Ne hagyjunk maradékot, csökkenti a szorongást!

Ökoszorongás – a fogalom ma már nem ismeretlen, a klímaváltozásról szóló hírek sokaknál váltanak ki stresszt, étvágycsökkenést vagy alvászavart. Az amerikai fiatalok 58 százaléka stresszel emiatt. Ha rákeresünk a klímaváltozás kifejezésre, negatív, félelmetes hírekkel fogunk találkozni, és nem csak akkor, ha a kattintásvadásznak tűnő címekre nézünk. Az erős felütés után ebben a témában valóban riasztó dolgokról olvashatunk, a Lég-Kondi azonban nem riogatni szeretne, hanem az okok megértésére törekszik, illetve kiutat szeretne mutatni/találni a potenciális ökotragédiából.

Megéri feliratkozni a YouTube-csatornánkra, mert extra tartalmakat kaphat.

Egyik vendégünk Bart István, az Energiaklub elnökségi tagja azt mondta, nem szabad a lakosságra tolni a felelősséget, egyrészt, mert a fogyasztócentrikus világban a vállalatok és a reklámok is pazarlásra ösztönözik az embereket. A másik felmentést az adhatja az átlagembernek, hogy a hozzá beszélő politikusok is inkább kerülik a problémát, mert nem kifizetődő nekik krízissel riogatni a választóikat. A többség így azt mondja, hogy megérdemeljük a kényelmet, az egyén felelősségéről pedig nem beszél.

Tizenöt éve a téma még komolytalannak minősült, ma azonban Európában már nem seperhető le az asztalról, igaz, Amerikában  a lobbiknak köszönhetően tovább zajlik a vita, hogy létezik-e egyáltalán klímaváltozás. Magyarországon, amely a világ kibocsátásának kb. egy ezrelékét generálja, és eleve nem egy optimista ország, könnyebben elfogadják az emberek, hogy valami rossz történik az éghajlattal. A magyarok nagy része számára tehát a kérdés inkább az, mi mit tudunk tenni ellene.

Bart szerint a magunk életében azt tehetjük meg, hogy nem eszünk marhahúst, nem repülünk, szigeteljük a lakásunkat és napelemet teszünk fel rá – ezek a közvetlen cselekedetek. Közvetetten pedig azt tehetjük, hogy olyan pártokat támogatunk, amelyek progresszív módon állnak a környezetvédelemhez, és a politikai vitákba is beemelik azt.

Bár nem lehet az összes felelősséget a hétköznapi emberekre tolni, azért mindenkinek dolga van a Föld megóvásában. A Lég-Kondi ehhez adott néhány tippet, elsőként az ételszemétre fókuszálva. Túl sok maradékot dobunk ki ugyanis a szemétbe, ma a magyarok által vett ételek 10 százaléka végzi a hulladékok között, amit akár úgy is mondhatunk, minden tizedik étkezés minden fogása, az utolsó morzsáig, megy a kukába.

Kasza Gyula, a NÉBIH osztályvezetője a Maradék nélkül nevű programról mesélt a hallgatóknak. A feleslegesen megtermelt ételeknek az előállítása, kereskedelmi forgalomba hozatala, az otthoni feldolgozása és végül a megsemmisítése mind-mind üvegházhatás-kibocsátással jár, és hozzájárul a már most is fenyegető környezeti problémákhoz. Az összes élelmiszerhulladék feleannyi lenne tudatosabb hozzáállással a vásárlásban és az ételkészítésben. Egy kutatás szerint az átlagfogyasztók fejenként átlagosan 68 kiló élelmiszerhulladékot termelnek, egy extrém tudatos fogyasztó ennek csak a felét. Egy 4 fős háztartásban 50 ezer forintot lehetne spórolni évente a tudatossággal.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy az egy évben megvásárolt ételeink kukába dobott 10 százalékával félmillióan tudnának jóllakni – az élelmiszerpazarlás nemcsak ökológiai és ökonómiai probléma, de erkölcsi is.

A NÉBIH javaslata, hogy a mennyiségi szemlélet helyett a minőségre koncentráljunk, illetve hogy folyamatosan figyeljük, mely élelmiszerekből kellene kevesebbet venni, ha nem akarjuk kidobni őket. A Maradék nélkül program jelmondata is ez: "Ne vegyél többet, ne főzz többet és ne szedjél ki a tányérodra többet, mint amennyit meg tudsz enni maradék nélkül!" 

 

A Lég-Kondi állandó angliai tudósítója, Kárpáti Jakab a Nagy-Britanniában élő egyetemisták környezettudatosságáról mesélt a műsorban. Többek közt arról, hogy az egyetemek maguk is környezettudatosan működnek (építészet, közlekedés, kutatási irányok), illetve minden elsőéves diáknak részt kell vennie egy online tréningprogramon, aminek egyik témája, hogy a diákok, maguk hogyan tudnak tenni a zöld gondolkodásért. Az ehhez kapcsolódó ötletek kidolgozói a környezettudatosabb hozzáállást nem szankciókkal akarják elérni, hanem ösztönző programokkal – például a tömegközlekedési lehetőségek fejlesztésével. Egy diáktársaság például elérte a Durhami Egyetemen, hogy a fosszilis üzemanyagok felhasználását lenullázzák.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EU-s politikusa – aki környezetvédelmi kategóriában megkapta Az év Európai Parlamenti képviselője díjat – arról beszélt a műsorban, milyen a multik lobbiereje, illetve hogy mik a fő akadályai a változtatásnak.

Az adás végén Illés Katalin és Pribély Levente, a magyarországi fiatalok vezette klímamozgalmak szervezői szólaltak meg, valamint a Lég-Kondi bemutatta az Extinction Rebellion nevű szervezet klímavédelmi demonstrációját is.

A műsor hangfelvételét a cikk elején kattinthatja!