Biden világos üzenetet küldött Orbánnak
12/12/2021 15:10
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Interjúk a washingtoni demokrácia csúcsról, ahová nem hívták meg a magyar kormányfőt.
Csernyánszky Judit riportja.
– Jó pár oka van ennek. Először a világ számos pontján süllyedőben a demokrácia, és itt, nálunk Amerikában is az előző elnök idején hasonló folyamatnak voltunk/vagyunk a szemtanúi, ezért sürgős restaurációjára van szükség. Biden elnök már a kampányában megígérte, mindent megtesz azért, hogy a demokrácia régi fényében ragyoghasson. Másrészről Kína és Oroszország úgy növeli egyre nagyobb befolyását, hogy közben fenyegeti is a demokratikus társadalmakat és tolja el azokat az autokrácia felé. Geopolitikánk kritikus pontja lett a demokrácia ügye.
– Kínát és Oroszországot említette, amelyek mellé most Magyarországot is felsorakoztatta az amerikai vezetés, mert velük együtt minket sem hívott meg Biden elnök a demokrácia csúcsra, miközben több mint 110 kormány- és államfő vett részt a csúcson. Innentől kezdve Magyarország is ellenségnek számít, akivel már párbeszédet sem érdemes folytatni?
– Nézze, nem kétséges, valóban komoly aggodalommal tekint a magyar vezetésre a Fehér Ház. Nem kérdés, hogy az illiberális demokrácia megteremtése indoka volt annak, hogy mellőzik a párbeszédet ezen a téren. Ráadásul Magyarországon a jövő tavasszal választások is lesznek, ezek mind közrejátszottak a meghívás mellőzésében. Hozzáteszem, nem voltam ott, amikor Biden elnök erről döntést hozott, de külső szemlélőként és elemzőként így ítélhető meg a helyzet.
– Orbán igencsak látványos kínai és orosz barátsága – gyanúm szerint – szintén szerepet játszhatott abban, hogy nem kívánatos személy lett a magyar kormányfő a kétnapos, rendkívül előkelő virtuális rendezvényen?!
– Nem tudom, persze ebben a megközelítésben is értelmezni lehet a dolgokat. De nem vagyok meggyőződve erről, mert Pakisztán a meghívottak közé került, és nekik is komoly kínai kapcsolataik vannak. És azt hiszem, ezzel nem lehet nyomást gyakorolni a magyar kormányfőre, hogy engedjen a kínai kapcsolatokból.
– Lengyelországot viszont meghívták, akiről nem állíthatjuk, hogy oroszbarát ország lenne – szemben Magyarországgal. Viszont ugyanúgy a demokrácia szégyenpadján ül, mint Magyarország – legalábbis uniós megítélésben. A korrupciótól köztudottan elfertőződött ország súlya is latba eshetett?
– Miután már nem vagyok kormányzati tisztségviselő, egy kicsit másképp ítélem meg a helyzetet. Alapvetően a Freedom House demokrácia indexe lehetett a megítélés támpontja. Nem kétséges, hogy Lengyelország is némiképp visszaesett ezen a ranglistán, már ami a demokrácia helyzetét illeti. Azonban messze jobban áll még mindig, mint Magyarország. Hacsak az egyik legfőbb mutatót nézzük, a sajtó- és szólásszabadságot, akkor Lengyelország még mindig sokkal jobban teljesít, mint az önök kormánya.
– Mit szól ahhoz, hogy Orbánnak sikerült elérnie, hogy az Európai Unió nevében közös deklaráció ne születhessen ezen a demokrácia csúcson, arra hivatkozva, hogy miután hiányzik innen egy tagországa, Ursula von der Leyen nem képviselheti ezúttal az EU-t?
– Ennek ellenére Ursula von der Leyen mégiscsak felszólalt a rendezvényen, és megfogalmazta a maga demokrácia álláspontját, és tudomásom van Orbán tiltakozásáról is, de ebben a részletek ismerete nélkül nem szeretnék állást foglalni.
– Mit lehet, és mit kellene elérnie ezen a csúcson?
