Az "Orbán-jelenség" 6 ellentmondása
24/05/2023 19:55
| Szerző: Klubrádió/Ivánkai Márk
Nem telik el úgy nap, hogy a világsajtó ne foglalkozna Orbán megnyilvánulásaival. A magyar miniszterelnök szinte halmozza azokat az ügyeket, amibe egy normálisan működő nyugati demokráciában már egyenként belebukott volna egy politikus, Orbán mégis jól jött ki belőlük – véli Bozóki András politológus, szociológus. Bozóki a Megbeszéljük című műsorban sorolt fel az "Orbán-jelenség" leglátványosabb ellentmondásai közül 6-ot.
1. Nem szívesen osztja meg a hatalmat, de az ellenfeleit és szövetségeseit igen
Amióta Orbán politizálni kezdett, általában nem azt követte, amit a többség mondott, hanem megpróbálta mindig megosztani a szavazókat vagy a pártját – mondta Bozóki. "Ha kisebbségben volt, akkor addig küzdött, amíg többségbe nem került, és le nem nyomta az ellenfeleit" – tette hozzá. Példaként a még demokratikus körülmények között zajló '98 és 2002 között kormányzását hozta, amikor Orbán először Torgyán Józsefnek odaígérte a köztársasági elnöki pozíciót, aztán pedig mindenféle korrupciós ügybe vonta bele, aminek a végén megsemmisítette őt politikailag. Az együttműködés helyett többnyire akár szövetséges, akár ellenfél megsemmisítése az, ami visszatér a pályáján – összegezte.
2. "Minden hatalom megront, az abszolút hatalom pedig abszolút mértékben ront meg" – Lord Acton
Bozóki a fenti mondással arra igyekezett rámutatni, hogy milyen hatással lehet valaki jellemére, ha az illető úgy kel föl minden nap egy évtizede, hogy bármit is mond neki igaza van. Másrészt pedig az is jellemtorzító hatással bírhat, ha valaki 24 órán belül képes alkotmányt módosítani, tette hozzá.
3. A svéd-paradoxon
Orbán szerint Magyarország azért nem hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, mert a magyar-svéd kapcsolatok borzasztóan rosszak. "Ki munkálkodott azon, hogy ilyen rossz legyen a magyar-svéd viszony az elmúlt egy évben?" – tette fel a szónoki kérdést Bozóki, majd jött is a felelet: "Először elrontja a viszonyt, majd arra hivatkozva, hogy rossz a svéd viszony, nem támogatja Svédország NATO-csatlakozását".
4. Migráció és terrorizmus
Míg a kormánykommunikáció a migrációt nevezi meg legnagyobb ellenfeleként, addig a magyar hatóságok 606 külföldi embercsempészt engedtek szabadon – mondta Bozóki. A szociológus azt is felvetette, hogy mégis milyen alapon kap kegyelmet egy terrorista, és egy tolvaj pedig nem.
5. Egyszer fent, egyszer lent
Bozóki "libikóka-politizálásnak" nevezte azt a taktikát, amely révén Orbán keleti országoknál kamatoztatja az uniós tagságunkat. Oroszországnak, Kínának vagy más közép-ázsiai országnak olyan lehetőségeket tud nyújtani, amiket nem kapnák meg más demokratikus európai országban. Hogyha más országokban betiltják a Huawei-t, akkor Orbán idehívja a kínai gyárat, hogy gyártsanak itt olyan mobiltelefonokat – hozott fel egy példát a politológus. Ugyanakkor azért tud kereskedni ezekkel a nem demokratikus országokkal, mert úgy gondolja, az Európai Unióból nem fognak minket kitenni, a magyar társadalom sem szavazna meg egy esetleges kilépést, tette hozzá Bozóki.
6. Árnyékbox
Orbánnak olyan ellenségekre van szüksége, akik társadalmi szinten nem is léteznek – például a magukat átoperáltatni kívánó személyek – mondta Bozóki. Hozzátette, mikor megjelenik egy valódi veszély, mint a Covid vagy az orosz agresszió Ukrajnában, – amikor valóban tét van, és amikor valamifajta morális éle is van a döntésének – akkor hirtelen az utcai harcosból egy nagy békeharcos lesz. A politológus valamifajta mértékvesztés vél felfedezni abban, hogy a miniszterelnök már Amerikai Egyesült Államoknak is "beszólogat". Például megmondja, hogy "nem Biden elnököt akarjuk, hanem jöjjön vissza Trump, neki drukkolunk". "Tehát hogy fogja ezt folytatni, majd hadat üzen Amerikának, mint Bárdossy?" – utalt egy II. világháborús anekdotára Bozóki.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2023. május 24., szerda 17:20
Riporter: Bolgár György
