Az első nagy lehetőségnek látják Orbán hűbéri rendszere ellen
14/01/2019 12:47
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Nagy tétet tulajdonít több külföldi lap is a január 19-re bejelentett magyarországi kormányellenes tüntetéseknek. A CNBC portálja arról ír, ha az ellenzék képes lesz egységesen fellépni, az komoly korlátot állíthat Orbán Viktor miniszterelnök elé. A brit The Conversationban is olyan cikk jelent meg, amely szerint lényegi fordulat is bekövetkezhet, ha az ellenzék összefog. A német Der Tagesspiegel pedig azt hangsúlyozza, több kelet-európai rezsim szégyent hoz a demokráciára, jobb lenne nem mellékesen kezelni az ügyüket. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.
1989-ben Magyarország és Lengyelország a szabadság hírnökei voltak, mára meghazudtolták magukat. Pedig szép jövővel kecsegtetett a rendszerváltás – írja a Der Tagesspiegel véleménycikkében Christoph von Marschall.
Német szemmel látva a 30 évvel ezelőtti eseményeket, amit a szerző az emberiség egyik euforikus pillanataként értékel, őszintén vall arról: volt és van is mit megköszönnie a németeknek. Hisz a lengyel Szolidaritás mozgalma a diktátorok, az egypártrendszer feletti győzelmet hozta, míg a magyar határnyitás Németország egyesítését. A varsói kerekasztal tárgyalás pedig a háború utáni világrendet bontotta meg.
Mit hoz vajon 2019, amikor ezekre a sorsfordító eseményekre emlékezünk? Mindkét ország – 15 évnyi uniós tagsággal – Európa rossz fiújának számít, de nem lehet büszke az elért eredményekre például Románia sem, mert a közép-és kelet-európai országokban – legyen az konzervatív vagy szocdem kormány – szégyent hoztak a demokráciára, a jogállamra, a sajtószabadságra és mélyre süllyedtek a korrupcióban.
Oroszország befolyása nemcsak ezekben az országokban, de Németországban is – kereskedelmi kapcsolatai révén – megnőtt. Marschall egyúttal arról is ír, a németeknek nem ártana jobban odafigyelniük a szomszédaikra, és nem másodrangú uniós állampolgárként kezelni őket.
Fékezheti Orbánt
A kommunizmus bukása óta az első országos sztrájkkísérletnek vagyunk a szemtanúi a rabszolgatörvény okán – foglalkozik részletekbe menően a december óta folyamatos magyar demonstrációkkal az amerikai CNBC portálja. Orbán Viktor magyar miniszterelnök soha nem tapasztalt dühös ellenállókkal találta magát szembe, s a tiltakozást erősíti az ellenzék egyre nagyobb frusztráltsága az autoriter rendszer visszásságai miatt.
A Policy Solutions, magyar elemző cég munkatársa, Bíró-Nagy András a kormányt idézve – miszerint a törvény alapján a túlórázás önkéntes lenne – azt mondja, teljesen világos: vagy teljesíted a munkáltató elvárását vagy az utcán találod magad.
A túlórakeretet növelő törvény hátterében az áll, hogy a munkanélküliség rekordalacsony szinten áll, de rekordot dönt a betöltetlen álláshelyek száma is, amely az elmúlt három évben megduplázódott.
A TS Lombard nemzetközi elemző cég munkatársa, Constantine Fraser pedig úgy látja, ha a január 19-i tüntetéssel még nagyobb egységet sikerülne kovácsolni az ellenzéki oldalon, akkor az az első lépés lehetne a hűbéri rendszert működtető Orbán megfékezésére.
Meg kell küzdenem vele!
Közel az Európai Unió polgárháborúja – írja harsogó címében a brit Sunday Express, amely az európai parlamenti választásokat a bevándorlást ellenző és támogató erők csatájaként feltüntető magyar kormányfőt idézi. Az újság azt emeli ki, hogy Orbán szerint ideje megfékezni az Emmanuel Macron francia elnök vezette migrációpárti európai erőket, akikkel kész harcba szállni. „Meg kell küzdenek vele!” – olvasható még a címben, Orbánnak tulajdonítva a kijelentést.
A magyar kormányfő célja, hogy a bevándorlást ellenző erők többséget szerezzenek az EP-választáson, és ezzel megváltoztassák az unió politikáját.
Inkább elmennek
Boris Kálnoky azt a néplelket kívánja megfejteni Deutsche Wellében közölt elemző cikkében, amely Orbánnak harmadszorra is biztosította a kétharmados parlamenti többséget. A szerző szerint ennek kulcsa az urbánus-népi ellentét, amelyik Magyarországon már a húszas, harmincas évek óta meghatározó, és amelyről azt biztosan tudni, hogy az urbánus mindig a Nyugat felé kacsintott, a Nyugat viszont képtelen volt párbeszédre a népi irányzattal.
Strukturális konzervativizmusnak könyveli el azt a rendszert, amelyben az urbánus kategóriába sorolt fiataloknak nincs idejük a rendszert megváltoztatni, az otthoni közéleti küzdelmek helyett inkább Nyugatra mennek dolgozni, így az országban maradnak a népiek, akik nem áhítják a Nyugatot. Épp ezért – Kálnoky szerint Brüsszelnek nem lenne szabad pénzelvonással büntetni az antidemokratikus rendszereket, mert akkor még esély sincs ennek a strukturális konzervativizmusnak a felszámolására.
Itt romlott el minden
A brit The Conversation folyóiratban az amerikai Tufts Egyetem professzora, John Shattuck a magyarországi történelmen végigfutva összegzi: a kezdetektől fogva autoriter hatalmak alatt nyögött az ország – a mongol és oszmán birodalomtól kezdve a fasisztákon át a szovjetekig –, míg végül a rendszerváltás meghozta a tényleges demokráciát.
Azonban a 2008-as gazdasági válság okozta sokkot kihasználva Orbán igyekezett meglovagolni ezt a tendenciát és Brüsszel áldozatának beállítani az országot. S itt romlott el megint minden.
Mindenesetre a most fellendült ellenzéki megmozdulásokat jó jelnek tekintve a szerző azt reméli, az uniós választásokkal egybeesve akár lényegi fordulat is bekövetkezhet, ha az ellenzék összefog.
Először a magyarországi helyzetről
A BBC is érintette a magyar közélet aktualitásait. A Hard Talk című interjúműsor témája az antiszemitizmus és a liberális demokrácia válságtünetei, vendége pedig Pinchas Goldschmidt az Európai Rabbik Konferenciájának elnöke volt.
Magyar szempontból érdekesség, hogy a brit közszolgálati műsorszolgáltató jelenleg Oroszországban élő interjúalanyával folytatott nemzetközi kitekintésű beszélgetésben előbb vetődött fel a magyarországi zsidóság helyzete és a Soros-kampány, mint Izrael, illetve az ottani Netanjahu-kormány politikája. A félórás beszélgetést itt nézheti meg.
