Bokros Lajos: Az Orbán-kormánynak öt jó éve volt gazdaságilag 2014 és 2019 között

Új ablakban

2024. augusztus 26. Reggeli gyors/Reggeli személy (2024. augusztus 26., hétfő 09:00): Bokros Lajos

46:47

00:00

Műsorvezetők: Panxnotded Miklós, Dési János, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre Szerkesztők: Jávor Dénes Marcell, Selmeci János, Korpás Krisztina, Bencsik Gyula, Herskovits Eszter

Három világgazdasági szempont tette lehetővé, hogy a magyar gazdaságnak 2014 és 2019 között páratlanul jó öt éve legyen. Ebből az első, hogy Németországban, illetve az Európai Unióban szinte korlátlan exportlehetőségek álltak rendelkezésre Magyarország számára, ezeket pedig a már akkor idetelepült külföldi vállalatok remekül ki tudták használni – magyarázta Bokros Lajos.

A volt pénzügyminiszter szerint a második ilyen szempont, hogy a világgazdaság úszott a megtakarításokban. Ekkoriban Kínában, Oroszországban, Délkelet-Ázsiában, illetve az Arab-öböl országaiban hihetetlen mennyiségű nem elköltött pénz állt rendelkezésre, amit a tulajdonosaik nem csak amerikai állampapírokba fektettek be, hanem befektetéseiket sokrétűvé teendő vettek némi magyar állampapírt is. A nagyságrendi különbségek miatt ugyanakkor, a fenti országok számára kis mértékű befektetés Magyarország nézőpontjából nagy összegűnek számított. Ennek következtében pedig Magyarország nagyon alacsony kamatra tudott hitelt fölvenni. Így a magyarországi befektetéseknek nem kellett olyan magas profitkövetelményeknek eleget tenniük, mivel a tőke költsége a nullához közelített.

"Ez igaz nem csak az államra, hanem a magántőkésekre is, akik szintén ugyanazon a tőkepiacon versenyeznek az államokkal szemben ezekért a bizonyos világméretű, horribilis összegű megtakarításokért" – fogalmazott Bokros Lajos.

Végül, de nem utolsó sorban ebben az időszakban nem voltak olyan kiélezett konfliktusok a nemzetközi színtéren. Ma nem lehet eltekinteni az ukrajnai háborútól, illetve hogy Trump elnökként töltött négy éve óta éles konfliktus áll fenn az Egyesült Államok és Kína között, amelyik vámháborúban is kifejeződik. Ez pedig kezdi széttörni azt a globalizált világgazdaságot, amely korábban kiszámítható befektetési piacot jelentett. Jelenleg az amerikai tőke Kanadába, Mexikóba, Délkelet-Ázsiába, Vietnámba, Indiába fektet be, Magyarországra jóval kevésbé, Kínába szinte egyáltalán nem – tette hozzá a volt pénzügyminiszter.

Ezekből látszik, hogy a magyar gazdaság ezer szállal függ azoktól a világgazdasági folyamatoktól, amelyek "egy aranykori növekedés szivárványszínű látszatát rajzolták fel öt évre" – fogalmazott Bokros. Hozzátette, ez a látszatot egy pillanat alatt széttörte a Covid-19. 

"Azóta a magyar gazdaság nem tudott kikecmeregni ebből a csapdából, nálunk volt a legnagyobb infláció az Európai Unión belül. Hazánkban alacsonyabb a növekedés, mint Romániában. Mostanra legalább 20 százalékkal leszakadtunk Szlovákiától, nem is beszélve a balti államokról" – mondta a közgazdász, hozzátéve, ezek a tények fényesen bizonyítják, hogy már 20 éve el kellett volna kezdeni az euró bevezetését, mivel "az hozzáad a növekedéshez, nem pedig elvesz belőle."

Bokros Lajos arról is beszélt, hogy a magyar szuverenitás akkor veszett el, amikor a kormány, az orosz titkosszolgálat és a kínai rendőrök homokozójává silányította Magyarországot. "Tiszta röhej, hogy ebben az országban az önkényuralmi rendszer szuverenitásról mer beszélni. Ők azt tálcán odakínálták a legocsmányabb önkényuralmi rendszereknek, ami létezik a világban. Innentől a nulláról kell majd ezt újjáépíteni" – fogalmazott.

Ugyanakkor az is igaz, hogy nem létezik teljes szuverenitás: "Egy kicsi nyitott ország, amelyik egy nála sokkal nagyobb integrációnak a tagja, az csak az osztott szuverenitásról beszélhet. Azokon a területeken kell megőriznünk a szuverenitásunkat, ahol a magyar állam és az azt képviselő kormány hozzá tud tenni az európai építményhez, nem pedig elvenni belőle" – mondta Bokros Lajos, hozzátéve, "ma sincs monetáris szuverenitás, ez tiszta porhintés, hazugság, parasztvakítás, egy kicsi nyitott gazdaságban, konvertibilis valuta mellett ez már régen elveszett, viszont cserébe nem kaptuk meg azt a biztonságot és azt a stabilitást, amit az euró jelent, és ami kiszámíthatóságot közvetít a magyar vállalkozói osztály felé, hogy igenis a pénzét, annak értékét meg tudja őrizni."

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.