Bokros Lajos: Az oligarchikus hatalmat csak a NATO- és az EU-tagság korlátozza

Autoriter rendszerben élünk és szándék lenne arra, hogy ezt totalitáriussá tegyék, de ehhez szükség lenne még két lépésre – a határok lezárására és a nemzeti valuta átválthatóságának tiltása – véli Bokros Lajos, közgazdász, egyetemi tanár. Ez persze nemigen történhet meg, hiszen gazdasági értelemben egy nyitott, beágyazott kis ország vagyunk. Belső korlátja gyakorlatilag nincs a hatalomnak, a külsőt pedig az adja, hogy a nyugati szövetségi rendszerbe tartozunk – ezért is kell foggal-körömmel ragaszkodnia mindenkinek a NATO- és az EU-tagságunkhoz, aki szeretné elkerülni, hogy a totalitárius berendezkedés felé haladjon a rendszer – foglalta össze a volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalom karácsonyi számában megjelent írásának fő üzenetét a Megbeszéljükben.

Bokros cikkében azt elemezte, miben is áll az oligarchák szerepe a magyar gazdaságban, és hogy miféle gazdasági-politikai berendezkedésben élünk. Az állami homlokzatú oligarchikus önkényuralom politikai gazdaságtana című írás az ÉS oldalán olvasható – a szerző pedig az adásban mutatta be megközelítését.

Mitől oligarchikus a rendszer?

Bokros szerint ezt a jelleget az adja, hogy egy zárt vezető csoport egyrészt a maga hatalmát vagyonra váltja, másrészt arra használja politikai szerepét, hogy ezt a vagyont megvédje minden versenytől. Ez nemcsak Magyarországon fordul elő, az a folyamat, amelyben szocialista országok átléptek – vagy megpróbáltak átlépni – a kapitalista berendezkedésbe különösen kedvezett az oligarchikus önkényuralmak kialakulásának. Ezeknek a zárt csoportoknak sokszor az lett a vezetője, aki az átmenet felett bábáskodott – magyarázta a közgazdász.

A kapitalista rendszerekben jellemző, hogy nőnek az egyenlőtlenségek, természetes, hogy kitermelődnek gazdag szereplők – mégsem lesz minden gazdagból oligarcha. Ennek az ellenkezője is igaz, nem minden nagyhatalmú politikai szereplő váltja ezt a befolyást vagyonra – gondoljunk csak Angela Merkelre, aki 16 évig volt Németország kancellárja, de végig vigyázott arra, hogy ne váltsa ezt anyagi gazdagságra – mutatott rá Bokros. A gazdasági szereplőknél azt érdemes megvizsgálni, hogy a vállalkozásukból vagy a politikai befolyásukból élnek, abból, hogy kik támogatják őket. Mészáros Lőrincnek már eleve vagyona is csak azért van, mert olyan támogatói vannak, amilyenek, a maga tehetségéből nem jutott volna idáig – véli a közgazdász.

Miben tér el ez a berendezkedés a feudalizmustól?

Bokros szerint a feudalizmus nélkül nem alakult volna ki a szabad nyugati világ, amiben megszületett a piacgazdaság, a jogállamiság és a demokrácia. Bár a hűbérúr és a hűbéres között egyenlőtlen volt a viszony, mégis kölcsönös volt a függés – a két fél közötti szerződés kötelességeket rótt a hűbérúrra is. Az oligarchikus társadalomban viszont egyoldalú a függés. Az oligarchák részéről az önkény, az alávetettek részéről a félelem igazgat –mondta a volt pénzügyminiszter. A hatalomnak gyakorlatilag nincsenek belső korlátai, a jog a politika szolgálóleányává züllött – mondta Bokros.

Nem lehet teljes egészében zárttá tenni a rendszert

A közgazdász megkülönbözteti a cikkben a zárt önellátó gazdaságokat és a nyitott, beágyazott gazdaságokat – Magyarország az utóbbi kategóriába tartozik. A belső zárt hatalmi rendszert körbeveszi egy külső, nyitott piaci viszonyokkal és az oligarchák által meg nem változtatható szabályokkal operáló rendszer – az Európai Unió illetve az egyéb nemzetközi kapcsolatok. A rendszert az ezekből való kilépéssel lehetne teljesen ellentmondásmentessé tenni.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.