Fehér Ház: Nem a Trump-barátság miatt nem kapott meghívót Orbán a Demokrácia Csúcsra

Miután szerdán elöntötte a nemzetközi médiát Völner Pál korrupciós ügye, még mára is maradt sajtóorgánum, amelyik ugyan késve, de mégiscsak fontosnak tartotta, hogy beszámoljon a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól érkező, az államtitkárnál landolt kenőpénzek körüli botrányról, igaz, a pakisztáni The News összegzésében az áll, hogy a csődeljárásokat felügyelő szervnél történtek visszaélések.

A dél-koreai The Investor arról írt, hogy Woori koreai bank irodát nyitott Budapesten, miután megkapták rá a hatósági engedélyt a kormánytól. (Orbán első intézkedései egyikeként a külföldi bankokat igyekezett kiűzni hazánkból és most pedig a bankkoncentráció a trendi, hogy bizonyos versenytársat kiszorítson a piacról.) A koreai bank az egyre több, Magyarországra érkező koreai vállalat hitelezésére szakosodik, hisz - ahogy fogalmaz a cikk – a koreai üzleti élet egyik legfőbb célpontja Magyarország. De természetesen magyar vállalatoknak is hiteleket fog nyújtani. A legfrissebb hír, hogy elektromos autók akkumulátorgyártása kezdődik meg hamarosan. Ugyanakkor az is érdekes, hogy a Woori a második koreai bank hazánkban, a piacvezetőnek számító Shinhan budapesti letelepedése után, amelyik októberben kezdte meg működését. A Woori bank ennek kapcsán közölte, hogy a német irodájukon kívül kapcsolat létesül Budapest, Nagy-Britannia, Lengyelország, Oroszország és Dubai között. És már készülődik idetelepedni a harmadik bank is, a Bank of Korea európai fiókja.

Szintén pénzügy, ami visszaigazolja, az uniós pénzek hiánya mégiscsak nyomot hagy a magyar gazdaságon – A Bank of China részt vesz a jüan alapú magyar Panda zöld kötvények jövő heti kibocsátásában – írja a Reuters és a Nasdaq lapja. Ez lesz az első a zöldkötvények sorában, amit a kínai hatóságok jóváhagytak mintegy 160 millió dollár értékben, amely a magyar piaci jelenlétet hivatott garantálni Kínában. Szeptemberben két másik kötvénykibocsátást hajtottak végre majdnem a mostani összeg négyszeresének az értékében.

Rod Dreher, aki Orbán amerikai szócsöve konzervatív értelmiségi-politikai-szakmai körökben, Orbán Merkel búcsúztató szövegét olyan meggyőzőnek találta, hogy fordítását kirakta a maga posztjában – találtunk rá The American Conservative folyóiratban, s alapvetően a 2015-ös migrációs válságra kihegyezve a szöveget. Ami kapcsán megjegyzést is fűzött hozzá, miszerint sok amerikainál is hamarabb és éleslátóan észrevette Orbán Viktor, hogy meg kell védenünk a magunk kultúráját, a magunk civilizációját az idegenektől, és hogy ez patriotizmus nélkül megvalósíthatatlan, különben eljátszottuk a nemzetünk jövőjét. Ezt érdeke lenne Amerikának is felfogni végre – dicséri a magyar támogatással három hónapot Budapesten töltött véleményvezér, Rod Dreher.

A Die Welt viszont ezt a témát Sholz oldaláról fogta meg, miszerint Orbán távolságot tart vele szemben, mivel úgy véli, hogy az új német vezetéssel az ország egyre jobban eltávolodik a Helmut Kohl kancellár által megteremtett Európától. A cikk hangsúlyozza, Merkel távoztával Orbán Viktor lett az Európai Unióban leghosszabb ideje regnáló országvezető.

Magyarország és Észtország blokkolták az uniós, revideált adóreformot, amely az adózási visszaélések elkerülésére tett volna kísérletet, és ami 97-es elfogadása óta igencsak megérett a változásra – írja az EUObserver. Hozzáteszi, Brüsszel nem adja fel a harcot, új megközelítésben vágnak neki egy újabb kísérletnek a szlovén pénzügyminiszter vezetésével.

A Washington Post pedig a ma kezdődő kétnapos demokrácia csúcsról ír, kiemelve, hogy számos ország ott lesz annak ellenére, hogy emberjogi kifogások merültek fel vele szemben. Így például Pakisztán és a Fülöp-szigetek is. Miközben persze Orbán nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy őt kizárták erről a nagyszabású fórumról – írja véleménycikkében Ashley Parker, John Hudson. Egyébiránt a NATO-tag Törökország sem lesz a meghívottak között. Orbán Viktor a múlt héten megpróbálta megakadályozni az Unió részvételét is, mondván tagországuk nélkül nem fogadhatnak el közös álláspontot. ... A washingtoni magyar nagykövetség tiltakozó üzenetet is küldött ez alkalomból a külügynek, amelyben szinte biztosra véve megírták, hogy valószínűleg azért nem hívták meg őket, hogy Trumppal túlságosan jó viszonyt ápolt az új vezetés. Ezt egy magasrangú fehér házi beosztott cáfolta is. Kínát és Oroszországot sem hívta meg Biden a virtuális tárgyalóasztalhoz, amire a nagykövetek válaszoltak, a hidegháborút hozza vissza Biden elnök ezzel a magatartással.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.