában valójában nem uralkodnak demokratikus viszonyok. Annak megítélése persze, hogy mennyire fontos dolog a demokrácia, országonként eltérő. A most közzétett index tanúsága szerint a demokrácia fogalmának őshazájában, Görögországban az emberek 92 százaléka tartja szükségesnek a demokráciát, míg Iránban csupán 50 százalék.

Kína és Brazília  a két végpont

A közvélemény-kutatók rákérdeztek arra is, hogy mennyire tartják megfelelőnek a koronavírus-járvány ellen tett nemzeti intézkedéseket. Összesített átlagban 70 százalék elégedett a járvány kezelésével, 17 százalék szerint túl kemények voltak a bevezetett korlátozó intézkedések, 28 százalék szerint viszont éppen ellenkezőleg, nem volt elég határozott a fellépés.

Az átlagon belül azonban igen jelentős a szóródás. Brazíliában és Chilében például a megkérdezettek kevesebb, mint 40 százaléka mondta magát elégedettnek, míg Kínában, illetve Vietnamban 95 százalék. Az EU-országok közül Görögországban, illetve Írországban volt legkedvezőbb – 89, illetve 87 százalékos - a járványhelyzet kezelése fölötti elégedettség.

Lassan talál magára

A New York Times is átvette a Reuters hírügynökség arról szóló beszámolóját, hogy Orbán Viktor kijelentette, kormánya kész pénzügyi támogatást adni az Audinak, hogy az teljes kapacitással tudjon működni az országban. A miniszterelnök – írja a Reuters – nem részletezte az Audi megtámogatásának a jellemzőit, az autógyár pedig nem volt hajlandó kommentálni a kijelentést.

Orbán szerint mindenesetre akár két évbe is beletelhet, míg a nagy autógyártók behozzák a világjárvány miatti elmaradásokat. Ez – jegyzi meg a hírügynökség – azt jelzi, hogy a magyar gazdaság szempontjából kiemelt súlyú ágazat elképzelhetően csak lassan talál majd magára, és egyelőre szerény a gépkocsik iránti kereslet.

Magyar, hongkongi és palesztin

Számos világpolitikai kérdésben – így Kínával, Ukrajnával, illetve a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatban – elfoglalt európai, illetve amerikai álláspontok közötti eltérésekről közöl cikket a müncheni Süddeutsche Zeitung, annak kapcsán, hogy hétfőn az unió külügyminiszterei videómegbeszélést folytattak Mike Pompeóval, az Egyesült Államok diplomáciájának irányítójával.

Az áttekintésből azonban az is kiderül, hogy több témában maguk az európaiak sem értenek egyet egymással. Így például a Közel-Keletet illetően – írja a Süddeutsche – Magyarország Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök irányvonalát követi, míg Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Krím 2014-es orosz bekebelezésével lát párhuzamokat, amikor Netanjahu törekvéseit értelmezi. Arra az esetre, ha Izrael júliusban a terveknek megfelelően annektálná a Jordán folyó nyugati partján 1967-ben megszállt területeket, Asselborn Izrael ellen szankciókat követel, és sürgeti Palesztina elismerését.

A bajor lap eszmefuttatásában még egyszer szóba kerül Magyarország – abban a részben, amely a kínai kapcsolatról szól. A pekingi politikához való európai viszonyulás sem egységes ugyanis: míg Magyarország és Görögország Kína-barátnak számít, addig Svédország – mellesleg egyedüli EU-tagállamként – Peking elleni szankciókat követel, a Hongkongról szóló, nemrégiben elfogadott kínai nemzetbiztonsági törvény miatt.