Az első népszavazástól a 2022-es választásig
11/12/2021 08:44
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Ahogy tanuljuk a demokráciát, több mint 30 éve, úgy ismerkedünk a különböző választási technikákkal is. Visszanézés Göncz Árpád megválasztására és előre tekintés 2022-re.
Mielőtt az elnökválasztással, annak módjával foglalkoznánk, tekintsük át az állam- és kormányformákat a könnyebb érthetőség kedvéért. Ebben Tóth Zoltán nemzetközi választási szakértő volt segítségünkre, aki Szunyogh Szabolcs vendége volt a december 6-i Tűréshatárban.
Két alapvető államformát ismerünk, a monarchiát, ennek számos változata van és a köztársaságot. A kormányformák a következők: prezidenciális, parlamentáris, és diktatúra. A kormányforma eleve kijelöli a köztársasági elnök jogköreit. A prezidenciális rendszerben a lakosság választja a köztársasági elnököt, akinek erős jogkörei vannak még a törvényalkotásban is, ő a végrehajtó hatalom ura. A parlamentáris rendszerben az Országgyűlés választja általában az államfőt, itt neki a törvényalkotásban csupán egy lassító szerepe van. A rendszerváltó pártok, szervezetek a nyolcvanas évek végén a Nemzeti Kerekasztalnál nem tudtak megegyezni abban, hogy közvetlenül a nép válasszon-e köztársasági elnököt, vagy az Országgyűlés, csak azt tudták, hogy egy közepesen erős elnököt akarnak, ezért népszavazásra bocsátották a kérdést, és a választók a parlamenti képviselők kezébe adták a döntés jogát, igaz, hogy kis többséggel.
A négyigenes népszavazás
A köztársasági elnök jogkörei
Az elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik a demokratizmus felett. Ez így elég üresen hangzik, de súlyos válság idején –ha megfelelően erős egyéniség- lépéseket tehet az államfő. Felkéri a miniszterelnököt, aki nem csak a választáson győztes párt elnöke, vagy jelöltje lehet, hanem más is, aki alkalmasnak látszik kormányalakításra, még olyasvalaki is, aki nem is indult a választáson. Összehívhatja és feloszlathatja az Országgyűlést, kijelöli a választások idejét, megfontolásra visszaküldhet törvényeket a parlamentnek, sok helyen a hadsereg főparancsnoka. A köztársasági elnöki tevékenység rendkívül személyfüggő, a személyes kvalitások rendkívül fontosak – jegyzi meg Tóth Zoltán. Gondoljunk csak Göncz Árpádra, aki egyszerre tudott „mindenki nagypapája” lenni, egy nagyon kedves, közvetlen, barátságos ember, ugyanakkor a taxis sztrájk idején megmutatta, hogy mennyire kemény, határozott politikus.
A Fidesz választási rendszere
A korábban körülbelül arányos választási rendszert a Fidesz teljesen eltorzította, így fordulhatott elő, hogy valamivel több, mint 40 százaléknyi szavazattal ért el kétharmados parlamenti többséget. Orbán Viktorék rájöttek arra, hogy nem a választás napján kell csalni, hanem előzőleg kell olyan jogi környezet teremteni, amelyben a csalás szinte automatikusan működik, aránytalan a mandátumkiosztási rendszer. Azt lehet mondani, hogy a Fidesz törvénye félig szabad, de tisztességtelen választásokat tesz lehetővé. Tóth Zoltán számításai szerint az ellenzéknek 6 százalékkal több szavazatot kell szereznie a gőzelemhez, mint amennyit a Fidesz kap, mások 3 százalékot is elegendőnek tartanak. Mindenesetre: még el sem kezdődött a szavazás, az ellenzék már 3, illetve 6 százalék mínuszban van. Ahhoz, hogy a mandátumkiosztás valamivel arányosabb legyen, csökkenteni kellene az egyéni választókerületek számát és növelni a listás helyeket. Rendkívül gyanús dolgok fordultak elő a legutóbbi választásokon, órákig nem közöltek részeredményeket, pedig ez korábban bevett gyakorlat volt. A szakértő szerint ez most is így lesz, mégpedig a Fidesz kommunikációja miatt. Ők ugyanis látják a szavazási eredményeket, fel tudnak készülni arra, hogy mit kell majd mondani akkor, ha azokat már közölni kell. Az addigi hallgatással, titkolózással az ellenzéktől elveszik a felkészülés lehetőségét. Arra kérdésre, hogy nagyon csalásgyanús esetben a köztársasági elnök megsemmisítheti-e a választás eredményét, Tóth Zoltán válasza az, hogy ezt a Kúria tehetné meg, de ismerve a testület személyi összetételét, nem fordulhat elő. A Kúriát pártkatonákkal töltötte föl a Fidesz, mint az Alkotmánybíróságot, a Nemzeti Választási Bizottságot, az Állami Számvevőszéket, vagy éppen a Médiatanácsot.
A 2022-es választásra az ellenzék új módszerrel állt elő, az előválasztással, amely persze a világ más tájain már ismert, de itthon nem. Budapesten már bevált, hogy országosan hoz-e eredményt, valóban a legjobb jelölteket sikerül-e kiválasztani mind a 106 egyéni körzetben, az majd elválik.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán.
2021.12.06. 19:00
Műsorvezető: Szunyogh Szabolcs