– Azt kell mindenképpen látni, hogy ez csak a kezdete egy folyamatnak, tulajdonképpen az előttünk álló év fogja bebizonyítani, hogy a csúcson vállalt elköteleződéseket miként tudják teljesíteni. Az Egyesült Államok folyamatosan monitorozza a meghívottakat, és egy év elteltével láthatjuk az eredményeket, illetve azt, hogy mi értelme volt ennek a csúcsnak. A civil szervezetek és a média is besegítenek ebbe a munkába, hogy miként érvényesül a demokrácia-kontroll.
– Szóval nem tart attól, hogy a csúcstalálkozó szószátyárkodásba megy át, csak üres szólamok hangzanak el: bla bla bla.
– Hát sajnos, ez minden csúcstalálkozón fennálló veszély, hogy a szavakat nem követik tettek. A szervezők maguk is aggódtak emiatt, ahogy maga és én is, de ez tényleg Washington feladata. Én leginkább azt várom, hogy a korrupció felszámolása terén legyen kézzelfogható eredmény.
– Az autokrata rendszereket meg tudja fékezni ez a demokrácia csúcs? Hogyan tudnak üzenni nekik és vajon tényleg ez a legjobb formája a nyomásgyakorlásnak?
– Ez nagyon összetett kérdés, mert a minden ország a maga módján halad előre vagy hátra, és nem lehet általános vagy egyetemleges keretet adni egy-egy autokrata vagy demokrata rendszerről sem. A nyomásgyakorlásnak azonban jó eszköze. Szerintem Magyarországot, vagy a vezetést akár motiválhatja is, hogy változtasson a rendszerén. S ennek nem mindenáron a kormánytól kell indulnia, sokkal inkább a civil társadalomtól várható a tényleges változás. De az sem kizárt, hogy a vezetést is érzékenyen érinti, és elgondolkodik azon, hogyan tartozhatna ő is ebbe a közösségbe, akik ma a washingtoni rendezvényen részt vesznek.
– Azt gondolom, Orbán nem akar ehhez a klubhoz tartozni, Biden helyett eleve Trumpot választja, és különösebben nem is izgatja, hogy mit gondolnak illiberális demokráciájáról, és nem fog változtatni a rendszeren. Az más dolog lenne, ha a meghívottak valamit mégiscsak nyernének a csúcson való részvétellel.
– Nyernek azzal, ha erősödik az a tudat, hogy le kell számolni a korrupcióval és még nagyobb teret kell adni a sajtó- és véleményszabadságnak, biztosítani a szabadságjogokat – vélte Steven Feldstein, a Carnegie Alapítvány elemzője.
✽
– Hallgatva az állam- és kormányfők beszédeit, nem látszik egyértelműnek, hova vezet ez a csúcs. Általános szólamokat hallottunk
– Nos, én is sok mindenre kíváncsi vagyok. Hogy az ígért kötelezettségeikhez tartják-e magukat. Erről azonban csak az előttünk álló újabb egy év során győződhetünk meg. Arról, hogy tartják-e magukat a fenntartható fejlődés elvéhez, az ENSZ, az Unió és az egyéb nemzetközi egyezményekhez, amelyek a demokratikus működés kereteit jelentik. Szóval ez a jövő zenéje, most megítélni nem tudjuk – véli Laura Thorton, a German Marshall Fund elemzője.
– Ön szerint mitől lehet sikeres egy ilyen csúcs? Milyen vállalás hozhat igazi áttörést?
– Amit Biden elnök megfogalmazott, máris eredmény: egyrészt nem kérdéses a demokrácia működőképessége, mint intézményrendszer, globális erővé kell tenni, a demokraták globális összefogására van szükség. Az erre tett javaslata az az alap, ami segítené a szabad sajtó működését lokálisan, segítené a nők aktívabb részvételét, segítené a másik oldal által igazságtalanul meggyalázottak megvédését, egy olyan megfigyelési rendszert kellene globálisan működtetni, amelyek kivédik a demokratikus rendszer elleni támadásokat. S mindez az egyes kormányok vállalásától függetlenül teremtene jobb helyzetet a demokratikus működéshez. Azoknál is, például Magyarország esetében, akiket nem hívtak meg erre a fórumra. A demokraták globális összefogása fél győzelem.
