Barátságtalan lépés? Felelősséghárítás? Elkerülhetetlen? Jogvédők és munkáltatók a kötelező oltásról

Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a munkaadók kötelezővé tehetik a koronavírus elleni védőoltást alkalmazottaiknak. Pénteken közölték: 45 napos határidőt adhat a cégvezetés az oltás felvételére. Ha a határidőre nem kapja meg a dolgozó az oltást, akkor fizetés nélküli szabadságra küldhetik, ha pedig eltelt így egy év, és az alatt nem oltják be az illetőt, vagy nem kap orvosi igazolást, akkor megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt.

Asbóth Márton, a TASZ magánszféraprojektjének vezetője úgy fogalmazott: feltűnt neki az a visszafogottság – vagy akár nevezhető gyávaságnak is a kormány részéről –, hogy nem maga rendeli el a kötelező oltást sok-sok ágazatban, hanem áthárítja a munkáltatókra. A kormány tőle szokatlanul óvatosan járt el a szabályok megalkotásánál, felhatalmazást adott a munkáltatóknak, hogy előírhatják a védőoltás felvételét. Tehát ez a rendelet nem írja elő bárkinek a kötelező beoltását, nem úgy, mint az, amely az egészségügyi dolgozókra vonatkozik. Ezzel együtt drasztikusnak is nevezte a lehetőséget a szakértő. Így a jogi felelősség a munkáltatók vállát nyomja majd. Sajátos megoldást választott a kormány, ilyet még nem nagyon láttunk a részéről. A már meglévő kötelező védőoltásokat eddig az állam írta elő (akár munkakörhöz kötött, akár életkorhoz, tehát amit gyerekek kapnak) – fűzte hozzá. Az viszont üdvözölhető, hogy nem általánosan kötelező védőoltást rendelnek.

Barátságtalan lépés és felelősséghárítás, ahogy a kormány a kötelező oltásokról rendelkezett. Ezzel nehéz helyzetbe hozza a munkáltatókat, olyan feladatot testál rájuk, ami igazából nem az övék, hanem az államé lenne. Miközben nekik nincsenek járványügyi információik, nem tudják, hogy bizonyos szakmákat mennyire veszélyeztet a járvány. Sok szempontból sötétben tapogatóznak tehát a munkáltatók, miközben a felelősséget ők viselik. A TASZ szerint nem csak fenyegetésre lenne lehetőség, de a kormány nem sok energiát fektetett abba, hogy meggyőzze azokat az oltásról, akik meggyőzhetőek lettek volna, nem is igazán juttatta el azt a leszakadó térségekbe.

Perlusz Lászlót, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkárát is megkérdeztük a témában. Azt mondta: a fő feladat a gazdaságban is, hogy akadályozzák meg a járvány terjedését, és ez a munkáltatónak és munkavállalónak is érdeke. Feléjük nem érkezett olyan aggály, hogy ha szigorítás lesz e tekintetben, akkor az szabadságjogokat sért. Inkább félelem van azokban a dolgozókban, akiknek be kell menniük egy olyan munkahelyre, ahol egy maroknyi ember nem oltatja be magát – tette hozzá. Szerinte ez a rendelet nem nagyon ad lehetőséget önkényeskedésre. Szerinte a félelmeknek nagyobb a füstje, mint a lángja, és ez jó eszköz arra, hogy visszaszorítsák a pandémiát. Nagyon szívesen egyeztetnek a szakszervezetekkel – közölte.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint megint róluk, de nélkülük döntöttek. Az oltás fontosságának kiemelt hangsúlyozása mellett a szervezet elfogadhatatlannak tartja a kormánynak azt a döntését, amely a munkáltatókra hárítja, hogy ők kötelezzék dolgozóikat arra, hogy oltassák be magukat. A szövetség szerint egyeztetni kellett volna és nem a diszkriminációt erősíteni úgy, hogy az intézkedés bevezetésével számos kérdés tisztázatlan maradt, miközben a kormány a járvány okozta felelősséget továbbhárította.

A beszélgetéseket a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Koszticsák Szilárd