Az IQ határai

A hetek óta összefüggő epizódokban a tudást, illetve annak szintjeit igyekszünk felmérni. Segítségül hívtuk a humort, állítólag az mindig segít, a mémek, karikatúrák és viccek iránti fogékonyságot tekintettük mértékadónak. Hasonlóan pontatlan terepen folytattuk a kutatást. A komolyzene befogadásának hajlandósága lett a mértékegység. De egzakt eredmény így sem született. Így került be a képességfelmérés is a vizsgálatba.

A múlt héten Róth Mária, pszichológussal, a Babeș-Bolyai Egyetem professzor emeritusával a gyerekkori fejlesztés fontosságáról kezdtünk beszélgetni. Kiderült többek között, hogy a tesztet életkorhoz igazítják. Más szóval, egy féléves babától annyit várnak el, hogy felüljön, és nem azt vizsgálják, vajon össze tudja-e hasonlítani Magyarország GDP-jét a körülötte fekvő országokéval.

Ezt a beszélgetést folytattuk a 236. epizódban. Róth Mária azzal kezdte, hogy ha már megvan a felmérés eredménye, azt a megfelelő módon kell közölni a szülővel és a gyermekkel. Előbbivel úgy, hogy törekedjünk az őszinteségre, így lehet minél hatékonyabb a fejlesztés, ha szükség van rá, miközben a gyermeknek sem állíthat valótlanságot a szakember, de ügyelnie kell arra, hogy elsősorban dicséretet mondjon, arra helyezze a hangsúlyt, hogy mit ért el eddig, miben jó, és hogy hamarosan, kis segítséggel még jobb lehet.

A folytatásban már a nagykorúság – ebben az értelemben – leegyszerűsítő hatására is kitértünk. Nevezetesen, hogy aki 18 éves kora fölött egyszer megméreti az intelligencia hányadosát, az hiába tesztelgeti magát évente, az eredmény jellemzően nem fog változni. Dr. Kovács Katalin, a Mensa HungarIQa elnöke hangsúlyozta, a teszt eredményét minden esetben igazítják az adott korcsoporthoz. Vagyis például, ha valaki nagyon idős, akkor az általa adott kevesebb jó válasz is elegendő lesz egy olyan eredményhez, mint egy negyven körüli „játékosnak”, aki több kérdésre tud helyes választ adni.

Dr. Kovács Katalin arra is kitért, hogy a velünk született és a szerzett intelligencia 50-50%-ban adja ki a végeredményt. Ugyanakkor fontos a tudás megszerzésének időpontja; gyerekként sokkal képlékenyebb az agy, viszont, ha csak huszonéves kora után kezd el tanulni valaki, akkor persze tudja fejleszteni magát, de sokkal kisebb mértékű a változás.

A Mensa HungarIQa elnökével a következő adásban folytatjuk a beszélgetést a szervezetük létrejöttének történetével, de mesél a saját IQ tesztjéről is.