Békemisszió Orbán-módra: a kormányfő elhallgatta Zelenszkij elől, hogy Putyinnal is tárgyal – Daniel Freund, Balázs Péter, Ho-fung Hung, Feledy Botond a mediátor igazi szerepéről
14/07/2024 11:41
| Szerző: Csernyánszky Judit
Példátlan akciónak, hatalommal való visszaélésnek tartják politikusok, elemzők és egy hét elteltével már az Európai Tanács is Orbán Viktornak a Putyin orosz- és Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott tárgyalásait. Amelyeket titokban szervezett meg a kormányfő, s csak utólag értesültünk az úgynevezett békemisszióról. Ha Orbán közvetítő szerepet akar játszani, akkor erről Zelenszkij ukrán elnököt sem ártott volna tájékoztatni, mielőtt a Kremlbe utazik. Ráadásul konkrét béketervet sem tett le az asztalra. Orbán ismét szerződésszegést követ el, aminek feltehetően lesznek következményei – vélik uniós fórumokon.
– Egyrészt nagyon rövid volt ez a találkozó. Másrészt, ahogy mondták nekem, nem volt előre meghirdetve sem. A médiának ki szokták adni, ki és mikor érkezik és találkozik Hszi-csin Pinggel. Ezúttal ez nem történt meg. Úgyhogy mindenki úgy kezelte, hogy a kínai elnök budapesti látogatását automatikusan követő viszont-vizit volt. A hivatalos beszámoló szerint az Ukrajna volt a fő téma, miszerint Kína el akarja kerülni a háború eszkalálódását. Az már ismert béketervben új fejezetet nem nyitottak az orbáni út kapcsán sem. Csak megerősítették a már köztudott álláspontjaikat.
– Csak üres szavak, hatékony cselekvés nélkül?
– Sokkal inkább szimbolikus jelentősége volt az útnak, hogy Orbán kihasználja a soros uniós elnökség jelentette lehetőséget. S noha az EU azóta jelezte, hogy az elnökségi pozíciót Orbán rosszul értelmezi, ennek ellenére Orbán béketeremtő pozíciót akart volna kivívni magának. Ráadásul Zelenszkij ukrán elnök már tárgyalt Hszi Csin-pinggel, úgyhogy áttörésre eleve nem számíthattunk. Ez egy játszma. A saját választóinak tetszelgett, és jelezni akarta, hogy ő milyen fontos nemzetközi szerepet játszik.
– Mi a kínai béketerv alapköve az ön olvasatában?
– Elkerülni az atomfegyver bevetését. Kína ugyanúgy sérelmezi, mint Orbán, hogy az Egyesült Államok és a NATO fegyvereket küld Ukrajnának, miközben maga ugyanezt teszi Oroszországgal. Odaküld kettős felhasználású árukat, amelyek nélkül az orosz fegyverutánpótlás megoldhatatlan lenne. No, és hát ugyanezt tette és teszi Kína, amikor Iránnak és Észak-Koreának szállít álfegyvereket – bevonva a bankokat, vállalkozásokat. S persze a kormány ezeket tagadja, mondván, az a különféle vállalkozások magánbiznisze csupán.
– Milyen visszhangja van Orbán kiruccanásainak Amerikában?
– Nem nagyon kommentálják, legalábbis hivatalosan nem, mert egyrészt az uniós biznisz, másrészt viszont Orbán ezt tagadva kétoldalú megbeszélésekre hivatkozik. És sokkal inkább jelképes, mint fontos utazások voltak ezek. Egyedül annak van jelentősége, hogy Hszi Csin-ping rövid időn belül fogadta Orbánt és ezzel építette az ő nemzetközi imázsát – fogalmazott Ho-fung Hung, a Johns Hopkins Egyetem professzora.
– Kiütötte a biztosítékot az Európai Parlamentben is Orbán Viktor úgynevezett békemissziója, amikor – egyik kollégám találó megjegyzésével élve sugárhajtású békegalambként röpködött a kontinensek között a kormányfő. Hogyan értékeli a helyzetet az EP frissen választott régi-új képviselője, a zöldeket képviselő Daniel Freund, Magyarország és régió kiváló szakértője?
