"Az eddigi roma szószólónak nem lehetett hallani a hangját, de ettől még lehetett volna jó utóda"

Kedd hajnalban, több mint 12 órás tanácskozás után kiabálásba és lökdösődésbe fulladt az Országos Roma Önkormányzat jelöltállító közgyűlése. A testületnek február 1-ig kellett volna jelölnie valakit a roma nemzetiségi lista élére, aki legalább szószólóként, de megfelelő szavazat mellett akár országgyűlési képviselőként is reprezentálhatta volna a magyar cigányságot a Parlamentben – közölte a 444.

Az ügyről Teleki Lászlót, a nagykanizsai nemzetiségi önkormányzat elnökét, volt MSZP-s országgyűlési képviselőt kérdeztük meg. Azt mondta: az volt a legnagyobb probléma, hogy elfogyott a többsége annak a csoportnak, amely a Lungo Drommal szemben megnyerte a választásokat 2019-ben. Ez csak úgy történhetett meg, hogy a többségben lévők közül valakiket rávettek a Lungo Drom támogatására. Amióta a jelenlegi szószóló bent ül a Parlamentbe, két ciklus óta, a Lungo Dromnak volt többsége és az ő jelöltjük is lett a szószóló. Most viszont lecsökkent a létszám, elfogyott a többsége a Lungo Drom ellenzékének.

Abból is nagy konfliktus lett, hogy nyílt vagy titkos szavazás legyen. Akik úgy gondolták, hogy megvan már a többség, csak a nyílt szavazást fogadták volna el, a jelenlegi elnök pedig a titkos voksolás mellé állt – tette hozzá.

Mint elmondta, a jelöltről novemberben szavaztak először, akkor nem a kormánypártot támogató Lungo Drom embere, a cigányság jelenlegi szószólója, Farkas Félix lett a jelölt. Nála ugyanis több szavazatot kapott az ORÖ elnöke, Agócs János. Csakhogy a Lungo Drom az Alkotmánybírósághoz fordult, amely rendkívüli gyorsasággal, két héten belül eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette a novemberi szavazás eredményét. A botrányba fulladt közgyűlés után a romáknak szószólójuk sem lesz az Országgyűlésben.

Teleki László úgy látja, nagyon negatív, ami végbement a kormány részéről az országban az elmúlt években, nemcsak a roma lakosságot, hanem a választójogi törvényeket, a nemzetiségi listákat illetően. Való igaz, hogy bár az elmúlt nyolc évben hiába volt szószólójuk a romáknak, nem nagyon lehetett hallani a hangját. De ez nem jelenti azt, hogy a következő delegált ne lehetett volna jó irányt mutató aktor, aki mindenben tudta volna segíteni a romákat.

Szerinte a választójogi törvény is rossz, mert csak a kisebbségi önkormányzatok állíthatnak jelöltet, egyesületek nem, pedig sokkal demokratikusabb lenne. Ennek oka Teleki László szerint az, hogy a kormány úgy gondolta, mindig többsége lesz a Lungo Dromnak a roma önkormányzatban. Nagyon nagy bűn, hogy nem lesz szószóló a Parlamentben, bár nem mindenki tehet róla – fogalmazott.

Hangsúlyozta: az oktatástól a lakhatásig sok ügyben nincs olyan helyzetben a magyarországi cigányság, hogy ne legyen érdekképviselete, amely felemeli a szavát. Példaként említette a tankötelezettség 18-ról 16 éves korra leszállítását, hiszen, mint mondta, 40-50 ezer került ki az oktatási rendszerből iskolai végzettség nélkül vagy 16 évesen. Ők segélyezettek lesznek, és többségük roma. Ha erős szószóló és erős roma önkormányzat lenne, ezen lehetne változtatni. Aláhúzta, az oktatást tartja a legfontosabb kérdésnek a romák szempontjából.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi