Andrzej Duda: Politikai hiba Magyarország orosz energiafüggősége

Miért kell az amerikai konzervatívoknak támogatniuk Ukrajnát? Megkérdeztem erről egy európai populista vezetőt – így vezeti fel cikkét Marc Thiessen a The Washington Postban. A megkérdezett, Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök szerint a válasz nagyon egyszerű: ma még olcsón meg lehet állítani az orosz imperializmust, hiszen nem amerikai katonák halnak meg, de ha most nem tartóztatjuk fel az orosz agresszorokat, akkor azért nagy árat kell majd fizetni. Duda értelmezésében az újjászületett orosz imperializmus a Grúzia elleni 2008-as invázióval kezdődött, az Ukrajna elleni 2014-es támadással, majd a tavalyi teljes körű lerohanással folytatódott, és azóta is fenyegeti a balti államokat, Lengyelországot, valamint Közép-Európát. Vlagyimir Putyin és cimborái a cári hatalom, a cári területek visszaállításáról álmodoznak, és Oroszországnak most Ukrajnában kell megálljt parancsolni, hogy amerikai katonáknak ne kelljen a vérüket ontaniuk az európai béke és a szabadság helyreállítása érdekében, miként az a két világháborúban történt.

Az amerikai újságíró utal arra, hogy nemrég a washingtoni képviselőház republikánus tagjainak egyharmada Ukrajna támogatásának beszüntetése mellett foglalt állást, de hozzáteszi, hogy a lengyel elnök emiatt nem táplál aggodalmakat, a véleményszabadság természetes velejárójának tekinti a jelenséget. És valóban – folytatódik a cikk –, Duda is kénytelen szembenézni a maga Ukrajna-ellenes lázadóival. A szélsőjobboldali Konföderáció, amely Lengyelország úgymond ukránosításának a megállítását hirdeti, jelenleg 13 százalékon áll, és ezzel a harmadik legnépszerűbb politikai erő. Abban az esetben, ha az októberi parlamenti választáson sem az elnök pártja, a Jog és Igazságosság, sem pedig a centrista ellenzék nem szerez egyértelmű többséget, akkor a Konföderáció királycsinálónak bizonyulhat az új törvényhozásban. Más szavakkal – írja a The Washington Post szerzője – Duda Ukrajna melletti világos kiállása olyan politikai bátorságról tanúskodik, ami sajnos nem tapasztalható az Egyesült Államokban a vezető republikánus elnökjelölt-aspiránsok körében.

A lengyel és az olasz jobboldali kormányzat a jelek szerint érti, hogy mennyire fontos a demokrácia megvédése Közép-Európában, érti, hogy Oroszország nem a demokráciát jelenti, és ezért erősen támogatja Ukrajnát. „Orbán Viktor magyar miniszterelnök azonban nyíltan keblére ölelte Putyint, és megkérdőjelezte Ukrajna szuverenitását” – folytatja Marc Thiessen, és megkérdezi erről Andrzej Duda véleményét is. A lengyel elnök szerint eltérőek a történelmi tapasztalatok, Lengyelországban Oroszország mindig kizárólag megszálló erőként jelent meg, nem hozott soha szabadságot. Emellett Lengyelország felkészült azzal, hogy diverzifikálta energiabeszerzési forrásait, míg Magyarország igen nagy mértékű energiafüggésben van Oroszországtól. Az egyetlen nukleáris erőművük a kommunista időkben épült, és csak Oroszországból érkezik a gáz. „Néhányan azt mondanák, hogy ez politikai hiba, és én ezzel egyetértek” – fogalmaz a lehető legdiplomatikusabban a lengyel államfő.

Szó esik a beszélgetésben arról is, hogy Duda szerint végső soron Ukrajnát be kell majd venni a NATO-ba. Természetesen addig nem válhat taggá egy ország, amíg területén háború folyik, de ő maga azt remélte a legutóbbi NATO-csúcstalálkozótól, hogy Ukrajna többet kap, mint amivel végül távozott. A Biden-kormányzat meghiúsította azokat az erőfeszítéseket, amelyek a menetrend kitűzésére, Ukrajna meghívására irányultak. Duda azt szeretné, ha az atlanti szövetség jövő évi washingtoni csúcstalálkozóján, amikor a NATO létrehozásának a 75. évfordulóját fogják megünnepelni, Ukrajna meghívást kapna a szervezetbe.

 

A Le Soir című brüsszeli lap ismerteti a belga hírügynökség jelentését, amely szerint tegnap Belgium 86 további katonát szállított repülőgéppel Litvániába, és ezzel 245 fősre bővítette hat hónapon át ott tartózkodó kontingensét, amely egy német irányítás alatt álló taktikai harccsoport részét alkotja, a NATO keleti szárnyának megszilárdítása jegyében. A másik két balti államban, valamint Lengyelországban, illetve a NATO által a délkeleti térséghez sorolt további négy tagállamban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában szintén telepítenek ilyen harccsoportokat. Belga katonák egyébként Romániában már jelen vannak, ott francia irányítás alatt álló harccsoportban.

Magyarország mindig képes meglepetést okozni – írja Michaela Seiser, a Frankfurter Allgemeine Zeitung gazdasági szaktudósítója, „A budapesti parketten partihangulat uralkodik” című cikkében. Beszámol arról, hogy ez a kicsiny közép-európai ország, ahol az EU-n belül a legmagasabb az infláció, magas részvényárfolyam-nyereségekkel kedveskedik a befektetőknek. A BUX-index az év kezdete óta egynegyeddel növekedett, ami a térségen belül az egyik legjobb eredmény, a második negyedévben pedig a BUX egyenesen a világ egyik legeredményesebb részvényindexévé avanzsált. A szerző ugyanakkor aggasztó jeleket is tapasztal, és úgy látja, hogy ezekre az eredményekre ránehezedik a magyar kormány és az Európai Unió közötti konfliktusok súlya.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.