Bodnár: Erősen kétséges, hogy tisztességes üzlet a feltehetően hamis brazil értékpapírral működő cég

Új ablakban

2024. szeptember 03. Megbeszéljük - részlet 24.09.03. Bodnár Zoltán

15:35

00:00

Egy rejtélyes magyar vállalkozóról számolt be a Klubrádió is, aki – legalábbis papíron – tizenötször gazdagabb Mészáros Lőrincnél. Az M3-as bevezetője mellett található zuglói ikerház egyik felébe bejegyzett Donor Zrt.-ben több mint 6500 milliárd forint vagyon volt  a tavalyi beszámoló szerint, úgy hogy az egyedüli tulajdonos tavaly december 19-én egy 4532 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, és a cégnek ugyanattól a személytől 2000 milliárd forintot meghaladó tartozása is volt, így minden jel arra utal, hogy van egy cég, amelyikbe a tulajdonosa tavaly év végén különböző formában több mint 6500 milliárd forintot helyezett. Hasonló nagyságrendű pénzek mozogtak az ugyanazon vállalkozóhoz köthető Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt.-ben, vagyis a két vállalatba együtt csaknem 13,5 ezer milliárd forintnyi vagyont tett be egyedüli részvényesük – mondta akkor a Klubrádiónak Jandó Zoltán, a G7 munkatársa, a vállalkozó cégeinek pénzügyeit feltáró cikk szerzője.

„Annyit tudunk a cikkből, hogy a két cég együttes vagyona több mint másfélszer akkora, mint a 100 leggazdagabb magyar együttes vagyona, majdnem háromszor akkora, mint az OTP tőkepiaci kapitalizációja. Tényleg valami irdatlan számról van szó” – mondta a Megbeszéljük keddi adásában Bodnár Zoltán jogász, közgazdász. A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke azonban hozzátette azt is, hogy van egy sor kérdés, amit a G7 cikke is nyitva hagy.

Elmondta, nem tudni, hol, magyarországi, vagy külföldi bankszámlán van ez a pénz. Összehasonlításul kiemelte, 13 ezer milliárd forintról van szó, ami jelentős összegnek tűnhet Magyarország bruttó államadósságához képest is, ami 52-55 ezer milliárd forint körül mozog. „Ha egy ilyen összeg érkezik Magyarországra, az a fizetési mérleget teljesen fejre állítja” – mondta Bodnár, hozzátéve, ennek nyoma kellett volna, hogy legyen a fizetési statisztikában is, erre utaló jel azonban nincs. Épp ezért úgy véli, külföldön van a pénz. Ugyanezen az elven azt is kevésbé tartja valószínűnek, hogy az Európai Unióban lenne valahol, hiszen ha egy az EU területén működő pénzintézetből, vagy oda érkezett volna utalás, akkor a pénzmosás felderítését célzó, az uniós pénzügyi direktíva részét képező, ezért a – Magyarországra is vonatkozó – érvényes szabályok értelmében ennek nyoma lenne. Így feltételezhető, hogy a társasági beszámolókban szereplő pénzek egy, az Európai Unió területén kivüli adóparadicsomban lehetnek.

A Donor Zrt.-nél a beszámoló szerint ugyanez a helyzet. A kiegészítő mellékletben azt írták, hogy a vagyon egyetlen eleme itt is 2036-os lejáratú brazil állampapír. Tizenkét év múlva kifutó brazil dollárkötvény azonban elvileg nincs, és az elmúlt években az államkincstár beszámolói szerint helyi devizában sem bocsátottak ki 2036-os lejáratú papírokat.

A cégekkel foglalkozó, azóta a kamarából eltávolított könyvvizsgálónak kötelezettsége lett volna bejelentést tennie, az illetékes szervezet, a NAV pénzmosással foglalkozó egysége felé.

„Nincs olyan hülye magyar bank, amelyik fedezetként elfogadná ezeket a számlákat, vagy értékpapírokat, ebben egészen biztos vagyok” – foglalta össze, és a konklúziót is levonta: erősen kétségesnek tartja hogy ezek tisztességes üzleti lépések voltak. Ugyancsak indokoltnak tartja nemcsak a könyvvizsgáló, hanem az ellenjegyzéseket kiállító ügyvéd, ügyvédek tevékenységének felülvizsgálatát is.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.