– A magyar uniós elnökség első napján máris trollkodott Orbán Viktor. Kárt okozott az Unió reputációjának. De hát emlékszünk, hogy a háború előtt és utána is Orbán volt az első, aki tiszteletét tette Putyinnál. A soros uniós elnökséggel nem társítható olyan szabály, amely megszabná a külpolitikai irányt. Már csak azért sem, mert annak képviselete az Európai Tanács elnökét, Charles Michelt, továbbá a külügyi főképviselőt, Josep Borrellt illeti meg.
Az uniós alapszerződés épp ezt határozza meg. Az Európai Tanács jogi szolgálata megállapította, hogy Orbán Viktor megsértette az alapszerződést azzal, hogy Moszkvába és Pekingbe utazott. Most arról folyik a vita, mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel. Példanélkülinek tekinthető, hogy az uniós nagykövetek összeültek, hogy elemezzék a helyzetet és felmérjék a következményeket és a várható intézkedéseket. Ugyanezt teszi most az Európai Parlament is – fogalmaz Daniel Freund.
– S mire jutottak vagy hol áll a dolog?
– Két eshetőség van. Persze megjegyezném, hogy először is nem adhatott volna engedélyt az Európai Parlament a magyar elnökség megkezdéséhez. De ez a hajó már elment. Ha viszont a jogi eljárásrendet vesszük figyelembe, akkor az Európai Tanács dönthet a hetes cikkelyes eljárás végrehajtásáról. Tekintetbe véve a befagyasztott pénzeket: a korrupció, a jogállami normasértés miatt, amelyek kizárják az elnökségi poszt beöltésének a lehetőségét. A másik, hogy szeptembertől – amikor ténylegesen is beindul a munka – átadjuk az elnöki posztot a magyarok után következő Lengyelországnak. Ezeket lecsekkoltuk, mindkét út jogilag járható. Ezen lépések megtételéhez már csak politikai akarat kell. A tanácsban ülő kormány- és államfőkön múlik, hogy ők maguk is betartják-e az alapszerződést.
– A magyar kormány utólagosan persze arra hivatkozik, hogy nem az EU nevében tárgyalt Orbán. Viszont több árulkodó jel is ennek az ellenkezőjét bizonyítja.
– Szijjártó Péter maga írta meg FB-bejegyzésében július 7-én, hogy az uniós elnökség első hete a békemisszió jegyében telt – hívta fel az apróságnak tűnő, ám idővel bizonyító erővel bíró mondatra a figyelmet Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos a HIPA, Hungarian International Press Association, a Magyar Nemzetközi Sajtó Társaság által szervezett beszélgetés során. – Számos probléma merült fel a Putyinnál és Hszi Csin-pingnél tett orbáni látogatás során. Nem volt felhatalmazása Orbánnak az uniós elnökség nevében tárgyalni. Továbbá nem nyerte el a tanács bizalmát a kormányfő. És nem tett le konkrét béketervet az asztalra. S ennek részleteit nem ismertették a tárgyalások után sem az illetékesek.
S olyannyira titokban szervezték ezeket az utazásokat, hogy amikor Zelenszkij elnöknél volt – ami ugyan megkésett tárgyalás, de annál fontosabb –, elfelejtette közölni az ukrán vezetővel, hogy két napon belül Moszkvában folytatja a tárgyalásokat. Márpedig egy közvetítőként fellépő szereplőnek ez lett volna a dolga. Nem beszélve arról, hogy kissé túlértékeli a saját szerepét Orbán.
A háttérbeszélgetésen részt vett Feledy Botond is, aki Brüsszelben geopolitikai szakértőként dolgozik. S ő is érdekes információt osztott meg.
– Fico, szlovák kormányfő azt nyilatkozta, hogyha nem betegeskedik, akkor ő is csatlakozott volna Orbánhoz Moszkvában. – Mint köztudott gyilkossági merényletet követtek el ellene és azóta is lábadozik miután súlyos sérülés érte a fegyveres támadás során. Feledy beszélt arról is, hogy a médiában még kevés jelentést lehet látni arról, hogy Oroszország sorra – legutóbb például Lengyelországban – szabotázsakciókat hajt végre, hogy megakadályozza, megállítsa – például a vasúton érkező – a nyugati fegyverszállításokat Ukrajnába.