– Ön szerint miért nem hívták meg Magyarországot?
– A független demokrácia mutatóknak nem felelt meg. Ugyan Kongó is autokrata rendszernek tekinthető, de a mutatók e téren mást sejtetnek. És persze egyéni geopolitikai mutatók alapján.
– A magyar kormány kínai és orosz érdekszféra?
– Minden bizonnyal, noha Pakisztán esete ezt cáfolja. De Indiát is idesorolhatnánk. Mindenesetre Orbánnak a Fehér Ház világos üzenetet küldött arról, mit tart az illiberális berendezkedéséről. Persze nem tudom, hogy ennek lesz-e valamilyen következménye, a tanulságok levonása tekintetében. Azonban a kínaiak reagálása, miután őket is kihagyták a meghívottak közül, továbbszítja a konfliktust, mert például Peking most Magyarországgal példálózik a közszolgálati médiában. Megvádolta Bidenéket azzal, hogy feszültséget szítanak ezzel az uniós tagországok között.
– Tehát akkor ezzel még inkább csak egy platformra terelik Magyarországot is Kínát?! Akkor ön szerint emiatt, Kína miatt sem került a meghívottak listájára Magyarország?
– Igen, lehetséges. Nem voltam ott a döntésnél, de elég valószínűnek tartom. Viszont emiatt attól félek, hogy a demokratákat elidegenítik Magyarországtól. Maga jobban tudja, mint én, hogy nagyon sokan ellenzik Magyarországon Orbán-rendszerét és demokrataként küzdenek, hogy megakadályozzák az autokrata rendszer további megszilárdítását. Úgyhogy én bizakodóan nézek a jövő év elé, hogy akkor már meghívást kap Magyarország is. Mert nem feltétlenül a végrehajtó hatalom rendszerét kell mérvadónak tekinteni egy ilyen fórumon, hanem sokkal inkább a civil társadalom törekvéseit.
– Akkor ön ezt egyfajta büntetésként értékeli a Biden-kormánytól? Igenám, de hogyan lehet előmozdítani a demokráciát így, ha nem is folytat párbeszédet a Biden kormány Magyarországgal?
– Igen, és ezért gondolom azt, hogy egyetértek magával, értem, amit mond. Nagyon sokféle a demokrácia, és nagy a lecsúszás. Ezért is szükséges biztatni a maradék demokratákat és nem magukra hagyni. Teljesen egyetértek azzal, amit mond, mert így a lehetőséget is elvettük a magyar demokratáktól a dialógus kialakítására. Reménykedem is, hogy a civilek, a jogvédők segítenek majd abban, hogy a Biden-szemléletet egy kicsit felülírják, hogy új kapcsolatrendszert lehessen kiépíteni.
– Igen, ugyanakkor el tudom képzelni azt is, ha Orbán is szót kapott volna ezen a fórumon, akkor előjön a keresztény erkölccsel, a migrációs politikával, azzal, hogy nálunk minden rendben van a demokráciával, a jogállam és a sajtószabadsággal. Ezt pedig nem akarták hallani a házigazdák, hisz hamis képet festett volna Orbán Magyarországról.
– Igen, ráadásul a Fülöp-szigeteki elnök is mindig ilyenekről beszél. Őt is meghívták. De mindezek ellenére én az elkövetkező egy év fejleményeiben reménykedem. S abban, hogy akkor bevonja a Fehér Ház ebbe a párbeszédbe a civileket is, akik meghatározhatják a másik irányt. S nem kell elhallgatnunk azt sem, hogy mi magunk, amerikaiak is küzdünk a magunk demokráciájáért. A választójogunkért például, ezért tényleg kéz a kézben kell küzdenünk. Azt szeretném, ha az amerikai és a magyar demokraták megkettőznék az erejüket, mert csak így tudunk ellensúlyt képezni a másik oldal szervezkedése és szövetségépítésével szemben. Szóval tényleg össze kell fognunk! – nyilatkozta Laura Thorton, a German Marshall Fund elemzője.
Csernyánszky Judit interjúi a 2021. december 11-i Hetes Stúdióban hangzottak el.
