Az olimpiát is magával rántja a klímaváltozás

Ürge-Vorsatz Diána fizikust, klímakutatót, a CEU oktatóját a Reggeli gyorsban arról kérdeztük, hogy az elmúlt hetekben extrém meleggel kellett megbirkózniuk az embereknek Indiában: hétfőn Delhiben 48 fokkal dőlt meg a júniusi melegrekord, a radzsasztáni Churuban pedig nemrég 50,8 fokot mértek, amivel ez volt a legmelegebb hely a Földön. A hőség történelmi szárazsággal is jár, emiatt pedig több száz indiai falu vált teljesen kihalttá, miután a lakóik víz hiányában elmenekültek az otthonaikból.

A szakértő szerint egy-egy ilyen eseményre nem lehet rámondani, hogy a globális felmelegedés okozza, de azt tudjuk, hogy hosszabb távon egyre gyakoribbak és egyre extrémebbek lesznek a száraz, forró időszakok. Utóbbi alatt azt értette: hosszabbak és intenzívebbek, tehát a gyorsabb párolgás miatt még ugyanannyi csapadék mellett is szárazabbnak éljük meg ezeket.

Amit leírtak nagyon sokszor az éghajlatváltozással kapcsolatban, hogy nemcsak melegebb lesz (illetve átmenetileg egyes időszakokban hidegebb), hanem a csapadék eloszlása okoz még nagyobb problémát, ez olyan súlyossá válhat, hogy beindíthat politikai konfliktusokat, vagy olajat önthetnek meglévő tüzekre. Ennek az is az oka, hogy nagyon sok mindent lehet importálni, vásárolni, de amit nehéz megoldani, az a víz előállítása. Van, ahol tengervízből le lehet párolni a sót, de a vízhiány és a vízhiány réme az egyik legijesztőbb fejleménye a klímaváltozásnak.

Kitért arra is: olyan periódus, amelyben az átlaghőmérséklet Budapesten több napig 27 fok fölött van, egyáltalán nem a '60-as '70-es években, de a legutóbbi másfél évtizedben már gyakorlatilag egy hónap telt el így. Nagyon hamar a nyár egésze ilyen "hőhullámos" lesz, mint amit most tapasztalunk - tette hozzá. Fizikai munkát végezni szinte lehetetlen lesz ilyen hőmérséklet mellett. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági munkák egy része nem lesz elvégezhető, és egyre kevesebb olyan hely lesz, ahol olimpiát lehet rendezni, mert a sportolásra még kevésbé lesz alkalmas a hőmérséklet. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet nemrég publikált tanulmányában arra tér ki, mit tehet a klímaváltozás a gabonafélékkel Magyarországon.

Ürge-Vorsatz Diána szerinte a Greta Thunberg nevéhez fűződő diáklázadás döbbentett rá sok embert, hogy a döntéshozók az idősebb generációból és a jobban szituált felső 10 százalékból kerülnek ki, aki jobban meg tudja védeni magát az éghajlatváltozás káros hatásaitól. Ráadásul a világ lakosságának 10 százaléka felelős a kibocsátás 50 százalékáért, tehát maguk ellen kellene tenniük, így viszont könnyebb hinni a klímaszkeptikus tudósoknak.

Azt is hangsúlyozta: még van remény, még meg lehet állítani a felmelegedést másfél fokon az ipari forradalom előtti értékhez képest. Egy csomó ilyen intézkedés nem azzal jár, hogy vissza kell költöznünk sötét barlangokba, hanem azzal, hogy az életünk jobb, igazságosabb lesz, de radikális változásra van szükség. Mi is minden nap részesei vagyunk ennek a küzdelemnek - mondta.

A beszélgetés meghallgatható a cikk tetején található lejátszás ikonra kattintva.