– Egyre inkább úgy néz ki, hogy Orbán számolhat Fico támogatására tekintet nélkül arra, hogy ő milyen politikai párthoz vagy frakcióhoz tartozik. Erre láttunk a minap is példát. Hisz lengyel kezdeményezésre összeültek az uniós nagykövetek, természetesen Magyarország és Szlovákia nélkül, tehát mind a 25 tagállam képviselte magát, hogy megvitassák Orbán diplomáciai körútját, amely feltehetően nem maradhat következmények nélkül. Minden jel arra utal, hogy Szlovákia kiáll Orbán mellett – véli Balázs Péter.
– Azonkívül, hogy az Európai Tanács jogi szolgálata úgy látja, hogy Orbán megszegett szerződéseket az orosz és kínai tárgyalásai alkalmával, az Európai Parlament sem tétlenkedik. Riho Terras, észt uniós parlamenti képviselő aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy függesszék fel a magyar kormány szavazati jogát az Európai Tanácsban, természetesen a 7-es cikkelyes eljárás keretein belül. Mint ahogy korábban is tettek erre kísérletet a sorozatos jogállami normasértések miatt. Kérdésemre Balázs Péter elmondta:
– Politikai jelzésnek tartom. A 7-es cikkelyes eljárás megtárgyalása az általános ügyek tanácsának a feladata, amelynek elnöke a jelen pillanatban Bóka János. Persze amennyiben erre sor kerülne, akkor az elnöki posztot az ügy megtárgyalásáig átvennék a magyaroktól, hisz itt érdekütközés lenne. Vagy az előző elnökség vezetője, a spanyol vagy akár a belga, vagy a következő soros elnökséget betöltő Lengyelország képviselője elnökölhetne az ülésen. Viszont az ülés napirendjének a meghatározása és beosztása Bóka kezében van – tárja szét a kezét Balázs Péter, jelezve ezzel, eleve kudarcra ítélt a kezdeményezés. Kerestem Riho Terrast is, de egyelőre nem akart nyilatkozni. Az összegyűlt társaságban erősen érdeklődtek, mennyire védhető Orbán és a kormány utólagos magyarázata, miszerint ő nem az EU nevében beszélt – a volt külügyminiszter, uniós biztos számos példát hozott fel.
– Orbán nemcsak hogy elmulasztotta Putyin szavait helyesbíteni, miszerint ő nem az EU nevében tárgyal, de még azt se mondta el, hogy neki nincs felhatalmazása külpolitikai kérdésekben nyilatkozni. Sőt ennél nagyobb hibát is elkövetett: csak hallgatott, amikor Putyin el kezdte sorolni, hogy nemcsak a Krímet és a négy megyét, hanem annak a még el nem foglalt területeit is követelné egy tűzszünet esetén a béketárgyaláson. Nem mondta azt sem, hogy bocsánat, most jöttem Zelenszkij elnöktől, aki a tárgyalásaink során leszögezte: nemcsak, hogy nem adja meg magát, hanem követeli, hogy az oroszok azonnal hagyják el Ukrajna területét. Azonnal vonuljanak ki. Ha valaki leül közvetítőként tárgyalni, amire Orbán most vállalkozott, akkor nemcsak a háborús felek alapálláspontját kell ismernie, hanem azt is, hogy meddig lehet elmenni, mik a feltételek és mi az a pozíció, amiből a legjobbat lehet kihozni.
Balázs Péter beszélt arról is, hogy az éppen Budapesten tartott uniós környezetvédelmi konferenciára nagyon kevés miniszter jött el, viszont a helyettesek helyetteseit küldték el a tagországok. A ki nem mondott diplomáciai bojkott - gyakorlatilag megkezdődött. S nem kis büntetés az sem, hogy nem jött a bizottsági vezetés hivatalosan is megnyitni a magyar elnökségi periódust, amire 2011-ben parádés ünnepséget szerveztek, amikor Magyarország volt a soros elnök. Nagy kérdés, ha Orbán Viktor nem mondhatja el programismertető beszédét, mint szélsőséges jobboldali frakció vezető (is), vajon az Európai Néppártból Magyar Péter fogja elmondani, merre meddig?
Csernyánszky Judit interjúi a 2024. július 13-i Hetes Stúdióban hangzottak el.
